Mindjárt itt a karácsony, mint minden évben ezúttal is szeretnénk az SFmag stábjából néhányan megosztani Veletek idei kedvenceinket, amiket a fenyőfa alá ajánlunk, legyen az könyv, film, képregény vagy bármi más, esetleg egy mézeskalács Millennium Falcon – természetesen, mint mindig, most is a teljesség legkisebb igénye nélkül.

Kemese Fanni:Papir_yoda

Kisöccsöknek tuti karácsonyi ajándék lehet Tom Angleberger Papír-Yoda sorozata, amely a Könyvmolyképző Kiadó Kaméleon sorozatában jelent meg. A Papír-Yoda különös esete és a Hajt Vader visszavág beszerezhető a boltokban, azonban a harmadik rész, a Rejtélyes Vukigami jós még előkészítés alatt áll. A sztori szerint a hatodikos Dwight egy hajtogatott Yoda-figurán keresztül látja el bölcs tanácsokkal a cikis helyzetekbe keveredő osztálytársait. (Az Egy ropi naplója kedvelők előnyben.)

Amíg megjelenik a harmadik rész, a lelkes kisöccsökkel együtt elüthetjük az időt Ezeréves Sólyom hajtogatással, vagy ha nagyon belejövünk, akkor magunk is origamizhatunk Yodát vagy Darth Vadert. 🙂

Pusztai Dániel/Archnihil:

A filmrajongóknak mindenképpen a Mad Max: A harag útját ajánlom, ami lehetett volna egy egyszerű nosztalgiaélmény, ám ehelyett egy intelligens, erőteljes, pörgős sci-fi akciófilm lett komoly és okosan tálalt mondanivalóval. Ugyanakkor az apró filmrajongóknak talán túlságosan is felkavaró élmény lenne, nekik az Agymanókat javaslom, ami kétségtelenül egyike a legjobb rajzfilmeknek, ezredforduló előtt és után.Amarsi-borito.indd

Könyvrajongóknak ajánlom Moskát Anita Horgonyhely regényét, aminek már csak a témáját tekintve is a fa alatt van a helye (elvégre az embereket a gyökereik szó szerint helyhez kötik), de a high concept mellett kapunk erős karaktereket, egy szokatlan történetet, valamint egy szépen körüljárt témát is, amiben ott az író véleménye, mégsem erőlteti le a torkunkon. Akiknek tetszett A remény rabjai, azok biztos örülni fognak Rene Denfeld Az elvarázsoltak c. regényének, ami végtelen humanitással és kendőzetlen őszinteséggel mutat be egy embertelen világot. Aki pedig még nem szerezte be A marsit, de tetszett a belőle készült film, az talán örülni fog a Fumax újranyomásának.

Képregények közül pedig G. Willow Wilson első Ms. Marvel kötetével ajándékoznám meg a fanokat, ugyanis arról szól, ami miatt a szuperhősöket megszerettük: nem nagy világmegváltó összecsapásokról, semmint egy ifjú csetléseiről és botlásairól, aki akkor is mások érdekéért próbál harcolni, ha a mindennapi életben is még nagyban keresi a helyét.

Mladonyiczki Balázs/Arcanist:

Aki szereti a háborúkat, egyedi mágiarendszereket és a háttérben zajló intrikát sem veti meg, annak Brent Weeks Fényhozó című sorozatát ajánlom. Az évekkel korábban kiadott Fekete Prizma folytatása, a Vakító kés épp a napokban került(t) a boltokba. Nem reformálja meg a műfajt, de minden benne van, amiért az ember szereti az epikus fantasyt, ráadásul megfelelő arányban. Ezen felül számtalan olyan helyszínt és elemet tartalmaz, amik egyedivé varázsolják Weeks művét.Grossman_varázslók_HU

Ha a jelenkori Földön játszódó fantasztikumra vágyik a Tisztelt Olvasó, akkor Lev Grossman Varázslók-trilógiáját javaslom karácsonyra. A tavasszal megjelent első részt (A varázslók) novemberben követte a második (A varázslókirály). Valaki szerint a felnőttek Harry Pottere. Szerintem egy olyan sorozat, ami realistán elgondolkodik annak a következményein, ha egy XXI. századi fiatal varázsolni tanul, ráadásul olyan pofátlanul tolja az ember arcába a fantasztikum egyes kliséit (hol kifigurázva, hol csak keserédes realizmussal), hogy nem lehet nem szeretni.

Magyar szerzők közül Moskát Anita tavasszal megjelent Horgonyhelyét Horgonyhelyajánlom a fa alá. Egyedi koncepciójú és sajátos hangulatú fantasyregény, ami azt a kérdést járja körül (sci-fi disztópiákra jellemző alapossággal), hogy milyen hatással van a társadalomra, ha mindenki csupán néhány kilométerre tudja elhagyni születési helyét. Pontosabban mindenki, kivéve a terhes nőket. Értékét növeli számomra, hogy nagyon emberközeli marad, és hús-vér szereplők szemüvegén át közelítjük meg a világot és a történetet.

A végére még egy számítógépes játék: A Pillars of Eternity-t a 90-es évek végén, 2000-es évek elején divatos izometrikus nézetű szerepjátékok (Baldur’s Gate, Planescape Torment) ihlették és bevallottan az ezek iránt nosztalgiázó (időközben felnőtt) játékosréteget szólítja meg. Jellemzőiben is a nagy elődökhöz idomul: madártávlatból irányíthatunk egy hatfős kalandozócsapatot egy fantasy világban. A meglepően személyes főküldetésről csak lassan derül ki, hogy a megoldás akár az egész kontinensre kihatással lehet, és eközben tucatnyi apróbb vagy épp bonyolultabb mellékküldetés vár a játékosra. A háttértörténet és -világ jól kidolgozott, melyet a meglehetősen hosszú angol nyelvű leírások és dialógusok is bizonyítanak.

Az alapjátékot azóta követte a The White March kiegészítő, melynek második része január végére várható és ami látványvilágában és csataközpontúbb küldetéseiben a klasszikus Icewind Dale-t idézi.

Markovics Botond/Hackett:

Dan Simmons mára szinte klasszikussá vált 1989-es Hyperion-ciklusa egy irodalmi utalásokkal és áthallásokkal teli science fiction, de Simmons az Ílion című, az Agave kiadó jóvoltából idén magyarul is megjelent, másik sci-fije, Simmons_Ilionmég ennél is merészebb alkotás. Trójai háború kanvtumteleportáló istenekkel és egy XX. századi történelemprofesszorral, aki belepiszkál a háború menetébe, miközben az időben eltévedt Odüsszeusz a jövőben, a múltját elfeledett emberiség maradékával találkozik, és a múlt titkait kutatja. Ötletparádé, szórakoztató cselekmény, irodalmi utalások tömkelege, avagy a minőségi sci-fi irodalom egyik kiemelkedő műve ez. De vigyázat, ahogy a Hyperion, ez is egy fél regény, a a könyv becsukását “Hol a folytatás?!” jellegű felhördülés fogja kísérni.

Számomra a Lazarus (Image Comics, jelenleg csak angol nyelven elérhető) az utóbbi évek legjobb képregénysorozata, sőt, egyben az utóbbi évek egyik legjobb sci-fi története is. A világképe végletekig precíz és húsba vágó, amely ráadásul a ma divatos disztópiákkal szemben egy valóban borzongatóan valósághű jövőbeli világot tár elénk az élelmezési és vízproblémákkal küzdő, globális felmelegedéssel sújtott, saját mocskában rekedt Földről, ahol tizenhat, nagyon gazdag család kezében lévő gigakonszern birtokolja a világ termőföldjeit, fél kontinensnyi területeket felügyelve. És ők rendelkeznek az emberek felett is. Profin felépített történetfolyam ez, élő, érző karakterekkel, akik soha nem feketék és fehérek.Geralt-and-Ciri

És egy kicsit a videojáték popkultúrába kalandozva: Egészen november végéig azt mondtam volna, hogy a Witcher 3 magasan kiemelkedik az idei játékfelhozatalból, egy lenyűgöző epikus fantasy kaland egy egészen egyedi, szláv mitológiára is épülő álközépkori világban, gyönyörű tájakon, izgalmas történettel, és olyan életszagú játékmenettel, amelyben a legkisebb küldetésben is van egy csavar, és ahol azért nyomozol valami után, mert érdekel, hogy mi történt, nem pedig mert kell a szintlépés vagy valami tárgy.

Na, de aztán szembejött, az amúgy tavasszal megjelent a Bloodborne, ami sajnálatos módon egy PS4 exkluzív játék, pedig ezt mindenkinek látnia – és a nehézsége miatt pedig eleinte sírnia – kell. Yharnam, elképesztően szépen és részletesen kidolgozott, gótikus városában elszabadult a káosz, szörnyek, elborult elméjű emberek közt vadászok járják a kovácsoltvas kerítésekkel övezett macskaköves, sötét utcákat, a katedrálisok és kápolnák mélyét, a környező erdőségeket, elhagyatott városrészeket, és Lovecraft és Miéville elméiből elszabadult szörnyekkel harcolva próbálják megmenteni Yharnam városát az éjszaka tébolyától.

Kleinheincz Csilla/Hanna:

Karácsonyra gyönyörű borzongást ajánlok: Emily Carroll neve talán nem ismeretlen a képregényrajongók körében, 2010-ben készült webcomicja, a His Face All Red bejárta az internet szinte minden zegét-zugát. Az idén Eisner- és Brit Fantasy Díjat kapott gyűjtemény, a Through the Woods csodálatos kivitelezésű könyv, amelyben a híres horrorképregényen kívül még négy történet és egy-egy villámsztorinak is beillő elő- és utószó található. A képek és a közéjük-beléjük komponált csiszolt, abszolút hatásos mondatok bőven hagynak a képzeletnek is helyet, amit viszont Emily Carroll megmutat, az még stilizáltságában is hátborzongató. Tökéletes és meglepő kis mesék az emberi lélek sötétebbik oldaláról, kiváló olvasmány egy téli estére.

Juhász Viktor:

Ha már karácsonyi ajánló, olyan sorozatra szeretném felhívni a figyelmet, ami ugyan hosszú évek óta létezik, ezért carcosaújdonságnak nem nevezhető, viszont mostanra annyira sokszínűvé vált, hogy a fantasztikus irodalom kedvelői egészen biztosan találnak a listában olyasmit, amivel szívesen ajándékoznák meg hasonló érdeklődésű barátaikat, szeretteiket (nem is beszélve saját magukról). A Delta Vision „Mesterművek” névre keresztelt sorozatáról van szó, Kornya Zsolt (Raoul Renier) szerkesztésében: igazi hiánypótló kezdeményezés ez, mivel sorozat fősodra ma már muzeális értékkel bíró ponyvamagazinok közléseiből válogat, vagyis csonkítatlan ősforrásokból készült fordításokat tartalmaz, érdekes és hasznos kritikai megjegyzésekkel kiegészítve.

A Mesterművek fokozatosan több alsorozatra vált szét – az említett fősodorból, a Klasszikusokból a legnagyobb részt egyelőre Robert E. Howard gyarapodó életműve foglalja el (Conanon innen és túl), de jelent meg válogatás Sir Arthur tigris_tigrisConan Doyle gótikusabb történeteiből, két kötetben olvashatóak M.R. James klasszikus angol kísértettörténetei, újrafordítást kapott egy Jack London regény és végre itthon is bemutatkoztak Clark Ashton Smith lidérces meséi; a Dark alfolyamban egyelőre az sfmagon is bemutatott Carcosa árnyai az egyetlen cím, kárpótlásként kifejezetten erős kötet lett. A Fantasy szekcióban elsősorban regények kaptak helyet: van köztük olyan nagyágyú, mint Orson Scott Card (két régi klasszikus regényével), hosszú idő után Jack Vance is visszatérhetett a magyar könyvesboltokba, Jo Walton pedig az Arthur-mitológiát átértelmező fantasyjével szerepel. A Science-fiction alsorozatban ott van a Magyarországon jól ismert Ursula K. Le Guin és az egyáltalán nem ismert Piers Anthony, illetve újrafordítást kapott Bester klasszikusa, a Tigris! Tigris! is.

Szóval a Mesterművek mindenkinek bátran ajánlható, aki éppen ismerkedni kezdene a klasszikusokkal, szeretné felvenni a rég elvesztett fonalat, netán pontosan képben van, de szeretne egy kritikai kiadás boldog tulajdonosa lenni.

Körmendi Ágnes:

Idén valahogy nem kapott el a fogyasztói társadalom szelleme, benéztem ugyan néhány boltba, hogy mit ajánlhatnék, millennium-falcon-gingerbreadde többnyire csak az ünnepeltet emlegettem (Jézusom… ezt melyik irányból kell nézni?). De a karácsony nem (csak) a vásárlásról szól, az ügyesebbek megpróbálkozhatnak az ajándékok saját kezű elkészítésével is. Firely, Star Trek és Star Wars rajongók például elkészíthetik mézeskalácsból kedvenc űrhajójukat – bár némelyik fotósorozatot elnézve, lehet, hogy ha idén elkezdjük, jövő karácsonyra kész is lesz. ha valaki inkább Harry Potter rajongó, és azon belül is Ron és a Weasley-k pártján áll, részletes leírás (és recept) segítségével építheti meg az Odú mézeskalács mását. De ha valaki már egy jó ötlet alapján is el tud indulni, az akár Westeros komor világát is megédesítheti. Karácsonyfadísz ötletekből sincs hiány, de ha valaki ügyes, Star Wars papíralátéteket is kivághat  A mindenre kiterjedő Super Mario karácsonynak sem lehet akadálya.

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!

Eddig 2 hozzászólás.

  1. soggetha szerint:

    „Újrafordítást kapott Bester klasszikusa, a Tigris! Tigris!”

    Valaki meg tudná mondani, hogy ki fordította újra? És jobb lett mint az eredeti Nemes István fordítás? Van esetleg tartalmi különbség, vagy bővítés, jegyzet, elő-, vagy utószó, akármi?

    Mert egy szimultán fordításért nem venném meg, de ha van hozzáadott érték, akkor igen.

  2. juhaszviktor szerint:

    soggetha: ez pont az eredeti Nemes-féle fordítás, amit ő maga aktualizált az új kiadás miatt. a régi mórás kiadás szövegét F. Nagy Piroska eléggé átírta, ha jól tudom. az sfmagos vonatkozó cikk alatti kommentekben sfsinder ezt írta: „Az átdolgozás legmarkánsabban Foyle beszédjében érhető tetten, hiszen eleinte szinte suksükölve beszél, és később válik egyre pallérozottabbá. Ja, plusz a dzsauntolás szó:)” http://sfmag.hu/2012/12/18/10-ok-amiert-feltetlenul-el-kell-olvasnod-alfred-bester-tigris-tigris-cimu-regenyet/

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.



Keresés az oldalon