Sarah Lotz: A Hármak

Közzétette: sfinsider 5 hozzászólás

Lotz_A_harmakEz az a regény, amelynek megjelenését nagyobb várakozás kísérte, mint a finn csodagyerek első regényének 24 oldalát. Sarah Lotz tündérmesébe illő története ugyanis ez: a 2012-es Frankfurti Könyvvásár előtt az írónő ügynöke a The Three készülő kéziratának 33 oldalát eljuttatta több szerkesztőnek is. Majd csupán egy nap elteltével az üzlet meg is köttetett egy csinos, hatszámjegyű (!) honorárium képében, amely még egy regény megjelentetéséről is szól. (Az összeg angol fontban értendő.)

A jól megírt, apokaliptikus-misztikus horrorregény egyedi és kiválóan megírt olvasmány, még ha a vége vet is fel kérdéseket az olvasóban, a jövő héten (november 11-én) pedig magyarul is megjelenik a Kulinária kiadó gondozásában, A Hármak címmel.

A regény két érdekes narratív trükköt vonultat fel. Az első a regény ideje: eszerint az események 2012-ben játszódnak, és mi természetesen tudjuk, hogy ilyenek nem történtek. A másik a kerete: a sztori egy fiktív dokumentumkönyv anyagát tartalmazza, amely a „Fekete csütörtök” címet viseli, és egy bizonyos Elspeth Martins nevű oknyomozó újságíró munkája.

Az alapsztori szerint 2012. január 12-én négy utasszállító gép zuhant le a Föld négy pontján, és ez drámai eseményeket indít el. A japán, dél-afrikai és angol gépek becsapódását senki sem élheti túl – mégis, minden járaton, a csodánál is csodálatosabb módon egy-egy gyermek életben marad. A negyedik, a nigériai Antonovon utazók között nem találnak túlélőt.

A spekulációk lángjára (négy baleset egy napon) a japán gépen tartózkodó Pamela May Donald utolsó szavai öntik az olajat. Az átlagos – istentiszteletre járó, kissé együgyűen jámbor – asszony földi életének kihunyása előtt arról számol be, hogy valakik jönnek érte, és hogy „vigyázzanak a fiúra”. Gyülekezetének ambiciózus, rossz motivációktól fűtött és képmutató pásztora saját rádióműsorában hamarosan előáll hajmeresztő elméletével.

Szerinte ugyanis a  négy gép három túlélője valójában a Jelenések könyvében leírt apokalipszis lovasainak felelnek meg – és az afrikai gépnek is lehet egy ugyanolyan kisgyerek túlélője. Küszöbön a világvége, emberek!

A riportkönyv ezután szerkesztett Skype-beszélgetések, interjúk és csetelések formájában mutatja be, hogyan változott meg a túlélő gyermekek családjainak élete. Mi is felismerhetjük, hogy a három gyerekkel valami nincs rendben: néha furcsákat mondanak, mintha kiesnének abból a szerepből, ahogy egy velük egykorú cselekszik és beszél. De tanúi lehetünk annak is, hogy az amerikai vallásos jobboldal (az úgynevezett Biblia-övezet) néhány befolyásos prédikátora hogyan tereli az eseményeket a racionalitásból a bibliai spekulációk mezejére, Armageddon előszobájába.

A legnagyobb kérdés természetesen az olvasó számára az, hogy akkor a gyerekek tényleg az apokalipszis lovasai? Ha igen, mi következik ebből? Ha nem, mégis, mi történt velük?

Sarah Lotz kiválóan, szinte stílusbravúrt bemutatva írta meg a regényt. Közben a három gyerek családját, hátterét is hihetően, átélhetően felépítette, és az eseményeket is ügyes tempóban terelgette. Csupán két negatívumot említek meg, amelyek miatt a regény számomra kissé kicsorbul.

Az egyik nyilvánvalóan a csattanó, a regény vége. Amikor valaki egy ilyen „high concept” spekulációt ír, nagyon kell vigyáznia arra, hogy miként végződik az egész. Vajon meg tud-e felelni annak az elvárásnak, amit az indító ötletével kiváltott, vagy úgy jár, mint a Kronolitok című regény írója, Robert Charles Wilson? A Kronolitoknál ugyanis olyan erős volt az ötlet – a semmiből felbukkanó, titokzatos jövőbeli eseményeket hirdető oszlopok – hogy az írónak nem sikerült ehhez foghatóan erős megoldást kitalálnia. Az okok gyengébbek, mint a történések. Valahogy ezt éreztem A Hármak esetében is. Korrekt a vége, de azért nincs hűha!-érzésem. A magas labdát nem csapta le hatásosan.

A másik gondom egy kulturális megközelítés, ami egyre jobban elharapózik az angolszász íróknál. Eszerint a racionalitás, az élhető világ megteremtésében a legnagyobb gondot az amerikai fundamentalista keresztények jelentik. Mintha a képlet így szólna: vallásos = zizis. Ennek a hozzáállásnak a cáfolata oldalakat töltene ki, de ami lényegesebb, az a mögöttes (az amerikai belpolitikát érintő) teória, miszerint a republikánus értékrend rossz, a liberális/demokrata jó. Ezt a szemellenzős, a világot fekete-fehér színben láttató, rest gondolkodásra valló véleményt egyre többször lehet észrevenni a spekulatív regényekben. (Pedig néha még az ateista író is kibújik az elefántcsonttornyából.)Sarah_Lotz_biopic

Ezeket leszámítva borzongató órákat, színvonalas szórakozást kapunk a pénzünkért. És természetesen egy újabb látleletet az emberiségnek nevezett faj mélységes mély, sötéten fortyogó belsejéről. Mintha csak Sarah Lotz azt üzenné, hogy nekünk Armageddon kell.

Az íróról: Sarah Lotz az angliai Wolverhamptonban nőtt fel, és a nyolcvanas évek végén Párizsban tanult művészeti iskolában. (A francia fővárosban egyébként tűznyelőként és falfestőként is dolgozott.) Később Franciaországból Izraelbe utazott, ahol megismerkedett első férjével, egy dél-afrikaival. A pár a férfi országába költözött. Egy dél-afrikai újságnak írt könyvkritikákat, és mellett szép csendben vagy húsz regényt is megalkotott. Ezek azonban nem láttak napvilágot, mert írójuk szerint „szarok”. Közeli barátja lett a szintén a fekete kontinensen élő, itthon is jól ismert Lauren Beukes, akivel forgatókönyvíróként dolgozott.

Jelent meg már horrorregénye, zombis ifjúsági regénysorozata (amit a lányával közösen írt) és erotikus regényei is. Szereti az írói kollaborációt és az álneveket, rajong Stephen Kingért. Jelenleg is Fokvárosban él.

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Eddig 5 hozzászólás.

  1. damoqles szerint:

    „Eszerint a racionalitás, az élhető világ megteremtésében a legnagyobb gondot az amerikai fundamentalista keresztények jelentik. Mintha a képlet így szólna: vallásos = zizis.”

    Á, szóval vallásos = vallásos fundamentalista.

  2. Sam Reed szerint:

    „Eszerint a racionalitás, az élhető világ megteremtésében a legnagyobb gondot az amerikai fundamentalista keresztények jelentik. Mintha a képlet így szólna: vallásos = zizis.”

    Az első mondatból nem következik a második.

  3. SFinsider szerint:

    Ezt a vitát egyszer már lejátszottuk az angol nyelvű kiadás kapcsán, pont veletek 😀

  4. damoqles szerint:

    És csak nem tanulsz. ;>

  5. Sam Reed szerint:

    Nekem is ismerős volt 🙂

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.



Keresés az oldalon