Brandon Sanderson az (epikus) fantasy feltörekvő csillagai közé tartozik, a tengerentúlon a legismertebb és legnépszerűbb fantasy írók közé sorolják. Első regénye, az Elantris, 2005-ben jelent meg (idehaza 2007-ben), melyet nagyjából húsz másik követett. Jelen cikkem célja, hogy a tízéves évforduló alkalmából kicsit közelebb hozzam a magyar olvasókhoz a kedvenc szerzőmet. Legrészletesebben a védjegyének számító világépítésről írok majd, de cikkem második felében kitérek a karakterábrázolására, stílusára, terveire és nem feledkezem meg a gyengeségeiről sem.
Néhány kivételtől eltekintve Sanderson epikus fantasyt ír, melyek kitalált világokban játszódnak. A világépítés a szerző egyik legnagyobb erőssége és elképesztően kreatív. Az általa kitalált civilizációk javának semmi köze sincs a középkorias fantasyhez, nem egyszer csak hozzávetőlegesen tudnánk megbecsülni, hogy melyik földi történelmi kornak felelne meg a technológia. Klasszikus értelemben vett lovagokat, varázslókat sem nagyon találunk itt, helyette viszont vannak ködszerzetek vagy Knight Radiantok.
A cikkem második részében lesz szó arról, hogy Sanderson több sorozatot futtat egyszerre, így az olvasók számtalan egyedi és érdekes világot (vagy annak részletét) ismerhetnek meg. A megismerés mélysége részletesebb az átlag fantasynál (találunk utalásokat kultúrára, történelemre, gasztronómiára, nyelvre, vallásra), de a szerző egyik világába sem fektetett annyi energiát, hogy részletes enciklopédiával rendelkezzünk róluk (mint ahogy azt megfigyelhetjük Középföldénél vagy szép lassan Westerosnál).
COSMERE – VILÁGOK
Sanderson kitalált világainak a többsége a Cosmere nevű multiverzumban található, melyről cikkem második felében még írok. A legfontosabbakat az alábbiakban mutatom be, külön kitérve a szerző védjegyének számító mágiarendszerekre. Nem veszem sorra mindet, csak a legfontosabbakat – a kevésbé jelentős művek kimaradnak a válogatásból.
Scadrial:
Scadrial az eddig legjobban bebarangolt világa a szerzőnek, a Ködszerzet-sorozatok otthona. Az eredeti (magyarul is kapható) trilógiában nem túl barátságos hely: hamut okádó vulkánok uralta pusztaság, ahol az isteni hatalmú Uralkodó Végső Birodalma az egyedüli nemzet. Hűen szolgáló nemeseit az allomancia öröklődő varázshatalmával ajándékozta meg, használói fémekből képesek különféle mágikus képességeket meríteni a fémek mozgatásától az élesített érzékeken át a nyers fizikai erőig. Az engedetleneket a tökéletes gépezetként működő bürokrácia és a titokzatos varázshatalmú, halhatatlannak vélt inkvizítorok tartják sakkban. A szolganéppel (szkákkal) való keveredés azonban néhány varázserővel bíró fattyat is eredményezett, akik talán nem is mindig tudnak kiválasztott vérvonalukról.
A regények egy szerveződő lázadás mindennapjaiba invitálják az olvasót, ahol igen progresszív terveket dédelgetnek – magát az Uralkodó megölését. Persze a sandersoni világok sokkal bonyolultabbak, mint aminek látszanak. Meglehet, az Uralkodó nem ok nélkül törölte el a világ vallásait. Vannak olyan titkok, ősi hatalmak, amelyeket jobb elfeledni és amelyek az Uralkodó esetleges halálával napvilágra kerülnének. Talán még az is kiderülne, miért borítja minden éjjel köd a világot, mely azonban sosem szivárog be a megvilágított szobákba.
Sanderson nem titkolt terve Scadrialon bemutatni egy kitalált világ „evolúcióját”. A magyarul is megjelent A törvény ötvözete (és tervezett további három folytatása) 300 évvel játszódik a fenti fantasy-trilógia után és egy késő XIX. századihoz hasonló környezetbe invitálja az olvasókat. Ez a setting vadnyugati hangulatot, vonatokat és lőfegyvereket kombinál mágiával – képzeljük el mi történik, ha a pisztolyunkból kilőtt golyót a saját varázslatunkkal gyorsítunk fel… A hangulat kevésbé borongós, kifejezetten könnyed kalandregényekre emlékeztet.
További ambíciózus tervek is vannak: Sanderson meg akarja mutatni a világot egy, a földi 80-as évekhez hasonló technikai fejlettségi szinten (ahol egy hihetetlen varázshatalommal bíró sorozatgyilkost üldözne egy allomanta „kommandós” egység) és egy űroperában is. Ha mindez megvalósul, a Ködszerzet-sorozat 4 „időállapotban”, 4 trilógia keretében mutatná be Scadrial világát. De erre lehet 10-20 évet várnunk kell. Egy azonban biztos: a bemutatott kortól függetlenül a Ködszerzet-sorozat egyik legfontosabb jellemzője a pörgős és mágiától átitatott akciójelenetek sokasága marad.
Roshar
Sanderson jelenlegi „zászlóshajója a The Stormlight Archive sorozat, melynek világa, Roshar, első pillantásra a lovagi kultúra bűvöletében él – néhány csavarral. A világ regények által bejárt részében kasztrendszer uralkodik, mely az öröklődő szemszíneket használja egyértelmű megkülönböztető jegyként nemes és nemtelen között. Ám a „lovagok” krémje nem a legjobb fegyverkovácsokat dolgoztatja, hanem ősi időkben kovácsolt sebezhetetlen vérteket és lelkeket sebző kardokat használ. Ezek készítését mára elfeledték, de az őket forgató, és esküjüket eláruló ősi rendek (Knight Radiant) állítólag varázslók voltak, még repülni is tudtak. Vagy mesebeszéd az egész, szimbolika.
A történet jelenében a mágia visszatérőben van: néhány ember különös képességek birtokába jut, szellemek suttognak nekik. Állítólag ez nem véletlen, mert a sötét hatalom, ami ellen a mágus-lovagok egykor küzdöttek visszatérőben van – a történelem folyamán rendszeres időközönként megismétlődő világvégével együtt. Ám senki nem veszi komolyan.
A setting ugyan nem is akarja felforgatni az epikus fantasy zsánert egyediségével, jópár sajátossággal bír. Nevét a viharfénynek (stormlight) nevezett energiaforrásról kapta, mely tiszta drágakövekbe zárva pénzként és tartós világításként is szolgál. Állítólag a régi idők varázstudói ebből táplálták erejüket, bár a mágiáról még a második kötet végén is elég keveset tudni (annyi bizonyos, hogy mindegyikük a tízből két őserő – surge – felett bírt hatalommal). Feltölteni a köveket a rendszeres időközönként tomboló irdatlan viharokban lehet, mely halálos fenyegetést jelent a felkészületleneknek. Olyannyira, hogy az állatvilág egyes tagjai a hátukon hordott házakkal, a növények a talajba húzható szárral védekeznek ellene. Másrészt a legtöbb érzelemnek vagy jelenségnek megvannak a maga sajátos kis „szellemei” (spren): rothadássprenek jelzik az üszkösödést, dicsőségsprenek keringenek a diadalittas harcos körül vagy tűzsprenek táncolnak a tábortűz mellett.
Másik sajátossága a narratíva: minden kötetnek megvan a maga domináns nézőpontkaraktere, akinek (párhuzamosan a jelennel) külön fejezetekben olvashatjuk a visszaemlékezéseit (mint ahogy ez a Lost-ban is volt). Emellett a novelláknak is beillő közjátékokban a világ, a központi történetszál által nem érintett részeit barangolhatjuk be.
A Stormlight Archive Sanderson jelenlegi nagy projektje, világépítés szempontjából részletesebb és komplexebb az összes korábbi művénél. A hangulata pedig a szó minden értelmében epikus. Az író tervei szerint Roshar történetét az olvasók egy ötrészes sorozatban (eddig kettő jelent meg), majd ötrészes tervezett folytatásában követhetik nyomon. A magyar kiadást tervezik.
Sel:
Sel világának egyelőre csupán néhány részét ismerjük. Legjellegzetesebb települése Elantris (lásd az azonos című regényt), mely korábban a mágia központja volt a világon. Egyes emberek teljesen véletlenszerűen átalakultak és – a megfelelő varázsjelek (aónok) ismeretében – jutottak emberfeletti hatalomhoz. Ők aztán a városba költöztek és szinte istenként éltek az emberek között. Aztán valami történt és az istenekből torz, nyöszörgő szörnyek lettek. Az egykori nyüzsgő metropolisz karanténná vált. Nagyjából ekkor kapcsolódunk be az Elantris regény lapjain a történetbe így a spoilerveszély miatt többet nem mondhatok. Legyen elég annyi, hogy a könyvben a szomszédos királyság trónörököse is átváltozik és képbe kerül mit sem sejtő menyasszonya és egy hódító világbirodalom térítő papja is. A jelenlegi tervek alapján a regény lazán összekapcsolódó kötetekből álló trilógiává bővül egyszer.
Sel világa felbukkan még a The Emperor’s Soul kisregényben is, ami a Rózsa Birodalomban játszódik és megismerünk egy olyan mágiarendszert (forgery), mely által mágikus bélyegekben rögzítenek egy fiktív múltat és azokat felhasználva a varázstudó képes megváltoztatni egy tárgy tulajdonságait (pl a padló beomlik, mert a fiktív múlt szerint a tavalyi földrengésben meggyengült) vagy sosem tanult ismereteket biztosíthatnak egy személynek.
A címszereplő hölgy hamisítványokat gyárt, ám élete legnagyobb kihívásával néz szembe, amikor egy agyhalott uralkodó lelkét kell újra megalkotnia.
Nalthis
Nalthis egy kevésbé kidolgozott világ, eddig egyetlen mű jelent meg benne, a The Warbreaker. Könnyedebb, szinte már vidám hangulatú regény. A világ jelenében minden egyes személy rendelkezik, egyetlen, ún isteni lélegzettel, amely (ha vállalja az elválással járó depressziót) adható-vehető. Nagyobb mennyiségben birtoklói varázsolni is képesek és élettelen tárgyakat képesek mozgatni (vagy élőholt mókusokat létrehozni).
A regény előterében két lány kel útra a fővárosba: az egyik házasodni, a másik ezt megakadályozni. A háttérben viszont több minden zajlik: az istenkirály mégsem annyira ura papjainak, mint kellene és a szent kiválasztottaknak tartott, halálból Visszatértek (Returned) egyike különös dolgokra lesz figyelmes a tökéletesnek hitt udvartartásban. Emellett többszáz éve halottnak hitt legendás alakok is a fővárosban küzdenek egymással.
A regénynek egy folytatását tervezi az író (Nightblood), mely címe alapján egy intelligens fekete kardról fog szólni.
FÖLDÖN JÁTSZÓDÓ TÖRTÉNETEK
Sandersonnak három történetfolyama játszódik három különböző alternatív Földön és mind fiatal felnőtteknek íródott.
Számomra a legérdekesebb a – magyarul is megjelent – Acélszív világa, ahol egy titokzatos esemény hatására egyes embereknek szuperképességei lettek. Mint a képregényekben. A képregényekben azonban voltak hősök és gonosztevők, de itt mintha csak a rossz emberek nyertek volna hatalmat. Despotákként uralkodnak az embereken, csak néhány kis csoport alkotja az ellenállást. Az egyik ilyenhez kíván a főszereplő David is csatlakozni.
A regény folytatása a múlt héten jelent meg, a trilógia zárókötetét pedig épp írja.
A The Rithmatist világa kevésbé borús, egy alternatív (szigetekből álló) Egyesült Államokban játszódik egy fiktív XIX. században, ahol gőzgépek mellett létezik a mágia is. Az arra alkalmasak megtanulják a rúnamágiát és legjobbjaik a karanténná nyilvánított Nebraska államba mennek harcolni különös, szénből álló lények (wild chalkling) ellen. A regény jelenében azonban ezek a fenevadak a mágikusan védett Akadémia falain belül is gyilkolnak.
Egy folytatás van készülőben.
Sanderson harmadik és egyben legkorábbi ifjúsági sorozatáról, az Alcatraz-sorozatról tudom a legkevesebbet (nem olvastam). A világot egy titkos csoport, a könyvtárosok hálózzák be és világuralomra törnek. A főszereplők itt is különös hatalomról tesznek tanúbizonyságot. Az egyiküknek például az a képessége, hogy mindig elkésik – de nem csak valós helyekről, hanem a rá kilőtt golyó elől is elkésik (elugrik), és a vére is késik, így nem vérezhet el.
Négy része van eddig, egy lezárás van készülőben.
Cikkem második felében írói munkássága egyéb aspektusaival foglalkozom: a karakterábrázolással, nyelvezettel, írói tervekkel, stb.
Hasznos linkek & érdekességek
- Sanderson honlapja
- A legnagyobb – és hivatalos – Sanderson rajongói oldal
- Hihetetlenül részletes és folyamatosan aktualizált wiki Sanderson világai és művei kapcsán
- Részletesen is érdekel a Cosmere? Itt többet is megtudhatsz
- Ha csak egy videóinterjút nézel meg Sandersonnal, ez legyen az. Az aktuális munkáiról szóló interjúk gyorsan elavulnak. Én azért ajánlom ezt, mert itt részletesen beszél múltjáról.
- Sanderson a mormon BYU egyetemen is tanít írástechnikát és a youtube-on megtalálunk számos előadást, ami a sci-fi/fantasy írás rejtelmeivel foglalkozik
- Sanderson podcastja a The Writing Excuses, ahol Dan Wellsszel, Mary Robinette Kowallal és Howard Taylerrel diskurálnak az alkotási folyamatról, a publikálásról, stb. Még közös novelláskötetük is megjelent (Shadows Beneath), ami a művek mellett az egyes novellák korai szövegváltozataiba is betekintést nyújt.
- Sanderson több regényt megírt egy szálloda éjszakai portásaként munkaidőben, mire az elsőt (az Elantrist) megvette egy kiadó. A többit sosem publikálta, de ezekből sokat merített később kiadott regényeihez.
- Kevés olyan szerzőt, aki ennyire aktív lenne közösségi oldalakon. Persze, ő is ad interjúkat, dedikáláskor válaszol a közösség kérdéseire (angolosan Q&A), de rajongói kapcsolatainak gerince a Facebook és Twitter. Minimum hetente párszor, de néha naponta többször postol alkotási folyamatával, nagyobb webáruházak műveire vonatkozó akcióival, dedikálásaival kapcsolatban és mindemellett hetente egyszer (többnyire hétfőn vagy kedden) frissül a honlapja is.
- Egy rövid képregény, hogy is alkot Sanderson egy mágiarendszert
- Szerepjáték is készült a Ködszerzet-sorozatból, míg egy számítógépes játék készülőben van.
- A szerző hihetetlen produktivitására számtalan teória született. Egyesek szerint ő egy robot, míg mások szerint a pincében majmokat láncolt billentyűzetekhez.
- Sandersont válaszották ki, hogy fejezze be Robert Jordan Idő kereke sorozatát ám erre jelen cikk kereteiben nem tértem ki.
Hozzászólások
[Arcanist további írásai]
A féltéglákból mostanában kissé kiábrándultam (úgy általában), de a Way of Kingsbe azért még beleolvasok majd.