Az Országos Könyvtári Napok programsorozat részeként rendezték meg 2014. október 16-án a „10 éves a Galaktika – a magazin műhelytitkai” című estet a KSH Könyvtár Bibó István-termében. A beszélgetésen részt vett a magazin főszerkesztője, Burger István, és felelős szerkesztője, Németh Attila. A beszélgetést Farkas Balázs, író és könyvtáros moderálta. A várthoz képest kevesebben látogattak el a rendezvényre, ám ez senkinek sem szegte kedvét: baráti, szinte családias társalgás alakult ki a szerkesztők és az olvasók között. A résztvevők azt a korosztályt képviselték, ami már az 1972-es induláskor ismerte a magazint. A kérdésekből és az azokra adott válaszokból a következőket tudtuk meg.
A Kuczka Péter által alapított Galaktika 1995-ben szűnt meg, mert a rendszerváltás után számos más lap jött létre, amitől így széttöredezett a már meglévő olvasói réteg – többé nem érte meg fenntartani a folyóiratot. Burger István és Kuczka Péter később próbálkoztak a lap feltámasztásával, de a jogokat egészen 2002-ig nem sikerült megvenni a Móra Könyvkiadótól. A Galaktika végül 2004-ben indult újra, akkor még Müller Péter Sziámi közreműködésével. Hamar kiderült azonban, hogy a lap megáll a saját lábán is, saját kiadóval a háttérben.
Az új Galaktika létrehozásakor fontosnak gondolták, hogy épp annyira legyen modern, mint amilyen a régi volt a maga korában. A szerkesztőknek a mai napig célkitűzése, hogy mindegyik számban a tudományos-fantasztikus irodalom keresztmetszetét nyújtsák, ám a tartalom nagyjából húsz százaléka ismeretterjesztés legyen – ellentétben a régi számokkal, amelyek csak irodalmi alkotásokat tartalmaztak. A magazinnak és a könyvkiadónak nincs külön szerkesztősége, mindent közösen, ugyanazok az emberek végeznek, akik legtöbbször otthonról dolgoznak, csak heti egy-két alkalommal mennek be az irodába, és főleg interneten tartják a kapcsolatot.
Szó esett a MetaGalaktikáról és a HiperGalaktikáról is. A MetaGalaktikát először 1978-ban adták ki, a Galaktika első 25 számában megjelent, jelentősebb novellákból válogatva, mindezt azzal a céllal, hogy azok is elolvashassák őket, akik akkor lemaradtak volna róluk. A kiadványban később már vadonatúj írások is megjelentek. A HiperGalaktika hasonlít az új Galaktikához: nemcsak novellákat tartalmaz, hanem ismeretterjesztő írásokat is, mindig egy téma köré építve. A MetaGalaktika egy-egy nemzet sci-fi irodalmát mutatja be. A két kiadvány megjelenésére ritkán kerül sor (évek óta nem is álltak elő új számmal), mert sokba kerülnek, és kivitelezésük rendszerint csak külső támogatással lehetséges.
Az este folyamán többször megjegyezték a szerkesztők, hogy sok dolguk van, rengeteg kiadványt kell tető alá hozniuk, és nagyon sok mindent nem érnek rá elolvasni – ezért sem jellemző, hogy a kiadó kínálata (ideértve a magazint is) bővelkedne a magyar szerzők által írt, friss művekben. Pedig lenne miből választaniuk: rendszeresen kapnak változó minőségű kéziratokat, sőt, régebben pályázatot is hirdettek, ám a fenti okok miatt azt sem tudnák most megvalósítani. Nyitottak viszont kisebb, kevésbé ismert nyelvek irodalmára – örömmel veszik, ha valaki ajánl nekik egy-egy irodalmi művet, és ahhoz még fordítót is talál.
Később beszéltek a Galaktika Baráti Körről is, amellyel kapcsolatban a legfontosabbak talán az exkluzív, máshol nem kapható kiadványok, például G. K. Chesterton A vándorló kocsma című regénye, illetve a Jack London fantasztikus novelláiból összeállított Ezer halál című kötet. (Az országban egyedül csak a KSH Könyvtárban található meg a két mű, és ha minden jól megy, ez így lesz a későbbi exkluzív kiadványokkal is.)
A kiadó a létező igény ellenére sajnos nem igazán végez közösségépítő tevékenységet. Ezt azzal magyarázták, hogy mint sok minden másra, erre sem jut idejük a számos más rendezvény és feladat mellett. De persze ott van az InterGalaktika nevű közösségi oldaluk, a Facebook-profiljuk és az sf.blog.hu is, amelyek valamennyire pótolják ezt a hiányt. Ettől függetlenül szívesen elmennek közönségtalálkozókra, ha valaki más megszervezi nekik.
Könyvtárosi szempontú kérdésként Farkas Balázs nem hagyhatta ki a digitalizálás témáját sem: mi a helyzet a régi Galaktikák digitális változataival? Hogyan működik az ilyesmi? Sajnos ismét kiábrándító választ kaptunk: a folyamat jogilag is bonyolult, a vele járó költségeket és időráfordítást nem is említve. A jogok megszerzése, a begépelés, a szerkesztés költségei mind-mind a kiadót terhelnék, ami viszont nem térülne meg. Szeretnék, ha elektronikus formában is elérhetőek lennének a korábbi lapszámok, de ezt addig nem tudják megvalósítani, amíg külső támogatást nem kapnak. Mindenesetre a legújabb számok már elektronikusan is hozzáférhetőek.
Szó esett a kiadó jövőbeni terveiről is. A jövő márciusi 300. Galaktikában csak magyar szerzők, irodalmárok fantasztikus írásai kapnak majd helyet – jórészt olyan szerzőktől, akik főképp nem ebben a zsánerben alkotnak. Felmerült például Parti Nagy Lajos és Esterházy Péter is, mint lehetséges jelöltek. Aztán jövőre szeretnének még Asimov krimi-novelláiból egy kötetet, mint ahogy tervbe vettek egy Arthur C. Clarke novellagyűjteményt is. A novellák mellett az Asimov-rajongóknak a szerző magyarul még ki nem adott műveiből évi két kötettel is kedveznének. Tervezik a STALKER-videojáték alapján írt regények rendszeres kiadását, valamint a Vissza a jövőbe regényváltozatának megjelentetését is.
Azt hiszem, elgondolkodtató, hogy a legtöbb feltett kérdésre időhiánnyal, pénzhiánnyal és emberhiánnyal kapcsolatos választ kaptunk. Nem szeretnék ítélkezni anélkül, hogy jobban belelátnék más magyar kiadók tevékenységébe, mindenesetre aggasztónak találom, hogy a „legjobb európai SF magazin” ilyen jellegű problémákkal küzd. Kérdés, hogy min kellene változtatni ahhoz, hogy javuljon a helyzet? Jelentessenek meg másfajta műveket, alapul véve a konkurens kiadók kínálatát? Ezzel párhuzamosan végezzenek erősebb, jobb marketingtevékenységet? Esetleg pihentessék a sok pluszmunkával és pluszköltségekkel járó projekteket, és – akár egy új ember felvétele árán is – koncentráljanak a bevételek növelésére? A válaszokat nem tudom, de talán nem is az én tisztem tudni őket.
Egy dolog azonban biztos: köszönjük, hogy eljöttetek és beszélgettetek velünk, és legyen még legalább ennyi születésnapja a Galaktikának!
Sárpátki Ádám
Hozzászólások
[Sarpatki további írásai]
Az újság már megromlott.
Az új Metagalaktika és Hipergalaktika a leírás alapján felcserélődött a cikkben.
További sikereket kívánok Nektek!
A Galaktika XL az egyik legjobb ötletetek szóval lehet hogy kevesen vagytok de csak így tovább!!!
Részint a semmitmondó, helykitöltő, felületes ismeretterjesztés, részint a tematizálás miatt bekerülő gyenge írások miatt szoktam le a magazinról.
e(x)…
„Részint a semmitmondó, helykitöltő, felületes ismeretterjesztés, részint a tematizálás miatt bekerülő gyenge írások miatt szoktam le a magazinról.”
Szíved, jogod dolga…
Viszont részemről…
Azok az ismeretterjesztő felületek, plusz reklámok, vélhetően, (de jó eséllyel),
a magazin fennmaradásának komoly gazdasági tényezői.
A tematizálás minőségszabályozó elvét kimondani legjobb esetben is (nos percek óta keresem a pontos, de nem sértő kifejezést) vitatható (jééé…sikerült!!!) megközelítés. Majd nézz utána pár ezer antológiában és magazinban (ahogy én tettem életem során) aztán rájössz, hogy ez nem igaz.
A Galaktika más lett, újabb lett, számomra is kicsit idegenebb lett, de van egy fontos felismerés vele kapcsolatban.
A Galaktika Magazin KELL!
Ennyi… 🙂
Részemről: nagy élmény volt számonként összevadászni a régi sorozatot (Apám 20-30 darabos sorából kipótolni a hézagokat.)
Az új magazint megpróbáltam olvasni, a háttérszínek és a nyögvenyelős illusztrációk nem segítettek. Az ismeretterjesztő ballaszt pláne nem.
Minden hónapban rákattintok az ekönyv.hu új megjelenéseinél, hátha van belőle ekönyvolvasó-barát formátum.
Minden hónapban nyugtázom, hogy még mindig csak pdf.
A Galaktika Magazin van. Hogy kell-e? A fene tudja.
Az ismeretterjesztés egy dolog. Voltak ebben a témában jó cikkek a megújult Galaktikában. Csak nem valami sok.
Én nem tartom ismeretterjesztésnek, amikor valami tervezőasztalról lepottyant vagy épphogy szabadalmaztatott ketyeréről írnak egy-két oldalt sok képpel. Inkább csak idegesítőnek. Lehet, hogy passzol a sci-fi témakörébe, de számomra bőven elegendő ha ötévente összesítik, hogy mit találtak fel és ebből mi valósult meg. Ha még azt is hozzáteszik, hogy kinek a regényében/novellájában/filmjében jelent meg a cucc vagy valami hasonló, az még valószínűleg tetszeni is fog. Ötévente egyszer biztosan.
dbl:
A hirdetés rendben van, ez így működik. Viszont, Olvass a jövőbe! címen az online médián hónapokkal azelőtt átfutott kis színeseket, vagy, wiki szócikknél, és valószínűsítem, az átlag scifi fogyasztó ismeretszintjénél felületesebbre hangolt tartalmat létrehozni és kinyomtatni véleményem szerint felesleges költségnövelő tényező, mint ahogyan nekem egy darab színes kép sem hiányozna.
A sok ezer antológiát bizonyára nem érinti a probléma, én a Galaktikáról írtam. Ha valamiből sok azonos kategóriájút teszünk egymás mellé, akkor könnyebben kibukkannak a gyengébbek, vagy, a sok gyenge közül a néhány jó. S, talán a témára is könnyebb ráunni.
Egyetértünk, a Galaktika, általánosságban, egy magyar nyelvű scifi magazin szükséges. Ezért vettem hat éven át, akkor is, ha kevésben találtam akár egy olyan írást is, ami tetszett volna.
„legjobb európai SF magazin”
Azt, hogy európa ekkora bajban van, magam sem hittem volna…
Rendben tényleg nem egy érdekfeszítő az apró cikkek olvasása ezért ki is hagyom már hónapok óta. De, lehet hogy valakiknek meg bejön.
A 70-80 éves magazinjaiban meg sok volt az UFO cikk könyvajánló és film előzetes Ezek most is vannak csak az UFOk tüntek el.
Attila
Számodra van valami ami tetszik a Galaktikában?
Egyáltalán olvasod? Talán csak egy troll vagy aki csak azért ír hogy ellenkezzen?
„Számodra van valami ami tetszik a Galaktikában?”
Jó pár éve nem volt a kezemben, de amennyire emlékszem, az oldalszámozást például korrektül megoldották benne.
A kis öröm is öröm…
Kár azon siránkozni, hogy mi nem tetszik a Galaktikában. Olyan magazin nincs, ami mindig mindenkinek tetszene.
Ha meg nem veszed meg, akkor előbb-utóbb megszűnik, és milyen jó lesz akkor, igaz?
a rövid ismeretterjesztő cikkek nagy része olyan technikai újdonságokról szól, amik már megvalósultak. hogy ez kit érdekel, az teljesen szubjektív, de a magazin hibájaként emlegetni elég erős.
de teljesen mindegy, mert megvan ezen az oldalon – és más portálokon is – az kis belsős group, az a maximum öt ember, akik attól érzik jól magukat, hogy minden lehető alkalmat megragadnak arra, hogy a galaktikát szidják. csak meg kellene nézni, hogy hol tart a galaktika – még ha sok problémával is küzd – és hol tartanak ők…
a meta- és a hipergalaktika valóban fel lett cserélve a cikkben.
további sikeres munkát kívánok a galaktika magazin szerkesztőinek, íróinak és fordítóinak!
e(x)… 🙂
Ezek szerint nagyjából egyetértünk. A válaszod korrekt, nincs vele vitám. Minden antológia tartalmaz szubjektíve jó, és kevésbé jó alkotást.
Ezt elég egyértelműen megfogalmaztam fenti hozzászólásomban.
Csak egy példát…
Nemrégen találtam rá kedvenc antikváriumomban egy ragyogó könyvre. Edgar Allan Poe: Rejtelmes történetek. Ez az összeállítás az Európa Könyvkiadó 1967-es könyve. Nem kevesebb, mint 38 novelláját tartalmazza. Természetesen ott van az összes csodás, nagy műve… És a fordítók sem akárkik (ja, és összesen 580 Ft volt…). Volt, ami nagyon tetszett, volt, ami nem nagyon, és volt egy-kettő, ami egyszerűen nem fogott meg…semennyire.
Tehát…
Teljesen tiszta sor, hogy egy élő, napjaink szemléletét hordozó magazin nem produkálhat mindig azonos színvonalú átlagot.
Viszont, mi emberek sem, hétköznapi életünkben…
+1 Komaváry
Én szívesen fizetnék érte, ha valami értelmes formátumban (főleg mobi, prc) is megjelenne. Kifejezetten a pdf tart vissza tőle, hogy pénzt adjak érte.
Az ekönyvolvasó-barát formátum számomra is szerencsés volna, elönt a papír alapú újság és könyv, részben ezért is hagytam fel a vásárlással, s ezért vettem olvasó eszközöket a jellemzően egyszer olvasós médiumok fogyasztására.