Nemcsak Isten, de a kiadók útjai is kifürkészhetetlenek. A legsikeresebb kanadai science fiction író talán legfontosabb regényét éppen ezért csak most vehetjük kézbe végre magyarul is. De hála a Metropolis Médiának, ez a könyvfesztiválos nap is elérkezett. (A regényről 2011-ben már írtunk, korábbi ismertetőnk itt olvasható.)

Mert miből is maradt ki a hazai lakosság sci-fire éhező (szűk) csoportja? Egy, a szó nemes értelmében klasszikus regényből, amely létezésünk egyik titkával, az eredettel, a céllal, a nagy kérdéssel szembesít tudományos tények és fikciók segítségével. Vagyis azzal: van-e Isten?

Evolution-vs-God-movieEgy kis kitérő a regény ismertetése előtt. A regény, bár Kanadában játszódik, az amerikai társadalmat kettéosztó egyik (hitbeli) polémiáról, az evolúció kontra teremtés kérdéséről szól. Ellentétben Magyarországgal vagy Európával, az USA lakossága alapvetően vallásos, az ott élő emberek döntő többsége nemcsak kereszténynek vallja magát, de rendszeresen részt vesz a számtalan felekezet valamelyik istentiszteletén, adakozik, jótékonykodik, társadalmi munkában vesz részt. Ha el is hagyja felekezetét, istenhitét aligha: a szakemberek szerint az USA-ban a felekezetek tagsága és aktivitása egyre növekedik. Az általában protestáns hátterű keresztények világnézete nem oszlik vasárnapi és hétköznapi hitre, hanem az élet majd minden területére reflektál – morális, gazdasági kérdésekre, de a tudomány állításaira is. Óriási vitákról, nem ritkán perekről van szó, amelyek rendkívüli médiafigyelmet kapnak. Olyan társadalomról beszélünk, ahol egyszerre fordulhat elő, hogy lelkipásztorok ateistákká válnak és ateista professzorok hithű keresztények lesznek, akik pálfordulásuk után az evolúció néhány aspektusát kétségbe vonó könyveket írnak. Egy ilyen közegben kell értelmeznünk Robert J. Sawyer regényét, amely nem is hazájában, hanem a nagy amerikai szomszédban jelent meg.

1155759_4A Kifürkészhetetlen napjainkban játszódik, de nem az ufók kedvenc leszállóhelyén, New Yorkban, hanem a porosabbnak tűnő Torontóban. Az ottani planetárium előtt landol ugyanis az idegenek észveszejtően sima testű űrhajója. Ahogy illik, kiszáll belőle egy pókszerű lény, és közli, hogy a közeli természettudományos múzeum rangidős őslénykutatójával szeretne beszélni. Szó szót követ, és kiderül a Hollus nevű idegen küldetése: úgy tűnik, hogy több civilizációban is egyidőben ugyanolyan katasztrófa történt a földtörténeti korszakokban, amelynek jó lenne megtudni a pontos okát. Eszerint a 440, 365, 225 és végül a dínókihalást okozó 65 millió évvel ezelőtti katasztrófa mindenütt lejátszódott, és ahogy nálunk az emlősöket, úgy a többi planétán is más irányba terelte az evolúciót.

Mintha Isten keze avatkozott volna bele az eseményekbe.

A főszereplő, az ateista evolúciót valló Thomas Jerichónak az igazi megrázkódtatást nem is az a tény okozza, hogy nem vagyunk egyedül a világmindenségben. A szakember világnézete azért kezd el csörömpölve összetörni, mert Hollus tudományos tényekkel bizonyítja be a Teremtő-Tervező szükségszerű létezését. Más szóval: Isten él, de nem a szent iratok, hanem a szent matematika – leginkább a valószínűségszámítás – szerint. Ráadásul úgy tűnik, hogy univerzumszerte a földinél fejlettebb civilizációk tudósainál ez teljesen egyértelmű ténynek minősül.

Főhősünk (a titkosszolgálat és a kormányzat beható érdeklődésétől függetlenül) paleontológiai adatokat ad át a lénynek, és cserébe mi is kapunk tényeket a más világokon bekövetkezett katasztrófákról. Miközben Jericho és Hollus elmerülnek a kozmikus kirakós összeillesztésében, Thomasnak szembe kell néznie azzal, hogy előrehaladott tüdőrákja miatt már csak hónapjai vannak hátra. A vég elkerülhetetlennek tűnik, a fejlettebb idegenek sem ismerik a halálos kór ellenszerét. Közben fundamentalista keresztények merényletet készítenek elő az „ördögi” dinoszauruszmaradványokat kiállító intézmény ellen, sőt, még egy kozmikus történés is szembesíti az emberiséget a nagy kérdéssel.

A Kifürkészhetetlen a régi, asimovi sci-fiket, a beszélő fejek, az egymásnak feszülő intellektuális gondolatok párbaját idézi meg, és jól csinálja. Itt is a fő feszültségforrás a két – földi és földönkívüli – tudós párbeszéből keletkezik, igazi akciójelenet csak egy található a regényben. Sawyernek nem a karakterábrázolás a fő erénye, sem az irodalmi-esztétikai csúcsok ostromlása. Amiben viszont remekel, az a tudományos tények olvasmányos tálalása, Hollus alakjában pedig egy egzotikus és szerethető földönkívülivel találkozhatunk.

Ízig-vérig science fiction regény ez, egy lényegi kérdést – Isten mibenlétét, sorsunk értelmét – csomagolt a kanadai író könnyen olvasható, gyorsan pergő sorokba.

(A kiadónak dicséret jár az eredeti cím, a Calculating God találó adaptálásáért.)

Talán egy kicsit jobban belemehetett volna a beszédes nevű Thomas Jericho lelkiállapotának rezdüléseibe, mégiscsak egy létében megrendülő emberről van szó. De nem tette, mert helyette arra a tételre koncentrált, amellyel Hollus bizonygatja, hogy Isten léte kimutatható: semmi sem helyezkedik a tudomány területén kívül. Még maga Isten sem.

Az olvasó dolga csak annyi, hogy ezt elhiggye.

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Eddig 6 hozzászólás.

  1. acélpatkány szerint:

    Ezért a borítóért is falhoz kéne állítani valakit.

  2. Bálint Endre szerint:

    Nemcsak a tudósok, hanem mindenki más számára is megrázó lenne, ha kiderülne, hogy Isten létére van bizonyíték. Szerintem érdekes fordulat következne be: onnantól kezdve a tudósok ragaszkodnának Isten létezéséhez, hiszen az bizonyítható, míg a papság és a hívők elutasítanák, hogy ez a lény azonos lenne az ő vallásuk transzcendens, testetlen, megragadhatatlan Istenével, akiben továbbra is hinnének, épp azért, mert bizonyíthatatlan.

  3. DBL szerint:

    Egy kis rá jellemző átveréssel, de ezt dolgozta fel Ian Watson Az Úr világa című művében… 🙂

  4. Crei szerint:

    AP: Ez a borító egyszerűen felháborító. Már csak ALF hiányzik róla…

  5. Gábor szerint:

    Itt van az eredeti kanadai/amerikai borító Sawyer honlapjáról. Nekem mind a kettő tetszik, illenek a történethez. Lehet vitatkozni melyik a jobb:
    http://www.sfwriter.com/calculating-god-pb.jpg

  6. acélpatkány szerint:

    Azért van különbség az eredeti freskó felhasználása és ET ujja között… De mindegy is igazából.

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.



Keresés az oldalon