1976-ban, egy példátlanul forró nyáron, amikor a katicák hihetetlen tömegekben rajzanak az angol vidéken, egy fiatal bölcsészdiák nyári munkát vállal Skegnessben egy üdülőtelepen. Gyerekkorában már járt itt: hároméves korában az apja vitte el nyaralni, ahol aztán az apa szívinfarktust kapott és meghalt. David maga sem tudja pontosan, mi vonzza a helyhez, de a diákmunka könnyed lótás-futása közben időről időre megpillant egy hallgatag, sötét öltönyös férfit és egy kisfiút, akiknek szeme üres, akár egy-egy tükör.

yearofladybird_305Graham Joyce Jeffrey Fordhoz és Jonathan Carrollhoz hasonlóan  épp abban a keskeny sávban munkálkodik, amely az őrületbe kergeti a „Szépirodalom vagy ponyva a zsáner?” nevű népszerű sport elvakult játékosait és drukkereit. Ugyan könyvei egy részében a fantasztikum csak nagyon finoma, jelzésszerűen vagy mégúgy sincsen jelen, a játék az olvasó érzékeivel, a cselekmény egyes elemeinek szerepeltetése zsánerből hozott fogásokra hajaz. A The Year of the Ladybird kísértetregény, ugyanakkor egy fiú felnőtté válásának története.

David Skegnessben megtapasztalja az első testi és első lelki szerelmet, belegabalyodik az üdülőtelepet működtető takarítók, pincérek, énekesek és táncoslányok szövevényes világába, és szembesül a hetvenes évek Angliájának árnyoldalaival is, a rasszista politikával és a munkásosztály elégedetlenségével.

Az üdülőtelepen felfigyel egy szokatlan párosra: Terri fiatal és gyönyörű takarítónő, akit férje, a szűkszavú, agresszíven féltékeny Colin szigorúan kézben tart. Természetesen David épp ez után a nő után vágyakozik, miközben Colin mogorva és szimpátiáját csak pénzzel meg odavetett félmondatokkal kifejezni képes pótapaként a szárnyai alá veszi.

David – mint minden fiatal – sorra hozza a rossz döntéseket, de közben mindvégig szerethető marad. Miközben bujkál szeretője férje elől, gyerekeknek szervez homokvárépítő versenyeket, titokzatos csomagokat szállít, drogos szobatársát próbálja lepattintani, a két különös alak folyton kísérti. Hiába erősödik azonban Davidben az érzés, hogy valami nincsen rendben, mégis kerüli a jósnőt, aki el tudná mondani neki, ki az a titokzatos, néma férfi és a komoly arcú kisfiú. Előbb-utóbb azonban kénytelen lesz felfigyelni a sűrűsödő jelekre és szembenézni saját emlékeivel, valamint tettei következményeivel, amikor Terrinek nyoma vész és Colin gyanús helyekre autózik éjszaka, ahová őt is magával rángatja. A katicák nyarán a kamasz, tengő-lengő Davidből felnőtt lesz.

Sok minden történik a regényben Daviddel, amiknek egyáltalán nincsen köze a szellemekhez, sok olyan tapasztaláson kell keresztülmennie, amelyek az elsők a számára: a szembesülés egy rasszista gyűléssel, a munka, a testi kapcsolat egy érettebb nővel, a találkozás a szegényebb osztályból származó értelmiségiek felé irányzott elvárásokkal. Minden jelenet mértéktartó, minden a helyén van, és ettől lesz jóval több a könyv egy gyerekkori rejtély felgombolyításánál.

A visszafogott, egyúttal könnyed jelenetekkel dolgozó regény egy emlékek alvilágába és egyidejűleg a felnőtt létbe tett utazás. Tökéletes és emlékezetes írás, amelyre a kísértetek dacára sem mondanám, hogy spekulatív fikció. De kiváló könyv egy mesteri írótól, és a skegnessi fülledt nyár, a tömegesen rajzó, túlvilági hírnökként mindenütt felbukkanó katicabogarak sokáig az olvasóval maradnak.

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.



Keresés az oldalon