Az 51. japán sci-fi találkozón kihirdették az idei Szeiun-díj nyerteseit. Regény kategóriában Kobajasi Jaszumi feje tetejére állított világa a Tengoku és Dzsigoku nyert, a külföldi művek közül a A felhúzhatós lány bizonyult a legjobbnak. Novella kategóriában Nodzsiri Hószukét és Ted Chiangot díjazták.
***
Folytatásos történet Scalzitól. A Vének háborúja világában játszódó történet tizenhárom részen át meséli el a Humán Hadosztály történetét.
***
Mi történt a kiberpunkkal?
Egy múltba és a jelenbe néző cikksorozat első és második része.
És ha már cyberpunk: a kiberpunk atyjának pályaösszegző nonfiction gyűjteményéről írt a hvg.hu.
***
Az Ekultura interjút készített Robin Hobb-bal, a The New York Times honlapján Scalziról van szó. Interjút olvashatunk továbbá Ellen Datlow-val és Neal Stephensonnal, vagy meghallgathatjuk Aliette de Bodard-t vagy Terry Pratchett és Stephen Baxter interjúját.
***
A HarperCollins 5 új könyvre szerződött le Neil Gaimannel. Az eddig bejelentett címek mind fiataloknak szóló könyvek, de emellett tervbe van véve az Amerikai istenek folytatása is. ÉS ha már Gaiman, egy friss bejelentés a ComicConon, videóüzenet formájában: 2013-ban új Sandman sztori jelenik meg, mégpedig egy prequel, ami az első Sandman kötet előtt játszódik.
***
Terry Goodkind elég furcsa módját választotta a kalózkodás elleni küzdelemnek, amikor nyilvánosságra hozta egy illegális megosztó személyes adatait.
***
Nem tudod, melyik Heinlein könyvvel kezd, hogy megismerd a klasszikus szerző világát? A Tor.com gondolt erre, és összeállította, mivel érdemes próbát tenni.
***
Catherynne M. Valente mesél arról, milyen neki Budapesten.
***
Batman infografika, avagy hogyan változott a bőregér és az ellenlábasai az évek során. És már az új filmig sincs sok hátra, addig is itt van a teljes soundtrack.
***
A Doctor Who fanok legnagyobb vágya válhat valóra! Amíg a csillagászok a földönkívülieket kutatják, közben beleakadnak régi földi adásokba, melyek évtizedekkel ezelőtt indultak el a világűrbe. A BBC pedig kapva kapott az alkalmon, és máris elkezdtek dolgozni rajta, hogy a kultikus sci-fi sorozat elveszett részeit felkutassák a tudósok segítségével.
***
A science fictionről rengeteg könyvet írtak, amiben történetét, stílusait, szerzőit és műveit taglalják, magyarul is megjelent pár, legismertebb Lem Tudományos-fantasztikus irodalom és futurológia című könyve vagy Brian W. Aldiss és David Wingrove Trillió éves dáridója. Az SF Signal most összeszedte azokat a műveket, amelyeknek minden sci-fi fanatikus könyvespolcán ott kell lennie, ha érdeklik az ilyen kötetek.
***
A University of California ad otthont a világ legnagyobb SF kollekciójának, az Eaton Collection of Science Fiction & Fantasy-nek. Az alábbi két videón rövid látogatást tehetünk ebbe a „cukorkás üzletbe”.
***
Végezetül egy vírusvideó az új Robotzsaru filmhez:
***
Amennyiben hírt, sajtóközleményt, új könyvmegjelenést vagy érdekes linket szeretnél megosztani velünk a fantasztikum világából, küldj levelet az sfmaglink_@_gmail.com címre. Az egyszerűség érdekében kérjük, a beérkező ajánlók ne legyenek hosszabbak néhány mondatnál. Az SFmag fenntartja a jogot a beérkező anyagok szelektálására. Az ajánlások akkor kerülhetnek be az aktuális heti hírsalátába, ha az adott héten szerda éjfélig beérkeznek.
Hozzászólások
[cikkbot további írásai]
Goodkind hülye volt. Itt van a másik oldal: „Akad olyan szerző, aki ugyanakkor teljesen más nézeteket vall az internetes megosztásról. Paulo Coelho az év elején például arra szólította fel a ‘világ kalózait’, hogy ‘egyesüljenek’, és töltsenek le és osszanak meg mindent, amit ő maga valaha is írt. A brazil írónak meggyőződése ugyanis, hogy a kalózkiadások végsősoron a könyvei eladásait növelik majd.”
(az indexről idéztem)
És az nem lehet, hogy Goodkind-nek van igaza és az a Coelho téved.
Egyébként szerintem ez a hülye kicsit erős kifejezés.
@Bruenor:
Pedig lehetnének ebben a sztoriban erősebb kifejezések is. Goodkind szinte biztosan perelhető az akciójáért, és akkor még arról nem beszéltünk, hogy a Kurucinfó szintjére lőtte be magát az ellencsapással. Abban pedig megintcsak kételkedek, hogy ez jó publicitás lenne számára.
Az illegális megosztó megérdemelte a dolgot. Először is, illegálisan tartalmat megosztani ronda dolog. Másodszor meg, pont ezt a szerencsétlen Goodkindot kell megosztania?
A megosztás nem lopás. Akkor lenne lopás, ha pénzért árulná. A logikátok alapján egy könyv kölcsönadása is illegális megosztás lenne.
Szerencsére nem mindenki ilyen idióta:
http://www.baen.com/library/prime_palaver1.asp
Érdemes elolvasni.
Mielőtt bárki félreérténe, az idiótát továbbra is Goodkindre értem 🙂
„A megosztás nem lopás. Akkor lenne lopás, ha pénzért árulná.”
Akkor kitüntetés jár érte, vagy mi van?
Akármekkora szar szerző is Goodkind, azért hadd döntse már el, hogy milyen feltételek mellett szeretné terjeszteni a saját dolgait…
attila: Miért is? Ha egyszer megveszed a könyvét, mi köze hozzá mit csinálsz vele?
„Akkor kitüntetés jár érte, vagy mi van?”
Ne viccelj. Komolyan más lehetőség eszedbe se jut?
Sam Reed:
„Ha egyszer megveszed a könyvét, mi köze hozzá mit csinálsz vele?”
Kezdem úgy érezni magam, mintha egy szellemi torzszülöttel csevegnék, de…
Szerinted azzal, hogy megveszek egy példányt valakinek a könyvéből, ahhoz terjesztési jogok is járnak? Mennyit voltál ma a tűző napon?
„Ne viccelj. Komolyan más lehetőség eszedbe se jut?”
Szentté avatás az „Információ szabad akar lenni, de legalábbis sóher vagyok, hogy fizessek más munkájáért” egyházban? Nemtom, neked van tipped?
„Kezdem úgy érezni magam, mintha egy szellemi torzszülöttel csevegnék, de… ”
Magadban beszélsz?
„Szerinted azzal, hogy megveszek egy példányt valakinek a könyvéből, ahhoz terjesztési jogok is járnak?”
Ki beszélt terjesztésről?
„Szentté avatás az “Információ szabad akar lenni, de legalábbis sóher vagyok, hogy fizessek más munkájáért” egyházban? Nemtom, neked van tipped?”
Ott kezdődött a dolog, hogy a krapek megvette a könyvet. Akkor fizetett más munkájáért, nem? Próbáld megérteni a leírtakat, az hasznos szokott lenni.
Sam Reed: a megosztás terjesztés.
Ebből következően, aki megoszt egy tartalmat, az terjesztői jogokat gyakorol. Azért elég furcsa nekem, hogy ezen mi nem érthető.
A megosztás egyáltalán nem olyan, mint amikor kölcsönadod a könyvet, mert 1) nem csak pár haver olvassa el 2) olvasás után nem adják vissza, tehát ha tetszett nekik, nem szükséges saját példányt beszerezniük, mert hogy már van a megosztó jóvoltából saját példányuk.
Goodkind a könyvtáras hasonlatra is egész épelméjűnek tűnő választ adott szerintem.
Szóval nem tudom, én nem értem, miért ekkora a felháborodás, hogy Goodkind megpróbált fellépni az ellen, hogy emberek ipari mértékben rontják a bevételét (függetlenül attól, hogy amúgy Goodkind tényleg elég rossz író) (akitől azért még mindig inkább vennék könyvet, mint Coelhotól). Lehet, hogy nem a legjobb stratégiát választotta, de miért kéne elfogadnia, sőt, támogatnia egy olyan modellt, ami erkölcsileg nem helyes (hiába csinálja mindenki, az illegális letöltés azért nem egy erkölcsös dolog), anyagilag pedig erősen rontja a helyzetét?
Valamiért Coelhon kívül nem sok íróról tudok, aki az illegális megosztást elfogadhatónak tartja; még akik ingyen elérhetővé teszik a könyveiket, azok is inkább azt szorgalmazzák, hogy az ő oldalukról töltsd le, a jogaikat azért figyelemben tartó Creative Commons alatt. De az írók többsége a mai napig nem osztogatja ingyen a könyveit, és nem örül, ha mások ezt teszik helyette.
tapsi: egy percig se állítottam, hogy ez helyes eljárás. Annyit mondtam csak, hogy Goodkind hülye volt, és hogy szerintem a lopás mást jelent. De nem kell feltétlenül velem egyetérteni 🙂
Ettől függetlenül szerintem a mostani copyright törvény katasztrofális, és a copyright ügyvédeken kívül mindenkinek árt.
Tapsi:
„Szóval nem tudom, én nem értem, miért ekkora a felháborodás, hogy Goodkind megpróbált fellépni az ellen, hogy emberek ipari mértékben rontják a bevételét ”
1. Nem tudjuk, hogy ipari méretekben rontják-e a bevételét. Azt sem tudjuk, mi alapján találta ki Goodkind, hogy ez a pacák a csúf gonosz ősfeltöltő.
Tapsi: http://www.youtube.com/watch?v=0Qkyt1wXNlI
2. Goodkind itt egymagában eljátszotta a nyomozó és a bíró szerepét, kitett olyan információt, amihez vajmi kevés joga volt, és ráuszított egy ausztrál senkire egy (eddig csak) internetes csürhét.
Ezáltal egyetlen letöltőből sem csinált vásárlót, könyvének illegális változata nem tűnt el az internetről, viszont cserébe kapott egy jó nagy adag negatív reklámot. Megérte?
„Valamiért Coelhon kívül nem sok íróról tudok, aki az illegális megosztást elfogadhatónak tartja;”
Neil Gaiman:
http://www.youtube.com/watch?v=0Qkyt1wXNlI
(Ill. minta legutóbb Scalzinak is lett volna egy olyan félmondata a Redshirts kapsán, hogy aki pl. geoban miatt nem tudja megvásárolni, az szerezze meg, olvassa el, és ha majd lesz módja, vegye meg.)
Mindkét esetben a lényeg az: az illegális másolat terjedését nem lehet megakadályozni, a terjesztők ellen fel lehet lépni, de szélmalomharc. Ennek fényében Coelho vagy Gaiman legalább egy pozitív üzenetet tudott kikanyarítani belőle, Goodkind meg besorolt a lemezcégek mögé, akik pár tucat mp3 megosztásáért dollármilliárdokat követelnek.
http://whatever.scalzi.com/2012/07/15/take-a-moment-out-of-your-day-to-shame-an-appalling-thief/
tapsi, ez egy egészen más eset. Ez valóban lopás.
Sam Reed:
Majd jelezz vissza, ha hisztérikus frankómegmondogatás meg informáciszabaccság kategóriás hörgölődéseken kívül más is ki tud jönni belőled.
(Könnyítésül: a lopás dologgal te jöttél elő elsőnek a hozzászólásokban, és bár rendkívül bájos, ahogy a vitapartner által nem képviselt véleményeket rohamozol meg, nem szükségszerűen a leghálásabb kommunikációs stratégia.)
attila: érdekes módon rajtad kívül mindenki civilizált hangnemben tudott hozzászólni…
Ameddig a beragadt hozzászólás nem jön elő, itt egy másik link:
http://dosomedamage.blogspot.jp/2012/07/google-alerts-make-authors-jerkfaces.html
…ahol Goodkind még mélyebbre ássa magát.
Sam Reed:
Nem te nyitottál azzal, hogy élből lehülyézted az egyik felet?
Legközelebb inkább figyelj oda, miket és hová hörögsz, csimota.
Rorimack, jó volt ez a link.
Goodkindról az jut eszembe, hogy sok éve, mikor még nem volt ennyi nyalánkság (Google Alerts, Twitter stb.), és már egy saját honlap is öröm volt, az író oldalán a moderátorok közölték, hogy a jó Terry kérésére itt legyen szíves mindenki csak dicsérni őtet, a negatív véleményeket törölni fogják. Azt hiszem, egyenes út vezetett ehhez a mostani dologhoz…
Annyiban persze megértem Goodkindot, hogy amilyen ütemben a könyvei színvonala zuhan a Wizard’s First Rule óta, tényleg érdemes lesz levadásznia a kritikusait, mert a regények színvonalával már aligha nyeri vissza a bizalmukat.