Az utóbbi években – részben Stieg Larsson A tetovált lány sikerének köszönhetően – bőségesen jelennek meg idehaza skandináv regények, szerencsére a krimi felhozatal mellett a szépirodalom is egyre keresettebb.

A Gondolat Kiadó az idei Könyvfesztiválra – ahol az északi országok díszvendégei vettek részt – egy különleges izlandi sci-fi szatírát hozott el Andri Snær Magnasontól, a LoveStart.

A regény a LoveStar cég felemelkedésének története. Egy felfedezésnek hála törnek a csúcsra: megfejtik, hogyan tud egy madárraj összehangoltan, alakzatban repülni, mintha egyetlen agy irányítaná őket. A marketinges osztály azonnal terméket kovácsol a tudományos sikerből, és nem csak a világ tévedhetetlenül működő társkeresőjét hozzák létre, de kulcsot kapnak ahhoz is, hogy bármilyen árut célzottan értékesíthessenek. Csak neked. Mert megérdemled.

Magnason zseniálisan vetíti előre a marketing és a reklám egy lehetséges jövőjét, és a legeredetibb science fiction ötlet itt jelenik meg. A hirdetésnek törvényszerűen egyre színesebbnek és harsányabbnak kell lennie ahhoz, hogy átüsse a célszemély ingerküszöbét, és villanásnyi idő alatt rávegye a vásárlásra. A LoveStarban az agresszív marketing a mindennapok része, minden ember potenciális reklámfelületté válik. Az új technológiának köszönhetően a rikkancsok átengedik a beszédközpontjuk fölött az uralmat a cégnek, így a legváratlanabb időpontban – akár beszélgetéskor, akár a mosdóban, akár előjáték közben – elkiáltják az adott reklámszöveget. A kelepcék egyes biológiai funkciójukat is áruba bocsátják, hiszen egy forgalmas főutcán bevizelő férfi, aki a legújabb pelenkamárkát kiabálja, sokkal figyelemfelkeltőbb egy óriásplakátnál.

Ezzel az ötlettel jóformán önmagában is ki lehetne tölteni egy science fictiont, de Magnason nem fukarkodik, minden fejezetben kínál valami újat, valami többet, akár egy jó reklámszakember. Felrúgja a klasszikus regényszerkezetet, inkább hosszabb epizódokon keresztül mutatja be disztopikus világát, ahol a Nagy Testvér helyett a teljhatalmú cég lát mindent, még a fogyasztók titkos vágyait is, hogy személyre szóló és kihagyhatatlan ajánlatokkal bombázza őket. Az elképzelt jövőt újságkivágások, hirdetésszövegek, könyvrészletek árnyalják, valamint akár csak pár oldalra felbukkanó, ám mégis karakteres kisemberek. Visszatérő szereplő a vállalat igazgatója, akit nem a pénz vagy hírnév hajt, hanem az ötletek megvalósítása, maga a teremtés – végül mégis megretten saját isteni voltától. A másik fő szál Indriði és Sigríður története, akik hiszik, hogy őket egymásnak szánta a mindenség, a párkereséssel foglalkozó inLove azonban úgy kalkulálja ki, hogy mégsem illenek tökéletesen össze.

A science fiction vonulat mellett a másik jellegzetesség a népmesei motívumok és elbeszélésmód. Rögtön az elején megismerjük a mézréteg alá temetett New Yorkot, ahová kalandorok életüket kockáztatva merészkednek be egy csupornyi mézért, miközben anyjuk papírsárkányon küldi utánuk az élelmet. Indriði és Sigríður szerelme is szimbólumokon keresztül jelenik meg, amely akár úgy is kezdődhetne, egyszer volt, és nem lenne meglepő a boldogan élnek, míg meg nem halnak lezárás sem. A LoveStar saját belső mitológiát teremt, ahol a jelképek újra és újra átértékelődnek és elmélyülnek.

A harmadik meghatározó stílus a groteszk és az abszurd. A cég eléri, hogy a temetés „kimenjen a divatból”, a halottakat rakétával lövik fel az éjszakai égboltra, hogy csillagokként hullhassanak alá; a gyerekek pedig sürgetik a nagymamát, hogy menjen minél hamarabb a LoveDeathbe. Eklektikus, de izgalmas szöveg alakul ki ebből a keverékből, pedig nehéz egy olyan történeten végigvezetni az olvasót, ahol az egyik jelenetben még a kicipzározható hasú Csúnya Rossz Farkas kerül elő, a másikban pedig a cégvezető kétségbeesetten fordul Istenhez. Kisebb bicsaklásoktól eltekintve Magnason remekül egyensúlyozik a stílusok között: a regény a végére nem esik szét, hanem egészen kerekké válik.

A LoveStar mindenképpen nagyon különleges, mely a sci-fi olvasóknak is tartogat remek ötleteket a reklám jövőjéről, de valahol sokkal több is ennél. Elgondolkodtató, a jelen emberének címzett történet, ugyanakkor egyfajta modern izlandi teremtésmítosz is, ahol tudósok és marketingszakemberek bábáskodásával születik meg az újfajta emberiség. Számomra az év egyik legkellemesebb meglepetése.

 

További információk:

  • A LoveStar Izlandon 2002-ben jelent meg, de a marketinges vonulat még így tíz év elteltével is friss és izgalmas.
  • Egy érdekes videointerjú több skandináv íróval, köztük Magnasonnal az idei Könyvfesztiválról, amelyből az is kiderül, szerintük miért akad annyi író közöttük ahhoz képest, milyen kevesen laknak északon. (Izland népessége 320 ezer fő.)
  • Magnasontól magyarul egy meseregény is megjelent A kékbolygó története címmel.

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Eddig 3 hozzászólás.

  1. Hackett szerint:

    Egyszerűen zseniális ez a könyv.

  2. csartak szerint:

    Chicago benne a mézváros, nem New York. 🙂

  3. crei szerint:

    Az Idei PKD-díj “második helyezettje” lett.

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.



Keresés az oldalon