SFmag

Sam Small idős yorkshire-i, aki, mint minden rendes yorkshire-i, igen józan ember, két lábbal áll a földön, és az egyáltalán nem az ő hibája, ha a rendes és józan yorkshire-iekkel gyakran történnek csodálatos dolgok. Azt ugyan egyetlen tisztességes ember sem hinné el, hogy Kaliforniában sosem havazik, de abban semmi meglepő nincs, hogy Fekete Cawper egész éjszaka birkózik a lápon Wada Tornyának őrével, vagy egy kutya megtanul beszélni, netán egy idős yorkshire-i úr repülni.

Eric Knight a harmincas évek végén, a negyvenes évek elején honvágyában írta a Sam Small történeteket, és Szerb Antal fordításában szinte azonnal meg is jelent magyarul. Mondani sem kell, a magyar szöveg könnyed, fanyar és szép – sajnos az angol eredeti az igen hűen leírt yorkshire-i tájnyelv miatt nehéz olvasmány. Bár roppant szórakoztató.

Sam Small sárgában

Magyarországon két, tulajdonképp nagyon különböző Eric Knight könyvet szokták ismerni. Sokan nem veszik komolyan, mert a Lassie hazatér most már feltehetően örökre a kutyás kamaszkönyvek közé írta be magát, a Légy hű magadhoz viszont egy igen kemény regény a háborús Angliából. Knight 1943-ban repülőbaleset áldozata lett, és sok más társához hasonlóan róla sem tudhattuk meg, mire lett volna még képes.

Knight első Sam Small története még nem is az ravasz, vén yorkshire-iről szól, hanem az eldugott, falusi kocsmába betévedt amerikairól, Mr. Smith-ről, aki csak egy kellemes estét szeretne eltölteni a brit vidéken, de nincsen felkészülve a gyanakvó helyiekre. A hangulatos, anekdotázgató darab pompás belépő Polkingthorpe Brig zárt kis világába, ebbe az egyszerre különös és rettentően hétköznapi közösségbe.

Bár Sam Small egyes történetei már a háború alatt játszódnak, alapvetően egy békés és időtlen világot mutatnak be. A német kémek elfogása, vagy az álomszerű, teljesen őrült történet, amiben Sam Small Rudolf Hessként ébred, szinte népmeseként mutatja be a derék yorkshire-iek talpraesettségét és földhözragadtságát a legvalószerűtlenebb fordulatok közepette is. Nem a háború a fontos bennük, hanem ahogy a háború is a folklór része lesz. De persze Sam Small nem csak kalandos és hősies történetekben szerepel – van, hogy csak abból lesz baj, hogy kutyát szerez magának a felesége távollétében, vagy kicsit felönt a garatra. Néha teljesen hihető, ravasz kis mesékben bukkan föl (Minden jenki hazudik; Sam, a rendőr és a csúf kuvasz), máskor varázslatos dolgok történnek vele (A repülő yorkshire-i ember; Sam Small kuvasza), de mindkét végletben ugyanolyan józan magabiztossággal tesz-vesz.

A kép változott, a szín maradt

A történeteknél maguknál persze sokkal fontosabb az, ahogy Eric Knight (és Szerb Antal) előadja őket. Végtelen sok humor van benne és szeretet, és egymást érik az emberi gyarlóságra tett borotvaéles, de mindig megbocsátó észrevételek. Sam Small azért olyan szeretetreméltó, mert Knight annyira szereti – a hibáival együtt, sőt, talán épp azok miatt.

Bár a nagyvilágot alighanem Eric Knight ismertette meg Sam Smallal, nem ő találta ki – a kötet előszavából kiderül, hogy bizony, gyermekkorában neki is rengeteget meséltek Sam Small csodálatos kalandjaiból, mert Sam Small maga a yorkshire-i kisember. Egykor elejtette a puskáját, és feltartóztatta a waterlooi ütközetet, bár ha erre rákérdezne nála valaki a Kiterjesztett Szárnyú Sasban üldögélve, azt mondaná, hogy az egy másik Sam Small volt. De hát azt is letagadja, hogy tud repülni, mert emlékszik még rá, mekkora botrány volt belőle.

Kíváncsi lennék rá, manapság mik történnek vele.

Hozzászólások

hozzászólás