SFmag

A tavalyi évhez hasonlóan ismét szeretnénk veletek megosztani, hogy az SFmag szerkesztőinek, cikkíróinak melyek voltak idén a legkedvesebb olvasmányai. Most ráadásul bővítettünk, úgyhogy filmes toplistákkal is találkozhattok. Ha kedvet éreztek megírni a ti kedvenceiteket, várjuk hozzászólásban a listátokat! Négyrészes sorozatunk első részét olvashatjátok.

Körmendi Ágnes (tapsi)

Robert Low: A bálnák útja

Medveölő Orm tizenöt éves sincs, amikor kiérdemli az északiak közt is tiszteletreméltónak számító ragadványnevét. Nem sokkal később a viking rablólétet választott édesapja magával menekíti a Fjordszarvasra, a legendás Fekete Einar hajójára, aki azzal akarja végleg halhatatlanná tenni a hírét, hogy megleli Attila hírhedt kincsét, a Völsungok átkozott ezüstjét (márpedig ez más változatban a Nibelungok sokszor megénekelt kincse, és tényleg Attilával tűnik el a germán hagyományokból). A X. században játszódó könyv történelmi regényben is ritka szilárd alapokon áll, és képes durva túlzások nélkül visszaadni a viking világ szabadságát, kegyetlenségét és gazdagságát. Szokatlan, hogy egy viking témájú könyv keletre, a kijevi rusz felé mozduljon el, de Robert Low pompás ütemű, fordulatos, izgalmas története magával sodor.

Tim Powers: Ismeretlen vizeken

Ha valakinek netán nem tetszett Jack Sparrow kapitány kalandjainak negyedik része, örülhet, mert a könyvnek a címén kívül nincs hozzá sok köze. Ha valakinek tetszett, akkor is örülhet – mert bár a könyvnek a címén kívül nincs hozzá sok köze, újabb kirándulást tehet a mesés és varázslatos karib-tengeri kalózvilágba. Az izgalmas, ötletes, csavaros regény tele van vudu mágiával és zombikkal, és a Tim Powerstől lassan már megszokott, igen ellenszenves óvilági varázslókkal. Sokkal feszesebb és könnyedebb könyv, mint a másik magyarul is megjelent Powers regény, az Anubisz kapui, sokkal inkább klasszikus kalandregény – és ennek megfelelően nem csak a fantasztikum megszállott rajongóinak lehet szórakoztató. Itt írtam a regényről.

Idei könyvélményeim :

Karl Schroeder: Virga sorozat

Az öt kötetesre tervezett, lenyűgöző sorozat első négy része már megjelent. Az első három kötet története szervesen kapcsolódik egymáshoz, a negyedik lazábban csatlakozik hozzájuk, de mindegyik megállja a helyét önmagában is. Roppant izgalmas, fordulatos, és nem túl hosszú (300-350 oldal) könyvekről van szó, de Virga, a buborékbolygó világa rövid idő alatt magába szippantja az olvasót. Karl Schroeder saját bevallása szerint egy olyan világot akart teremteni, ahol rántottát sütni is izgalmas – hát, sikerült neki. A bolygó belsejében keringő, mesterséges törpenapok köré épült, saját gravitációjukat generáló forgó városok, a súlytalansághoz és iránytalansághoz szokott civilizációk minden apró kis vonása érdekes. Szerencsére a történet sem marad el a helyszín mögött, Schroeder ügyes mesélő, egyénivé és szerethetővé tudja tenni még a sablonos szereplőket is, és jól időzített, pompás csavarokkal lepi meg az olvasót.

Michelle Paver: Chronicles of Ancient Darkness

A kőkorszakban játszódó hatrészes ifjúsági sorozat nagyon ügyesen megírt és érdekfeszítő történet. Az alaphelyzet ugyan igen sablonos – Torak, a kiválasztott segítőivel legyőzi a gonosz varázslókat – de a tálalása ízléses és arányos. Az első kötetben például még korántsem egyértelmű, hogy valóban létezik-e varázshatalom, természetfölötti, vagy csak a kor embere értelmezte úgy az amúgy természetes eseményeket, de később sem várunk Harry Pottert megszégyenítő varázslatokra. A világ kellően vad és friss, hangulatos és mégis veszedelmes (jól érzékelteti az ember kiszolgáltatottságát, hogy az amúgy roppant talpraesett gyerekek is nem egyszer kis híján éhen halnak vagy megfagynak). Az egyes kötetek nagyjából 200 oldalasak, olvastatják magukat, és a történet a megcélzott korosztály igényeinek megfelelően nagyon gyorsan pereg. Tökéletes kikapcsolódás.

Guy Gavriel Kay: Under Heaven

A kicsit halvány Ysabel után Kay visszatért ahhoz, amit legjobban csinál: az ál-, fél-, némileg alternatív történelmi fantasztikus regényhez. Ezúttal a mesés Keletre, egy gyanúsan Kínára emlékeztető birodalomba kalauzol el minket, ahol van minden bőven. Szerelem, árulás, polgárháború, nomádok, száműzött költők és átborozott éjszakák – és egy magába szippantó, fordulatos, izgalmas történet. A végén ugyan kicsit megbicsaklik ez a ritmus, de ezzel együtt is egy nagyon jól összerakott könyv. És csak azért nem ragaszkodom hozzá, hogy most azonnal forgassanak belőle egy jó három órás, repülve kungfuzós wuxia filmet, mert még nem sikerült rájönnöm, hogy melyik szerep illene igazán Jet Lire.

A könyvről itt írtunk.

Mayer István (adeptus)

Stephen Fry: Csináljunk történelmet

Mindig is kedveltem az alternatív történelmi műveket, de elég új dolog, hogy célzatosan keresek ilyeneket olvasmányul. Stephen Fry-t humoristaként is igen nagyra becsülöm, így amikor megtudtam, hogy 1998-ban a Making History kapta a Sidewise Awardot, tudtam, hogy ezt a könyvet el kell olvasnom. No és hát a téma, hogy mi lenne, ha Hitlert kiiktatnák a világtörténelemből, pláne egy zsidó szerző tollából… A könyv hozta az elvárásokat, és ugyan én angol kiadásban olvastam, hál’ Istennek most már magyarul is élvezhető a Kult Könyvek jóvoltából. (Továbbiakat lásd itt.)

Daniel Keyes: Az ötödik Sally

Nem voltam elragadtatva annak idején a Nagy Könyv című műsor eredményétől, de azért volt pozitív hozadéka is: ha jól emlékszem, bekerült az első százba Keyes zseniális regénye, a Virágot Algernonnak, melyet – szégyen, nem szégyen – addig nem ismertem. Ahogy ez, Az ötödik Sally is megvolt az otthoni könyvespolcon, az Algernon sikere után mégis elég sokára kezdtem bele Sally történetébe. Pedig érdemesnek bizonyult a bizalomra: Sally Porter egy többszörösen hasadt személyiség. Vagyis abban a testben, amelyben Sally Porter lakik, négy másik nő is otthon van, akiknek személyisége nagyban eltér, és csak egyiküknek van kapcsolata mindőjükkel. Sallynek idővel pszichoterapeutához kell járnia, de kérdés, helyes megoldás-e a többi személyiség elnyomása, egyesíteni kell-e őket, és egyáltalán, melyik a valódi énje az asszonynak? Szenzációs regény.

Dan Simmons: Hyperion bukása

Első hazai megjelenésekor elkerülte figyelmemet Simmons monstre regényciklusa, de mire az Agave újból belekezdett a kiadásába, már tudtam, hogy nem szabad kihagyni. Így, amíg a kiadó tartja a tempót, még két évig egy biztos pontja van éves könyvvásárlásomnak. A nyitó kötet igen erős volt, de Simmonsnak sikerült tovább éleznie a konfliktusokat, nagyobb szabású cselekményt konstruálni és jóval mélyebben bemutatni a ciklus univerzumát. A regény befejezése pedig rendkívül kíváncsivá tesz, egyáltalán hogy tud így a továbbiakban működni a világ – ugyanakkor mégsem mondanám, hogy nem kerek egész a mű, a maga módján be van fejezve. Kötelező olvasmány.

Takács Gábor (acélpatkány)

China Miéville: Perdido pályaudvar, végállomás

Egy grandiózus mű, amiről naphosszat lehetne vitatkozni, hogy sci-fi vagy fantasy. Miéville a brit kortárs fantasztikum egyik legnagyobb ásza, második regénye pedig egy hihetetlenül eredeti munka. Ugyan korántsem hibátlan műről beszélünk, Új-Crobuzon városa és az ott élő lények világa annyira magával ragadó, hogy az ember képtelen letenni a könyvet. Ízig-vérig modern, ízig-vérig SF.

A könyvről itt írtunk.

David Brin: Csillagdagály

Brin Uplift-univerzumának magyarul mindegyik egyetlen megjelent darabja egy olyan világegyetembe kalauzol el minket, ahol az embernek meg kell küzdenie az egész Galaxissal, társai pedig értelmessé tett delfinek és csimpánzok. Elsőre banálisnak hangzó ötlet, de mégis a modern sci-fi egyik legérdekesebb világa a Felemelés Rítusával és annak minden hozadékával. Kötelező darab minden sci-fi kedvelőnek, még ha a magyar kiadás hagy is maga után kívánnivalókat.

Frank Herbert: Csillagkorbács

A magyarul már korábban megjelent Dosadi kísérlet előzménye, de nem kapcsolódik szervesen hozzá. Az értelmes fajokat ebben a könyvben a pusztulás fenyegeti, ugyanis a téridőt átívelő transzport-rendszert fenntartó lények, a kalebánok rejtélyes eltűnése ezrek halálával jár. És félő, hogy ha az utolsó kalebán is eltűnik, mindenki meghal, aki használta a transzport-rendszert. A SzabotázsIroda legjobb ügynökének kell ezt megakadályoznia, de hogy képes kommunikálni egy olyan lénnyel, melynek a gondolkodása teljesen eltér a többi fajétól? Herbert zsenialitása nem abban rejlik, hogy kitalálja ezt az ötletet, hanem hogy végig fenntartja a feszültséget és hihetetlenül élvezetes agytornára készteti olvasóját.

Neil Gaiman: Sandman – A Párák évszaka

Folytatódik az Álomúr története, aki ezúttal egy régi hibáját akarja kijavítani, de nem várt fejlemények bonyolítják életét, amikor a Pokol fejedelme kiüríti királyságát és a kulcsot Álomra hagyja. Természetesen azonnal megindul a versengés az Alvilágért, melybe a legkülönfélébb hatalmak kapcsolódnak be. Gaiman ezúttal egy nagy történetet ad nekünk, ahol kibővíti a Álmok királyának mitikus birodalmát, és új térségekkel is megismertet, új alakokkal (miközben régi figurák is visszatérnek), és eközben nem felejt el azon elmélkedni, mit is jelent szabadnak lenni, a szó minden értelmében.

A cikksorozat többi része:

2. rész: http://sfmag.hu/2011/12/28/az-sfmag-kedvencei-2011-ben-2-resz/

3. rész: http://sfmag.hu/2011/12/29/az-sfmag-kedvencei-2011-ben-3-resz/

4. rész: http://sfmag.hu/2011/12/30/az-sfmag-kedvencei-2011-ben-4-befejezo-resz/

Hozzászólások

hozzászólás