44. heti híreink az SF világából
***
Ahogy arról e héten beszámoltunk, Nnedi Okorafor nyerte a World Fantasy díjat a legjobb regény kategóriában. Íme egy bejegyzés a blogjáról, miként fogadta a hírt az írónő. A Tor.com-on egy történetet is olvashatunk tőle.
***
A menekülő ember
Warren Ellis oldalán Jim Rossignol járja körül egy esszében azt, hogy mennyire esszenciális lényegünk az eszképizmus.
***
Megvannak a 32. japán SF nagydíj döntősei. Az öt kiválasztott mű közül decemberben választja ki a nyertes kötetet a zsűri.
***
Az egyik legnépszerűbb angol könyves közösségi oldal, a Goodreads tagjai idén is megválasztják az év kedvenc könyveit. Kategóriánként 15-15 kötet közül lehet választani. Borítóbarátok előnyben!
***
Craig Thompson éveken át készült sci-fi opusza, a Habibi megmozgatta a kritikusokat is. A linken egy érdekes beszélgetést olvashatunk képregényművészetről, orientalizmusról, történetmesélésről és mindezek buktatóiról.
***
Alastair Reynolds Larry K. Wolfe-al beszélget új regényéről, a Blue Remembered Earth-ről.
***
Szerkesztőségünk tagja, Farkas Balázs nyerte Beavatás c. novellájával az LFG.hu „Mágia Maffia” novellapályázatának közönségszavazását! Gratulálunk!
***
A hazánkba látogatott Dmitry Glukhovsky-val (aki kimondottan angolosan szereti írni a nevét), a nagysikerű Metro 2033 és Metro 2034 írójával készített interjút az Ekultúra. Az íróval való találkozásról több blogger is megemlékezett.
***
Az SF Signal képzeletbeli utazást tett 1957-be, ahol magával Isaac Asimovval „találkoztak”.
***
Michaele Jordan írónő néhány, a Halloweenről eszébe jutó horror történetet mutat be.
***
A Hobbit (Babó) kiadásának 75. évfordulója alkalmából Tolkien saját illusztrációit is megjelentették.
***
A The Paris Review interjút közölt William Gibsonnal.
***
A Philip K. Dick Estate beperelte a Sorsügynökség című legutóbbi Dick-adaptáció készítőit. Állításuk szerint fél millió dollárral és a bevételekből származó részesedésükkel tartoznak nekik.
***
Tovább folyik a British Fantasy Society és a BFA Award körüli vihar: a szervezet rendkívüli ülést hívott össze annak érdekében, hogy megtárgyalják a díj körüli teendőket és a lehetséges megoldásokat.
***
A múlt hétvégén megtartott World Fantasy Convention-ön beszélgetett a steampunk négy atyja, Tim Powers, K. W. Jeter, James Blaylock és John Berlyne:
Végül pedig egy aranyos kis videót nézhetünk meg, főszerepben az egyik legismertebb matematikai tétellel.
Hozzászólások
[cikkbot további írásai]
A Habibi sokféleképpen jellemezhető, s bár akad benne pár apróbb utalás arra, hogy valamilyen környezeti katasztrófa által előidézett, félig-meddig középkori szintre visszazüllött jövőben/alternatív történelemben játszódik a történet, ám ez a tényező nagyon kevés szerepet játszik a cselekményben és így szerintem nem nevezhető sci-finek. Spekulatív irodalomnak még talán beillene, bár igazat megvallva ugyanekkora joggal bekategorizálhatnánk akár vizuális költeményként is. Joggal nevezhető mesterműnek, jómagam eddig csak zsarnokian polkorrekt hisztérikáktól találtam negatív kritikákat róla. Meg merem kockáztatni, hogy egy-két évtized múlva korszakunk egyik legfontosabb kreatív teljesítményeként fogjuk értékelni. Ha tévedek, tehát rövid időn belül még ennél is jobb művek várhatóak, akkor azt hiszem végképp semmi okom nem lehet a panaszra 🙂
A belinkelt Nnedi Okorafor sztori… érdekes. Az alapja persze a klasszikus elv, miszerint „a hatalom megront, és az abszolút hatalom ezt abszolút módon teszi”, de megközelítés teljesen eredeti. A befejezés pedig függőben hagyja a kérdést, hogy ha valaki _önként lemond_ az abszolút hatalomról, ezáltal erkölcsi fölénybe kerülve, van-e esélye szembeszállni azokkal, akik ragaszkodnak a hatalomhoz és elutasítják a redemption-opciót. Szerintem nincs – de a szerző az olvasóra bízza a választ. Okos írás.
A Habibi posztapokaliptikus világa szerintem kimeríti a scifi fogalmát.
Vannak buta polkorrekt kritikák, de pl. a fenti beszélgetés sem az, illetve ez egy nagyon izgalmas írás (de csak a képregény után érdemes elolvasni):
http://hoodedutilitarian.com/2011/10/can-the-subaltern-draw-the-spectre-of-orientalism-in-craig-thompsons-habibi/