SFmag

Ha az ismertség egyenes arányban állna a tehetséggel, a brit Arena valószínűleg a legnagyobb fesztiválokon vendégeskedne – de a valóságban még a szűken vett zenei stílus, a progresszív hard rock rajongói közül is viszonylag kevesen ismerik őket. A 2005-ös Pepper’s Ghost lemez a prog zenék rajongói mellett a spekulatív fikció és a képregények kedvelőinek is tartogatott felfedeznivalót.

A csapat bemutatkozik

Vannak, akik kevésbé tekintik fontosnak a dalszövegeket, személyes kedvenceim között azonban meglehetősen sok a konceptalbum, például a Queensrÿche Operation: Mindcrime-ja vagy a Dream Theater Scenes From A Memory-ja. Bizonyára a zenei anyag mellett az is szerepet játszik a dologban, hogy a történettel együtt lesz teljes a produkció, ahogy egy film esetében sem elhanyagolható a filmzene szerepe, csak épp a relációk fordítottak. A legnagyobb kedvenc lemezek között az Arena egy albuma is szerepel, a The Visitor, de most – elsősorban tartalmi okokból – a Pepper’s Ghostról lesz szó.

A „pepper’s ghost” kifejezés egy színpadi vagy filmes trükköt jelöl, amellyel két egyformán berendezett helyiség és tükrök segítségével szellemalakok illúzióját teremthetjük meg. Hogy milyen összefüggésben áll ez szuperhőstörténetünkkel, számomra nem világos, sokáig azt is hittem, hogy a borítórajz motívumaival, színvilágával a Beatles Bors őrmesterére kíván utalni a banda.

Amikor az időgép sem segít

Az imént elejtett félmondatból már kiderült, hogy szuperhőstörténetről van szó, mégpedig a 19. század végén játszódó meséről, melyben öt különleges képességekkel megáldott férfi üldözi a gonoszt a viktoriánus London utcáin: a Londoni Köd Lovagjai. Az album részben az ő előtörténetük meséje, részben pedig azt mondja el, hogyan győzték le a Londont rettegésben tartó szó szerint démoni férfit. A mesélés a dalszövegek és a bookletben található képregénykockák segítségével valósul meg.

Az öt „lovag” karakterét a zenekar öt tagjáról mintázták meg, így a lemezeknél megszokott csoportkép is egy „korabeli fotográfia”. A hősök között van évszázados kardot viselő nemesúr, indián beavatáson átesett vadnyugati hős, démonokkal küzdő pap, az időutazást feltaláló, de feleségét megmenteni képtelen tudós, valamint a keleti harcművészetekben járatos Katana kapitány. A főgonosz tulajdonképpen Hasfelmetsző Jack és egy alvilági démon keveréke, ő gyilkolta meg a tudós feleségét is.

A Londoni Köd Lovagjai, avagy Arena 2005

Ennyit a történetről, a képek minőségéről a cikk illusztrációi tanúskodnak, no de milyen a zene? A progresszív rock és metál ellen gyakran hozzák fel, hogy öncélúan művészkedő, nehezen befogadható. Valóban, az Arenának is van olyan lemeze, amelyet nem adnék „kezdők” kezébe, a Pepper’s Ghost viszont nem ilyen. Fülbemászó dallamok vannak mind a hét számban, a billentyűk is gyakran megszólalnak, de a főszerep Rob Sowden énekéé. De persze a szellemi hátteret itt is Clive Nolan billentyűs adja, aki a képregény alapötletéért is felel, valamennyi dalszöveget és a zenék egy részét is írta, továbba az album producere és egyik hangmérnöke volt. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a kortárs progresszív rock egyik legnagyobb alakjáról van szó. Visszatérve a zenéhez, aki ismertebb párhuzamokat keres, talán leginkább a Pink Floyd – Genesis vonalon kell keresgélnie, de azoknál rockosabb, közérthetőbb zenéről van szó.

A Pepper’s Ghost kapcsán eredetileg tervben volt egy valódi képregény kiadása is a londoni köd lovagjairól, ám ehelyett egy hosszú szünetet tartott az együttes – ez persze nem jelentette azt, hogy a tagok is tétlenkedtek volna, hiszen más együttesek, projektek színeiben több lemezzel is jelentkeztek.

További információk:

• Az Arena következő lemeze The Seventh Degree of Separation címmel 2011 novemberében jelenik meg, szintén konceptlemez lesz, és a halál és a túlvilági élet között várakozó lélek problémájával foglalkozik majd.
• Az album képregényeit David Wyatt rajzolta. A bookletben Tim Bisley-ként szerepel

Link:

Az Arena weboldala

Hozzászólások

hozzászólás