Hírsaláta, 36. hét

Közzétette: cikkbot 3 hozzászólás

Híreink az SF világából

***

Darvasi László japánul! Szeptemberben jelenik meg Japánban a kelet-európai fantasztikából merítő kötet, melynek novellái között egy magyar írás is lapul: a japán olvasók hamarosan megismerhetik Sen-jün, a kertrejtőző történetét, Udo Szatosi fordításában.

***

Miért fordul annyi szépíró a zsáner felé? Erre keresi a választ esszéjében Kim Wright. A hozzászólásokat is érdemes elolvasni.

***

Majdnem száz éve jelent meg először A mese morfológiája oroszul, hogy egykettőre a formalizmus nemzetközi bestsellerjévé váljon. Vlagyimir Jakovlevics Propp műve máig népszerű, meseelemzésnél szinte megkerülhetetlen. A Microsoft most elhatározta, hogy megfordítja a folyamatot – a meseelemzés szempontjai szerint gyárt mesét. Végtelen sokat. Az Infinite Adventure Machine ugyan csak egy durva mesevázlatot dob össze, de így is hasznos segítője lehet szülőknek, mesélőknek, leblokkolt íróknak egyaránt.

***

Robert J. Sawyer, a Flashforward szerzőjének gondolatait olvashatjátok az SF írók szabadságáról és felelősségéről, a science fiction irodalom feladatáról is: nem jósolunk, hanem elképzelünk minden lehetséges jövőt, azt is, ami sötét, és el kell kerülnünk.

***

A szabadúszó újságíró Nagy Boldizsár főleg gyermekirodalommal foglalkozik, de most a „tinidisztópiákat” vette gőrcsó alá.

***

A Magyar Scifitörténeti Társaság pályázatot hirdet egyrészt középiskolások, másrészt középiskolai tanárok részére. A téma égető: hogyan lehetne jelen erősebben a science fiction a magyar oktatásban? A remek publikációs lehetőség mellett a diákok és tanárok dolgozatai a közös ügyet is előbbre viszik – mindenkit csak bátorítani tudunk, hogy éljen a lehetőséggel!

***

Kihirdették a japán Szeiun és a kínai Hszingkung díjak győzteseit.

A japán közönségdíjat 1970 óta ítélik oda, idén 9 kategóriában osztották ki, többek közt a legjobb külföldi regényt és novellát is díjazták. A legjobb hazai regény Jamamoto Hirosi, a legjobb hazai novella Ogava Isszui írása lett.

A Hszingkung a kínai sci-fi és fantasy egyik legrangosabb díja, öt kategóriában ítélik oda minden évben, és itt is díjazzák a legjobb külföldi műveket.

***

Szeptember 3-án az atlantai DragonConon átadták a Parsec Díjat, amelyet a zsáner legjobb podcastjai kapják meg több kategóriában. Érdemes ellátogatni a díj honlapjára, ahol több érdekességet megtudhatunk róla.

***

Nyilvánosságra hozták a Német Science Fiction Díj ez évi nyerteseit. A novellák között Wolfgang Jeschke Orte der Erinnerung (Az emlékezés helyei) című írása győzedelmeskedett, míg a regény kategória első helyét a Kurd Laßwitz-díjat is elhódító Uwe Post-regény, a Walpar Tonraffir und der Zeigefinger Gottes (Walpar Tonnraffir és Isten mutatóujja) szerezte meg. Utóbbiról a közeljövőben ismertetőt közlünk.

***

Hogyan változtatta meg a 2011-es New York-i terrortámadás a science fictiont? Erről szól az io9 cikke. New York lerombolása, állandó terrorveszély, állami megfigyelés és minden egyéb, amit ehhez a témához hozzácsaphatunk.

***

Szellemek igen, űrhajók nem? Avagy mi az a spekulatív fikció által is használt kellékek közül, amelyeket befogad a mainstream irodalom, és mi az, amit nem.

***

Laoszi steampunk? Erről elmélkedik Bryan Thao Worra blogjában. Érdekes kérdés, vajon milyen lenne egy távol-keleti történet, steampunk keretek között. Talán a cikk választ ad, de mindenképpen feldob jó pár kérdést.

***

Megtekinthető az első indiai science fiction film, a Trip to Moon. A közel két és fél órás filmben minden van, ami szem-szájnak ingere: asztronauták, King Kong, dinoszauruszok, robotok és holdlakók!

***
Egy Star Wars-hangutánzó srác, nem kevesebb, mint 33 különböző SF hanggal a torkában, két részben.

És a második rész:

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: hírek

Eddig 3 hozzászólás.

  1. Justin szerint:

    Nekem nagyon tetszett Darvasi László Lojangi kutyavadászok c. kötete, amiben az említett novella is helyet kapott. Kíváncsi lennék, milyennek látja ezeket a novellákat egy “keleti” (még ha a japánok nem is kínaiak 🙂 ).

  2. Kornya_Zsolt szerint:

    Sawyer az írásában kizárólag a hard SF szempontjából értelmezi a zsáner jelentőségét, ami ebben a formában kissé szűklátókörű. Ezek szerint az olyan szerzők munkássága, mint Ellison, Silverberg, Zelazny vagy LeGuin, teljes egészében kívül esik a “purpose of SF”-n?

  3. Kornya_Zsolt szerint:

    Hogy miért sokkal erőteljesebb toposz a szellem az űrhajónál? Ez marha egyszerű.

    Hivatkoznék Tömörkény István novellájára, amelyben egy tanyasi parasztember hadakozik babonás félelemmel a modern technológia titokzatos újításával: egy keljfeljancsival.

    A történet végszava, szabad átiratban:

    ” – Idesapám! Hát azért áll fel mindég, mert ólom van benne!
    – Ólom? Azt hittem, lélök.”

    Na ugye. Így sokkal izgalmasabb.

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.



Keresés az oldalon