SFmag

Francia postcyberpunk. Ízlelgessük csak ezt a nem mindennapi, egzotikusan hangzó szókapcsolatot! Talán már látjuk is magunk előtt a neonfénybe öltözött Notre Dame-ot vagy a nanorobotoktól nyüzsgő Szajnát, melynek partján lármás baguette-árusok hackelik az Európai Központi bank szervereit. Mon Dieu, csak lusta elme ötlik ki ilyet! Az igazi író, mint például Maurice G. Dantec, letesz az asztalra egy olyan regényt, amely eredeti, megvan benne a spiritusz, és nem utolsósorban szórakoztató olvasmány.

A Cosmos Incorporated 2057-ben játszódik. Főszereplője az elején még memóriazavarral küzdő Szergej Diego Plotkin, akiről hamarosan megtudjuk, hogy átmeneti emlékezetkiesésben szenved, és ennek oka van. A 21. század derekán a földet az UHU, vagyis az United Humanity kormányozza mindenre kiterjedő megfigyelő- és katalógusrendszerrel. A vasszigor nem véletlen: az emberiség a Nagy Dzsihád négy évtizede alatt csaknem 500 millió emberrel lett szegényebb; Észak-Amerika és Európa nagy része iszlám kalifátus alá került, huszonöt metropoliszt ért nukleáris támadás. A planetáris háború után a kimerült emberiség létrehozta az UHU-t, amely betiltotta a hagyományos vallásfelekezeteket (például a római katolicizmust), és magas szintű technológiával bürokratikusan szervezett világkormányzatként működik. A regény idején már a népesség közel 80 százaléka él az UHU védelmet jelentő szárnyai alatt, és napról napra újabb országok csatlakoznak hozzá.

Főszereplőnk a Grand Junction nevű településre tart, a kívülállók szemében ő nem több azoknál a turistáknál, akik a legendás szputnyik centenáriumi ünnepségére érkeznek. Plotkin azonban nem egyszerű érdeklődő: a Vörös Csillag Rend, az egykori Vörös Hadseregből és az orosz maffiából alakult hatékony szervezet bérgyilkosa. Hősünknek pontosan azért volt szüksége a memóriatörlésre, hogy kikerülje az UHU mesterséges intelligenciával működtetett ellenőrző pontjait. Így azonban – tompa emlékeivel – átcsusszant az ellenőrzésen. Ahogy neuroszoftverjeivel lassan visszanyeri korábbi tudását, világossá válik küldetése: meg kell ölnie a város polgármesterét, aki igencsak kihúzta a gyufát az orosz maffiánál.

A regény amerikai borítója

Eddig a pontig korrekt, jó ritmusú, feszes szövegű cyberpunk regénnyel van dolgunk. Az ismert klisék itt szinte mind jelen vannak: katasztrófa utáni mad maxes hangulatú élettér, neuroimplantátumok, emberi gyilkológép, sőt, hamarosan szexandroiddal és az amerikai haditengerészettől leszerelt robotkutyával is találkozhatunk. De Plotkinnak furcsa víziói támadnak, emlékek, amelyeket nem tud hova tenni: egyszer a János evangéliumából való idézet ugrik be neki, másszor pedig huszadik századi híres rockdalok.

Amikor szépen elkényelmesednénk a regény világában, körülbelül a felénél a főszereplő találkozik egy furcsa lénnyel – egy szó szerinti földre szállt angyallal, aki Plotkint teremtette, mert különleges célja van vele.

Innen a regény félelmetes, elképesztően gondolatgazdag irányt vesz. Hirtelen megtudjuk, hogy az angyalt (és így a világunkat is) halálos veszély fenyegeti. Ha eddig a regény gyors volt, most egy kicsit lassít, majd újra sebességbe kapcsol. Tanúi leszünk főszereplőnk újjászületésének, amely Catherynne M. Valente tavalyi elbeszélésének, a Thirteen Ways of Looking at Space/Time-nak első bekezdésére emlékeztet.

A Cosmos Incorporated második fele tehát egy agyzsongító utazás, ahol a metafizika és a cyberpunk szorosan együttél, de nem a Matrix langyos pop-buddhista és felületes bibliai szimbólumhasználatának értelmében. Az olvasó, ha sikerül követnie a néhol meredek, de gördülékeny mondatokban megírt fejtegetéseket, rendkívül élvezni fogja. Ha emellett az átlagnál jobban ismeri mondjuk a Biblia, Aquinói Szent Tamás vagy Averroes világát, és műveltsége kiterjed a nyolcvanas évek újhullámos bandáira is (plusz Nine Inch Nails és Kraftwerk), akkor pezsegni fog az ötletkavalkádban.

A Cosmos Incorporated pont ettől lesz annyira egyedülálló, a science fiction irodalmában is bravúrosan kreatív teljesítmény. Vannak ugyanis szintek. Először jön az, amikor a sci-fi író megbízhatóan használja a paneleket. A második szinten azok vannak, akik a panelekből újszerű építményeket ácsolnak. A harmadik, legmagasabb szintet néhány zseni lakja, akik olyan regényeket írnak, hogy szinte semmilyen más előtte olvasott műhöz nem hasonlítanak. Maurice G. Dantec könyve itt tartózkodik. Ha nem lenne elég a magas- és mélykultúra, az elit- és a popműveltség bravúros összekeverése, irodalmilag is kiemelkedő teljesítménnyel állunk szemben: hipnotikus, lefegyverző mondatok sorjáznak egymás után. Hol a filmtrailerek ritmusában áradnak, azonos bekezdésen belül szövegrészek ismétlődnek, máshol lelassulva, elmerengve vonnak be a metafizika világába, ahol Günther Anders koncepciójával találkozhatunk.

Ha eddig nem lett volna világos: ez vagy egy őrült, vagy egy zseni munkája, valószínűleg nincs középút az értékelésben. Ez semmilyen értelemben nem átlagos könyv.

Az író komolysága játékossággal párosul; nem érezzük úgy, hogy saját maga okosságát bizonygatná. A fejezet- és részcímek is figyelemreméltóak: pl. „Do androids dream of catholic saints?”, vagy például „Corpus Scripti”.

A karakterek csak annyira kidolgozottak, amennyire kellenek: ez a regény ugyanis ötletregény, a szereplők ennek megismerését támogatva léteznek csak.

A Cosmos Incorporated 2005-ban jelent Franciaországban, majd három év múlva az USA-ban is. Dantec látomása az emberiség következő néhány évtizedéről, annak utóhatásairól ma is megrendítő, hatásos: nemcsak sodró lendületű kalandot kínál, de el is gondolkodtat a technológia, a humanizmus jövőjéről, és lassan, de feltartózhatatlanul pusztuló világunkról.

További információk az íróról:

Maurice G. Dantec

Az 1959-ben született, jelenleg a kanadai Montreálban élő Maurice G. Dantec igazi különc, besorolhatatlan jelenség: bár kommunista családban nőtt fel, ő mégis katolikus, Amerika- és Izrael-barát, emellett gyakran támadja a baloldalt írásaiban. Dantec megosztó figura a francia kulturális életben.
Az áttörés 1993-ban jött el az író számára. Ekkor jelent meg a La Sirène Rouge című krimije, amelyből 200 000 példány fogyott el, és hamarosan film is készült belőle. 1996-ban a Les Racines du mal című regényével elnyerte a legfontosabb francia science fiction díjat, a Grand Prix de l’Imaginaire-t. 1999-es regényéből, a Babylon Babies-ből nemzetközi bestseller lett, és egy nem túl sikeres játékfilm készült belőle. A Cosmos Incorporated folytatása, a Grand Junction pedig 2009-ben jelent meg az észak-amerikai könyvpiacon. Szabadidejében Dantec saját együttesével is foglalkozik.

Kapcsolódó link:

Maurice G. Dantec hivatalos (kétnyelvű) honlapja

Hozzászólások

hozzászólás