Elsőként egy közérdekű és SFmagot érintő változásról szeretnénk beszámolni: legnagyobb meglepetésünkre annyi jó és színvonalas külföldi írást kaptunk (neves íróktól is), hogy a korábban tervezett megjelenési sűrűségen változtatunk. Ezentúl havonta egy külföldi szerző novelláját közöljük az SFmagon (minden második hét szerdáján). Ugyanakkor – bár sok novellát kapunk hazai íróktól is – ezek között kevesebb megjelenésre alkalmasat találtunk, ezért ahelyett, hogy engednénk az elvárásainkból, inkább kéthavonta publikálunk magyar szerzőtől. Továbbra is várjuk azonban a jobbnál jobb novellákat, a kiírásunk itt található.
***
A 2011-es Zsoldos Péter-díjra nevezett írások listája megtekinthető az Avana Egyesület honlapján. Idén debütál a kisregények számára alapított kategória, mert összegyűlt az értékeléshez kellő számú nevezhető írás, míg regények és novellák tekintetében a szokottnál kisebb a mezőny, bár ez még február közepéig változhat. A végső nevezési határidő február 15., így ha valaki még tud ide illő művekről, az itt leírt módon ajánlhat vagy nevezhet regényt, novellát vagy kisregényt.
***
Az elhantolt kutya a szerkesztők udvarában címmel Lőrinczy Judit négy részes bejegyzéssorozatban járja körbe blogján a hazai fantasztikum minőségének helyzetét. Az e-könyvek nyújtotta lehetőségekről, az új és régi szerzők megjelenési esélyeiről és a szerkesztők felelősségéről egyaránt szó esik, a címből is sejthető kendőzetlen módon.
***
Őszinte könyv- és filmkritikákra vágysz? Akkor vess egy pillantást a Zone-SF honlapjára. Itt aztán nem bánnak kesztyűs kézzel senkivel, és ismerősi/érdeki alapon sem ajnároznak agyon egy könyvet sem.
***
Még mindig a kritikákról: íme egy példa arra, hogy a kritika is lehet kreatív: Karen Burnhem elmondja, miért találta ki és mit jelent a RUMIR kifejezés.
***
Olvasnivaló: itt a Locus listája a tavaly megjelent, általa olvasásra erősen ajánlott elbeszélésekből, amelyek ingyenesen olvashatók.
***
Már látható Greg Egan új könyvének bizarr trailere:
***
A BBC nemrég félórás interjút készített Ursula K. Le Guinnel, akinek novelláskötetéről ezen a héten írtunk. A beszélgetésben többek között szó esik arról, hogyan hatott az amerikai írónő műveire az antropológia és a taoista filozófia.
***
Interjú Robert J. Sawyerrel, többek közt a Flashforward regényéből készült sorozatról.
***
Egy 1988-as interjú Isaac Asimovval (3 részes):
***
Válogatás a nyolcvanas évek thaiföldi horror posztereiből, amelyek sokszor félelmetesebbek az eredeti filmeknél!
Persze Ghána sem akar lemaradni, itt láthatjuk, hogy mennyire nem.
***
Híreinkben a holdújév tiszteletére egy kis Ázsia:
Megjelent a Speculative Japan antológia második része is. A Kurodahan mesterműhelye végre elkészült a várva-várt kötettel, amely a kortárs japán SF legjavából válogat – angol nyelven.
***
Divatos témákat használ (Ázsia, kulturális imperializmus, génmódosított takarmányok), de mégis nagyon színvonalas és üde Len Liu „Tying Knots” novellája, mely a Clarkesworld januári számában jelent meg.
Hozzászólások
[cikkbot további írásai]
Február elsején az évenként megrendezésre kerülő, idén kilencedik VES-díjátadó keretében kiosztották a Visual Effects Society trükkfilmes díjait. VFX-re alapuló filmben a legjobb trükkökért járó díjat az Inception nyerte (három másik szobrocska mellett), és három díjjal gazdagodott az Így neveld a sárkányodat, köztük a legjobb CGI-animáció díjával. A legjobb műkarakter Dobby lett az új HP-filmből, tévésorozatok látványkategóriájában a Caprica vitte el a pálmát, az életműdíjat Ray Harryhausen tehette zsebre.
Azért az első hír durva.
Mi durva benne, tavaly ilyenkor is már megtekinthetők voltak a nevezések.
Az a második hír.
Tényleg durva az első hír, több szempontból is felvet néhány kérdést.
Hanna magasra tette a lécet, és szerintem nagyon jól teszi.
Most ha genya akarnék lenni, megkérdezném, vajon mindenféle írói műhelyeket – pl karcolat – megkerestetek-e már ezzel a novellásdival.
Vajon mindenféle írói műhelyeket – pl karcolat – megkerestetek-e már ezzel a novellásdival?
@attila
http://karcolat.hu/cikkek/palyazatok/palyazati_egyveleg
@Attila Ha nem is mindnek, de néhánynak írtunk, illetve Facebookon, Twitteren is meghirdettük a pályázatot.
@Flesy Mire gondolsz? 🙂
Elsőként nehezemre esik elhinni, hogy a beözönlő magyar novellák közül olyan kevés bizonyul megjelenésre alkalmasnak.
Ha már attila említette, pl. a karcolaton is több remek – igaz, némi utómunkával, de – publikálható novella (író) várat magára.
(Mielőtt megkapnám: többek között karcolatos sem vagyok.)
És igen, ezzel a magas mérce értelmét firtatom.
Másodjára, azzal, hogy ilyen egyértelműen átbillentetek a külföldi novellák felé, elbizonytalanodtam a magazin céljaival kapcsolatban.
Eddig úgy gondoltam, a publikálási lehetőséggel elsősorban a magyar vonalat igyekeztek támogatni és ösztönözni. Ehhez képest majdhogynem elhatároltátok magatoktól – ne szépítsük.
(Mielőtt ezt is megkapnám: nem savanyú a szőlő. Csak koktélparadicsomunk van, befőttben. Na az savanyú.)
Miért ne lehetne minden hónapban egy külföldi és egy magyar novellát megjelentetni? Miért ne állhatnának egymás mellett? Miért ne vonhatná le ebből a „kevésbé jó”, hogy miért is az?
A kérdésem igazából: a novellák megjelentetésével kizárólag a magazin színvonalát szándékozzátok-e emelni (ez ellen sincs semmi kifogásom, és akkor oké a szigorú mérce), vagy igyekeztek részt vállalni a hazai vonal erősítésében is?
Természetesen mindez csak filózgatás részemről. A ti magazinotok a ti szívetek joga.
flesy:
Ha az általad említett novellák tényleg publikálhatóak lennének (és beküldenék őket), akkor nyilván meg is jelennének. Ha beküldik őket, és nem jelennek meg, akkor nem elég jók ahhoz, hogy publikálni lehessen őket. Lehet, hogy ezt neked nehezedre esik elhinni, de láthatóan a többséget ez csak elszomorítja, ám nem lepi meg.
Tudom, hogy szokatlan, hogy a magyar fantasztikumban valaki ragaszkodjon a szigorú mércéhez, de a „hazai vonalat” csak ezzel lehet erősíteni.
@Flesy
A pályázatkiírásban szereplő kritériumok és elvárások alapján alakult ez így. Egyelőre alig több mint két hónapos a magazin, és bár húsznál is több magyar novella érkezett, ezeknek csak kis hányada származik olyan írótól, aki rendszeresen publikál máshol. Örülnénk, ha az írókörök tagjai kicsit aktívabban küldözgetnének novellákat, de azt hiszem, el kell telnie egy kis időnek, míg természetessé válik, hogy az SFmag is megjelenési lehetőséget biztosít.
Ugyanakkor már a legelején megfogalmaztuk magunknak az SFmag két fő célját: az egyik a minőségi fantasztikus művészetek (irodalom, film, zene stb.), a másik a magyar fantasztikus irodalom népszerűsítése. A közös halmaz a minőségi magyar fantasztikus alkotások előtérbe helyezése (mindemellett foglalkozunk a külföldi fantasztikummal és angolul a magyar SF-világgal is).
Novellák terén majdnem pontosan ugyanolyan elvárásaink vannak a magyar szerzőkkel, mint a külföldiekkel szemben. A pályázatkiírásunkban szerepel is, milyen novellákat várunk.
„A megjelenés feltételei: az eredetiség, a helyesírás és a nyelvtani szabályok ismerete, a friss és következetes stílus, a jó karakterábrázolás, a cselekmény magabiztos kezelése, a téma vagy a látásmód egyedisége és az a csipetnyi plusz, ami egy jó és egy kiváló írás közötti különbséget jelenti.”
A csipetnyi plusz tekintetében lehet vita (olykor adódik is így a szerkesztőségen belül; az esélyes novellákat többen beszéljük meg, mielőtt az a téves impresszió alakulna ki, hogy egy személyben döntök valamennyi írásról), de mivel fontosabbnak tartjuk, hogy az olvasóinknak jó novellákat adjunk (elvégre olyan ritka az a havi másfél megjelenés, muszáj akkor valami olyat nyújtani nekik, ami miatt megéri nekik várni rá) annál, hogy szimplán megjelenési lehetőséget biztosítsunk a magyar szerzőknek, addig is, míg nem érkezik több novella úgy általában és azon belül is több jó novella, a fenti megjelenési sűrűséggel lehet számolni.
Nagyon sok olyan oldal van, amelyik kezdő íróknak ad lökést, és ez hasznos feladat – de az SFmag nem akart ilyen oldal lenni. Nálunk mindegy, kezdő-e az író vagy profi, a lényeg, hogy olyan írást küldjön be, amely büszkén vállalható, mind a szerző, mind a magazin számára.
Év végén a novellákat egy antológiában gyűjtjük össze. A cél, hogy a magyar novellák minőségüket, eredetiségüket és stílusukat tekintve ne lógjanak ki a külföldi, neves szerzők munkái közül. Ha ez a cél teljesül, akkor – bár a kimaradó szerzőket ez nem biztos, hogy vigasztalni fogja -, legalább az olvasók nyernek.
Az utolsó kérdésre a válasz az, hogy a magazin színvonalát szeretnénk magasan tartani, ugyanakkor abban is hiszünk, hogy hosszú távon az írók elé állított magas mérce felébreszti a versenyszellemet, és egyre jobb művek születnek. Volumen már most is van a magyar SF irodalomban. Egy kicsivel magasabb minőség igazán nem rossz cél.
köszönöm a választ
Még valami: a külföldi szerzők (kint esetleg már megjelent) novellái között is válogatunk, esetükben sem automatikus a megjelenés. 🙂
Flesy:
„És igen, ezzel a magas mérce értelmét firtatom.”
„Másodjára, azzal, hogy ilyen egyértelműen átbillentetek a külföldi novellák felé, elbizonytalanodtam a magazin céljaival kapcsolatban.”
Nem szándékosan tesszük, hanem kényszerből, mert több olyan írás jön külföldről, ami publikálható, mint itthonról.
Ez most lehet, hogy durván fog hangzani, de a célunk többek közt az is, hogy végre kimozduljunk a „ha magyar, akkor elnézőbbek vagyunk” szemléletből, ugyanis ez sem az íróknak, sem az olvasóknak nem jó. Az író felé egy hamis énképet sugall, amiből nagyon nehéz továbbfejlődni, az olvasók közül pedig csak a mazohisták szeretnek kevésbé jó műveket is olvasni.
Szerintem pont ennek a felhívásnak kellene ösztönzőleg hatni.
Részemről egyetértek azzal, hogy ugyanaz legyen a mérce a külföldi és a magyar alkotásoknak is.
Kérdésem a külföldi novellákkal kapcsolatban, hogy azok magyarul fognak megjelenni? Ha igen, hogyan zajlik a fordítási folyamat? (Csak kíváncsiságból, például mondjuk egy észt nyelvű novella hogyan kerül lefordításra? Az író angolul küldi esetleg?)
@marcus Persze, a külföldi novellák is magyarul jelennek meg. 🙂 A csapat jelenleg angol, német, japán és spanyol nyelvű novellákkal bír el, de egy sor másik nyelvhez is tudunk fordítót szerezni (speciel észtet pont ismerek). Elbírálni a felsorolt nyelveken beküldött novellákat tudjuk, és ha lehetséges, a fordítást eredeti, és nem közvetítő nyelvből végezzük el.