Már néhány nappal korábban elkezdődött a találgatás, hogy a NASA magyar idő szerint csütörtökön este nyolcra időzített sajtótájékoztatóján mit fognak bejelenteni, ami az ígéretek szerint alapvető fontosságú lesz a földönkívüli élet kutatásának szempontjából. Az első, végül hibásnak bizonyuló tippek a Titánnal, a Szaturnusz egyik holdjával és az esetleg ott található élettel voltak kapcsolatosak, azonban a tényleges eredmények is igen izgalmasak és fontosak, habár az űrkutatáshoz közvetlenül nem kapcsolódnak.
Kaliforniában a mérgező vizű Mono-tóban, amely extrém magas só és arzéntartalmáról, valamint lúgosságáról ismert, sikerült felfedezni egy olyan baktériumfajt, amely alapvetően más összetételű szerves molekulákat tartalmaz, vagy tartalmazhat, mint bármi, amit eddig ismertünk.
Az összes földi létforma felépítésében részt vesz hat olyan központi fontosságú elem, amely elvileg nem helyettesíthető semmivel. Ezek a szén, hidrogén, nitrogén, oxigén, foszfor és kén. A foszfor jelentős szerepet játszik többek között a DNS szerkezet és a sejtmembránok kialakításában, valamint az energiatranszferben. A Mono-tóban talált baktérium, amely a Halomonadaceae családba tartozik, az első eredmények szerint ezt képes arzénnal helyettesíteni, amely kémiai tulajdonságai alapján igen hasonló és általában éppen ennek köszönhető mérgező volta is. Habár a Felisa Wolfe-Simon által vezetett csoport kutatásairól leközölt Science cikk óvatosan fogalmaz, és csak közvetett eredményeket tartalmaz az arzén beépülésére a különböző biomolekulákba, ez mégis alapvetően befolyásolhatja az életről alkotott elképzeléseinket.
Különböző spekulációkban, amelyek egy úgynevezett árnyékvilágról vagy árnyékéletről szólnak, már régebben felmerült a most beigazolódni látszó foszfor-arzén csere. Az árnyékélet hipotézis szerint sok olyan mikroorganizmus élhet a Földön, velünk mintegy párhuzamosan, amelyeket képtelenek vagyunk a bejáratott és általában jól működő tudományos módszerekkel észlelni, mivel annyira más a felépítésük és működésük. Wolfe-Simon csoportjának eredményei alapján, úgy tűnik tágítani kell az életről alkotott koncepciónkon, és az asztrobiológusok is jóval több bolygót kell hogy figyelembe vegyenek, mint a földönkívüli élet lehetséges forrásait.
Az igazi munka még csak most kezdődik, először közvetlenül kell bizonyítani, hogy az arzén beépül a DNS-be vagy a sejtmembránba, az ezt tartalmazó molekulák tényleg működőképesek, utána pedig azt kell felderíteni, hogy pontosan milyen enzimek és biokémiai folyamatok teszik mindezt lehetővé. Az új ismeretek szintetikus biológiában, esetleg iparban való felhasználása pedig már tényleg nagyon spekulatív, mindenesetre lehetséges jövőbeli kutatási irány.
Razor, biopunk.hu
Forrás:
Hozzászólások
[cikkbot további írásai]
És, mint sokszor, a sci-fi irodalom területén ez esetben is lehet találni évekkel ezelőtti érdekességeket az arzénhoz kapcsolódó élet kapcsán.
Diane Duanne 1990-es Doctor’s order című Star Trek regényében szerepel a klingon Tabekh szósz, ami arzént tartalmaz, és amire szükség van a szervezetüknek.
Másik példa a mikrobiológus Joan Slonczewksi 2000-es Brain Plague című regényében arzén alapú mikroorganizmus kolóniák élnek az emberi gazdatestekben.
„Oh Great One” the letters flashed green. „Our growing children need arsenic.”
„Arsenic” Chrys looked up. „Isn’t that what the slaves kill for?” On the street they called it „ace.”
Doctor Sartorius extended an appendage. A claw snapped open, revealing a white pill. „Micros evolved on a plenet full of arsenic. They need it as an essential mineral.”
„But ace is poison”
„It’s a controlled substance,” the doctor admitted. „But our dietary supplement traps the arsenic in special cagelike molecules that keep it out of your own cells. Only the micros can extract it.”
~ Brain Plague by Joan Slonczewski (2000)
http://sciencefictionbiology.blogspot.com/2010/12/one-creaturess-poison-is-another-ones.html