LE-borito.indd

A Fumax kiadó olvasói oldalról roppant dicséretes gyorsasággal magyarul is kiadta James S. A. Corey: Leviatán ébredése sci-fi űroperáját, ami angolszász nyelvterületen nagy sikert aratott, és angolul immár trilógiává bővült.
Az emberiség meghódította a Naprendszert, de dicsőséges utópia helyett szűkös erőforrásokon marakodó bolygók és aszteroidák óvatos egyensúlya alakult ki, amelyet egyetlen lökés is kibillenthet, ezzel elszabadítva a háborút. A Leviatán ébredése a 2012. évi Hugo-díjra jelölt regények között is felbukkant, és ízig-vérig izgalmas, modern űropera, sok-sok főhajtással az elődök felé.

1f5c68d05f38

Az orosz zsánerirodalom ott a legerősebb, ahol nem próbál megfelelni a nyugati behatásoknak, hanem gazdag irodalmi és kulturális hagyományaiból merít. Az aranykor legismertebb orosz szerzői – mint a Sztrugackij fivérek vagy Jefremov – támaszkodhattak a századfordulón alkotó és sajátosan orosz ízű fikciós irodalmat teremtő Obruscsev és  Alexszej Tolsztoj munkásságára, de akár Bulgakov műveit is ide  [ More ]

feersum_elo

Bár Iain M. Banks neve a Kultúra világával forrt össze, a skót sci-fi író néha kipróbálja, milyen új világot teremteni és az ismert keretek nélkül elmondani egy történetet. Ilyen regénye volt az 1993-as Sötét háttér előtt, ami egy űrkorszaki Odüsszeia egy nyüzsgő naprendszerben, vagy a 2004-es A száműző, ami egy űroperába bújtatott könnyed kalandregény. És ilyen a Félemmetes géjpezet (Feersum Endjinn) is 1994-ből.

IBanks_GQ_09Nov12_RayCharlesRedman_bt_646x646

Kilenc regény, jópár novella és egy terjedelmes esszé. Negyed század. Több százezer eladott könyv, sok száz internetes oldal, népes rajongói bázis, és egy megújított, felfrissült irodalmi zsáner. Itt „tart” jelenleg Iain M. Banks Kultúra-sorozata, napjaink egyik legérdekesebb, legjellegzetesebb és legmegosztóbb sci-fi univerzuma… Így kezdődött volna a cikkünk, de sajnos azt kell ehelyett írnunk, hogy itt  [ More ]

hskiem

Kilenc regény, jópár novella és egy terjedelmes esszé. Negyed század. Több százezer eladott könyv, sok száz internetes oldal, népes rajongói bázis, és egy megújított, felfrissült irodalmi zsáner (… és 2 SFmag cikk… ) Itt „tart” jelenleg Iain M. Banks Kultúra-sorozata, napjaink egyik legérdekesebb, legjellegzetesebb és legmegosztóbb sci-fi univerzuma. A nagyszerű Nézz a szélbe után Banks hét évig pihentette a Kultúra-könyvek írását, de szerencsére azóta újra felvette a korábbi tempót: 2008-ban kijött a középszerűnél némileg jobb Anyag, ami már nálunk is megjelent, természetesen az Agave gondozásában. Ezt követte 2010-ben a jól sikerült Surface Detail, majd idén októberben a legújabb, a Hydrogen sonata. A regény kellően sok olyan ismertetőjeggyel bír, ami egészében is jellemzi a Kultúra sorozatot, ezért ezek taglalása mellett a Kultúra univerzumra is vethetünk egy hosszabb pillantást.

mouth_of_whale

Ha brit science fiction és űropera, akkor általában Banks, Hamilton, Reynolds esetleg Ken MacLeod jut a zsáner kedvelőinek eszébe.  A hazai könyvkiadás mára eljutott odáig, hogy mindegyik említett szerzőtől van lehetőségünk magyarul is olvasni. Kevésbé vagyunk szerencsések Paul J. McAuley esetében, akitől egy novellán kívül semmi nem jelent meg itthon, holott a nyolcvanas évek vége  [ More ]

Jelenesek tere

Alastair Reynolds angol nyelven 2000-ben megjelent első regényének, a Jelenések terének (Revelation Space) fogadtatása elsöprő volt, és újabb írásai Reynoldsot a hard sci-fi elemeket erőteljesen használó modern űropera legnagyobb alakjai, Iain M. Banks és Peter F. Hamilton mellé emelték, és most végre magyarul is megjelent, az Alexandra kiadó egy éven belül már a második kötetet hozza ki ugyanis Reynoldstól a Napok háza után

deepness_elo

Az utóbbi évtizedek sci-fi irodalma egyre inkább törekszik arra, hogy szorosabban ötvözze a realizmust és a fantáziát. Az űroperák egyre hitelesebbek, mind világábrázolásukban, mind főszereplőik megformálásában. Vernor Vinge második „Zones of Thought” regénye, az A Deepness in the Sky – főleg világát tekintve – kitűnő példája ennek a közeledésnek. Hangulatában és történetében valódi űropera, tudományos szempontból majdnem teljesen hihető háttérrel.

Vernor Vinge: Tűz lobban a mélyben

Küldte hackett - Kategória: irodalom - 4 Comments
vinge_tuz_lobban_a_melyben

Múlt héten megjelent magyarul Vernor Vinge Tűz lobban a mélyben (eredeti címén Fire upon the Deep) című, 1991-es kultikus és Hugo-díjas regénye az Ad Astra kiadónál, ekapcsán összegyűlt néhány Vinge témájú anyagunk, így a héten kicsit alaposabban bemutatjuk az írót, sőt, készítettünk vele egy friss, exkluzív interjú is.

endymion elo

nehéz megítélni Dan Simmons 1996-os Endymion című regényét, ami a nagy sikerű Hyperion-ciklus harmadik darabja – ugyanis a két Hyperion regénnyel és a folytatással, a The Rise of Endymionnal valójában egy nagy történetet kapunk. Az Endymion egyszerre új regény és folytatás, ismerős és ismeretlen komponensekkel. Ráadásul az események nem kapnak lezárást a kötet végén, csak a folytatással együtt lesz kerek Raul Endymion története.

James S. A. Corey: Leviathan Wakes

Küldte hanna - Kategória: irodalom - 1 Comment
leviathan-wakes_vagott

Az emberiség meghódította a Naprendszert, de dicsőséges utópia helyett szűkös erőforrásokon marakodó bolygók és aszteroidák óvatos egyensúlya alakult ki, amelyet egyetlen lökés is kibillenthet, ezzel elszabadítva a háborút. A Leviathan Wakes az idei Hugo-ra jelölt regények között is felbukkant, és ízig-vérig izgalmas, modern űropera, sok-sok főhajtással az elődök felé.

House_of_suns_elokep

2012. május 4-én (UPDATE: május 10-én!) magyarul is megjelenik végre Alastair Reynolds első regénye, a Napok háza (House of Suns) az Alexandra kiadó jóvoltából. Ez alkalomból 2010. decemberi ismertetőnk aktualizált verziójával ajánljuk újra ezt a remek sci-fit most már magyarul is. A walesi Alastair Reynoldst, az European Space Agency egykori munkatársát 2000-ben megjelent első regénye, a Revelation Space óta sokan  [ More ]

konyves_logo

Az SFmag szerkesztősége összegyűjtötte azokat a sci-fi és fantasy könyvcímeket, amelyeknek megjelenésére némi bennfentes információmorzsákra vagy a logikánkra hagyatkozva látunk esélyt 2012-ben, vagy pedig mindössze nagyon szeretnénk, ha valamelyik kiadó megjelentetné végre magyarul.

Hamilton_Foldre_hullt_sarkany_magyar_borito

Hamilton, aki Nagy-Britannia legolvasottabb sci-fi írója (pedig van nekik egy Iain M. Banksük és egy Alastair Reynoldsuk is), 2008-ban váratlan hirtelenséggel hazánkba látogatott a Tuan Kiadó jóvoltából A földre hullt sárkány című önálló regénye révén (két kötetben). Bátor elhatározás volt ez, és valahol szégyen ránk, hazai sci-fi olvasókra, hogy idehaza még Hamilton-regény is meg tud bukni. Már persze, ha valóban megbukott, mindenesetre a könyv fájóan visszhangtalanul tűnt el a köztudatból, és bevallom, én is csak pár hónapja és leértékelve vettem meg a két kötetet, együtt mindössze 800 HUF-ért. Mindenesetre tegye fel a kezét, aki olvasta a regényt (vagy egyáltalán hallott róla)!

Pedig nagyon érdemes beszerezni, mert egy lendületes és jól kidolgozott karaktereket felvonultató, kőkemény modern űropera ez. Hogy miért, azt a cikkből megtudhatjátok…

Nights-Dawn_elo

Hamilton Nagy-Britannia legsikeresebb sci-fi írója, majd két és fél millió eladott kötettel a háta mögött. A Night’s Dawn egy korábbi trilógia, a kilencvenes évek elején íródott, meghozva írójának az igazi ismertséget. A történetben felvázolt teremtett világot hívják Confederation Universe-nek. Mindig is nagyon kedveltem ezt a teremtett világ “zsánert”, amennyiben az túlmutat a szokásos ponyvás sci-fi kliséken.

Iain M. Banks: Anyag (Matter)

Küldte crei - Kategória: irodalom - 4 Comments
banks_anyag

A modern űropera egyik legjobb brit művelője csalóka művet írt. Sci-fi keretek közé szorított fantasyt, ahol a Nagy Buta Objektumok látszólag jól megférnek a középkori fantázia világgal. Az Agave jóvoltából most már magyarul is olvasható, Anyag címmel.

dan-simmons-hyperion1

Tavaly novemberi indulás óta az SFmag.hu-n a mostanival együtt kereken 400 cikket, ismertetőt, esszét és hírt olvashattok. A Mesék az archívumban sorozatban időnként kutakodunk egy kicsit az archívumunkban, és felelevenítjük néhány régebbi, érdekes cikkünket, akár valamilyen aktualitás miatt, akár csak azért, mert szerintünk több figyelmet érdemel.

Ezúttal többünk kedvencére, a tavaly novemberben közölt Dan Simmons: Hyperionjáról írt cikkre a esett a választásunk, mégpedig annak apropóján, hogy a múlt héten megjelent a folytatás, a Hyperion bukása.

John Scalzi: The Ghost Brigades

Küldte hackett - Kategória: irodalom - 5 Comments
the_ghost_brigades_main

John Scalzi évek óta írja Whatever című, népszerű blogját, és 2006-ban megjelent első regénye is, az Old man’s war (amiről már írtunk korábban), ami hatalmas kritikai sikert aratott, és Scalzit a legjobb sci-fi írók közé emelte, a művet pedig sokan az évtized egyik legjobb science fiction regényének tartják. Scalzi azóta több folytatást, illetve ugyanazon univerzumban játszódó regényt is írt a világhoz, ezek közül az első a The ghost brigades. Ami majdnem olyan jó, mint az Old man’s war.

reynolds-redemption_ark_main

Ismét egy Alastair Reynods-regényt mutatunk be, mégpedig a Revelation space folytatását, a Redemption arkot, ami újabb elképesztő ötleteket és technológiákat vonultat fel, és szövi tovább az első regény történetét. A cselekmény a 27. század elején, ötven évvel a Revelation space eseményei után játszódik. Az implantjaik révén állandó tudati kapcsolatban lévő, egyfajta bolytársadalmat alakító conjoinerek és a demarchisták között dúló háború a végéhez közelít mégpedig a conjoinerek fölényes győzelmével. Az Epsilon Eridani csillag közelében elhelyezkedő conjoiner kultúra vezetői azonban már egészen másra összpontosítanak…

oldman'swar

A legtöbb kritika, amit eddig olvastam a regényről, az első két mondat idézetével kezdődik, és én sem látok jobb megoldást, nem véletlenül:

“John Perry két dolgot tett meg a hetvenötödik születésnapján. Meglátogatta a felesége sírját, aztán belépett a seregbe.”

John Scalzi évek óta írja Whatever című, népszerű blogját, és 2006-ban megjelent első regénye is, az Old man’s war, ami hatalmas kritikai sikert aratott, Scalzit a legjobb sci-fi írók közé emelte, a művet pedig sokan az évtized egyik legjobb science fiction regényének nevezik.



Keresés az oldalon