Ted Chiang második kötete is több szenzációs novellát tartalmaz.
A horror él és virágzik, és a legütősebb fegyvere a novella. Regények és megfilmesítéseik jönnek-mennek, de még a súlyos téglákkal szórakoztató Stephen King rajongójaként is azt kell mondanom, hogy számomra a horror rövid terjedelemben működik igazán, és azt hiszem, megtaláltam a legtökéletesebb horror-novelláskötetet a Vérkönyvek utáni generációból. A North American Lake Monsters mind a kilenc [ More ]
A kortárs kínai science fiction báját több tényező adja. Először is, mindannyian jól tudjuk, hogy a science fiction irodalom európai gyökerű, de az USA-ban szárba szökkent jelenség, vagyis a nyugati gondolkodás és kultúra terméke. Másodszor, mivel elég izgalmas korban élünk, például egy amerikai-kínai hidegháború kibontakozó éveiben, érdemes beleolvasnunk, hogyan látják a kínai szerzők a jövőt [ More ]
Egy októberi reggelen, éppen amikor Adolfo Biay Casares biblográfiáján dolgoztam, becsöngettek hozzám. Kézzel írott levelet kaptam a Jelenkor kiadótól, a postás viszont sietősen távozott, mielőtt egy kérdést is feltehettem volna. Amikor megnéztem a dátumozást, megértettem, hogy fontos dologról lehet szó. A levelet 1983 augusztus huszonötödikén adták fel egy Baranya megyei faluban, amelynek most nem emlékszem [ More ]
Ray Bradbury disztópiája ma aktuálisabb, mint valaha.
Ken Liu írásait két tényező teszi naggyá: a gyönyörű, csipesszel összerakott szövegtest, és a fantasztikus zsánerbe beemelt kínai tematika. Mindkettőre bőségesen találunk példát az Agave Könyvek sorozatában megjelent, A papírsereglet és más történetek című gyűjteményes kötetében, amely 15 elbeszélést tartalmaz. Nagyon változatos a felhozatal, miközben végig ugyanazt a lágyan, szelíden mesélő hangot halljuk. A legelső [ More ]
Képzeljetek el egy olyan helyzetet, hogy az emberek mesterséges világokba menekülnek, miután valós munkahelyükön és saját családjuk körében sem kapnak elég megbecsülést, szeretetet. Képzeljetek el egy olyan országot, amelynek kormánya csak a megfoghatatlan ellenségtől való félelmet kommunikálja óriásplakátokon, és amelynek tisztességes lakói mindenkit lenéznek és kirekesztenek, aki meg meri kérdezni, mi is az igazság, és [ More ]
A tavalyi évben magyarul is megjelent George R. R. Martin Álomdalok című gyűjteményének első kötete, amely a szerző pályafutásának első felét hivatott összefoglalni. A magyar könyvpiacról hosszú ideje hiányzott ez a mű, hiszen Martin nemcsak A tűz és jég dalát, vagy az itthon érzésem szerint kevésbé ismert Lázálom című vámpíros-gőzhajós thrillert tette le az asztalra, hanem számos [ More ]
Csináltam egy Excel-táblázatot. Várj, hallgass végig. Kimásolgattam Moly-ról az Agave-féle Bradbury-kötetek tartalmát (kilenc jelent meg a sorozatban), színkóddal elláttam az egyes köteteket, ABC-be rendeztem a novellák címeit. (Nyugi, ez max. hét perc volt.) Kijött, hogy százötvenhét novellából mindössze egy szerepel kétszer. Elmondjam, ez mennyire elképesztő? Bradbury novelláskötetei között rendet tenni szinte képtelenség. Szóval, százötvenhat különböző [ More ]
Kiadástörténeti pillanat ez hazánkban, mert bármennyien is szeretjük Ursula K. Le Guin írásait, az tagadhatatlan, hogy életművét nem tudjuk sem teljességre törekvően, sem egységes kiadásban megtalálni itthon. Még mostohább helyzetben vannak novellái, esszéi és kisregényei, amelyeket mostanában kezdtek Amerikában is gondosan összeválogatni egy-egy átfogóbb gyűjteményben – ezek közül jelent meg most magyarul a Valós és [ More ]
Dubaj egy fantasztikus író szemszögéből.
Végre magyarul is megjelent Ted Chiang legendás, díjnyertes elbeszéléseket tartalmazó kötete.
Amikor az Agave Kiadó néhány évvel ezelőtt kijelentette, hogy hát sajnos nem nagyon maradt érdemi Philip K. Dick-kötet, amit ki lehetne adni, és már amúgy sem pörög annyira, hogy továbbra is évente jöjjenek a kötetek, hát akkor nekem elment a levegőm, meg kipattant a szemgolyóm a fejemből, meg vörössé változott a világ (és zihálva Sharon [ More ]
Michael Swanwick idén megjelent novelláskötete mestermunka.
Mark Lawrence – bár későbbi munkái során egyelőre ugyanabban a világban maradt – a Széthullott Birodalom trilógiának a Tövisek Császárával búcsút intett, sőt, a könyv utolsó oldalain még egy kis lelki fröccsöt is adott az közönségnek azzal kapcsolatban, hogy miért látta szükségét ennyire drasztikusan elvágni egy olyan sorozatot, amiben még bőven akadt volna potenciál. Bár [ More ]
Jonathan Strahan válogatáskötetét két részben mutatjuk be: először a sci-fi novellákról írunk.
Az egész a Writing Excuses című podcasttal kezdődött, ami 2008-ban indult, akkor még Brandon Sanderson, Dan Wells és Howard Tayler, 2011-től pedig Mary Robinette Kowal közreműködésével. A résztvevők a hetente megjelenő epizódokban az írói hivatással kapcsolatos kérdéseket tárgyalják meg, többé-kevésbé tizenöt perces időtartamban. Szó esik a karakterekről, a történetstruktúrákról, a humorról, az ötletekről, a világépítésről, [ More ]
Charles Yu novelláskötete jó példa arra, amikor a science fiction és a szépirodalom formanyelve frigyre lép és valami igazán izgalmas születik a nászukból.
A szerző neve valószínűleg csak a Kozmoszon felnőtt SF fanatikusoknak mond valamit, az alapvetően költő és filozófus író egyetlen magyarul megjelent kötete, A szerény zseni 1976-ban üde színfoltja volt a Kozmosz Fantasztikus Könyvek (KFK) sorozatának. A könnyed formába csomagolt négy kisregény mindegyike morális mondanivalót hordoz, így illeszkedik az évben kiadott többi, a filozofálgatós sci-fi kategóriába [ More ]
A Metropolis Media a korábbi években a Galaktika folyóiratot és a Meta- és Hipergalaktikákat leszámítva főleg a regénykiadásra összpontosított. Az elmúlt két évben azonban két, egyformán ígéretes novelláskötetet kaptunk tőlük. A Gaiman-Sarrantonio féle 27 képtelen történetet most a közelmúltban elhunyt Ray Bradbury tiszteletére kiadott novellaválogatás követte.
