Végre magyarul is megjelent Ted Chiang legendás, díjnyertes elbeszéléseket tartalmazó kötete.
Amikor az Agave Kiadó néhány évvel ezelőtt kijelentette, hogy hát sajnos nem nagyon maradt érdemi Philip K. Dick-kötet, amit ki lehetne adni, és már amúgy sem pörög annyira, hogy továbbra is évente jöjjenek a kötetek, hát akkor nekem elment a levegőm, meg kipattant a szemgolyóm a fejemből, meg vörössé változott a világ (és zihálva Sharon [ More ]
Michael Swanwick idén megjelent novelláskötete mestermunka.
Mark Lawrence – bár későbbi munkái során egyelőre ugyanabban a világban maradt – a Széthullott Birodalom trilógiának a Tövisek Császárával búcsút intett, sőt, a könyv utolsó oldalain még egy kis lelki fröccsöt is adott az közönségnek azzal kapcsolatban, hogy miért látta szükségét ennyire drasztikusan elvágni egy olyan sorozatot, amiben még bőven akadt volna potenciál. Bár [ More ]
Jonathan Strahan válogatáskötetét két részben mutatjuk be: először a sci-fi novellákról írunk.
Az egész a Writing Excuses című podcasttal kezdődött, ami 2008-ban indult, akkor még Brandon Sanderson, Dan Wells és Howard Tayler, 2011-től pedig Mary Robinette Kowal közreműködésével. A résztvevők a hetente megjelenő epizódokban az írói hivatással kapcsolatos kérdéseket tárgyalják meg, többé-kevésbé tizenöt perces időtartamban. Szó esik a karakterekről, a történetstruktúrákról, a humorról, az ötletekről, a világépítésről, [ More ]
Charles Yu novelláskötete jó példa arra, amikor a science fiction és a szépirodalom formanyelve frigyre lép és valami igazán izgalmas születik a nászukból.
A szerző neve valószínűleg csak a Kozmoszon felnőtt SF fanatikusoknak mond valamit, az alapvetően költő és filozófus író egyetlen magyarul megjelent kötete, A szerény zseni 1976-ban üde színfoltja volt a Kozmosz Fantasztikus Könyvek (KFK) sorozatának. A könnyed formába csomagolt négy kisregény mindegyike morális mondanivalót hordoz, így illeszkedik az évben kiadott többi, a filozofálgatós sci-fi kategóriába [ More ]
A Metropolis Media a korábbi években a Galaktika folyóiratot és a Meta- és Hipergalaktikákat leszámítva főleg a regénykiadásra összpontosított. Az elmúlt két évben azonban két, egyformán ígéretes novelláskötetet kaptunk tőlük. A Gaiman-Sarrantonio féle 27 képtelen történetet most a közelmúltban elhunyt Ray Bradbury tiszteletére kiadott novellaválogatás követte.
Eljött a nap, megjelent az SFmag első önálló finanszírozású, szerkesztésű kiadványa, a “10″ című e-könyv formátumban kapható antológiája, ami kereken tíz, izgalmas és friss, kortárs novellát tartalmaz a sci-fi és fantasy zsánerekből egyaránt, Kleinheincz Csilla szerkesztésében, külföldi és magyar szerzők írásai közül válogatva, többször bizonyított zsánerfordítók közreműködésével.
Ígérgettük már egy ideje, de most már valóban hamarosan megjelenik az SFmag, 10 című e-antológiája, ami kereken tíz izgalmas és friss, kortárs novellát tartalmaz a sci-fi, fantasy és horror zsánerekből egyaránt, Kleinheincz Csilla szerkesztésében, külföldi és magyar szerzők írásai közül válogatva, többször bizonyított fordítók közreműködésével.
Az exkluzív kötet kizárólag elektronikusan (epub és prc formátumokban) lesz kapható.
Eric Knight a harmincas évek végén, a negyvenes évek elején honvágyában írta a Sam Small történeteket, és Szerb Antal fordításában szinte azonnal meg is jelent magyarul. Mondani sem kell, a magyar szöveg könnyed, fanyar és szép – sajnos az angol eredeti az igen hűen leírt yorkshire-i tájnyelv miatt nehéz olvasmány. Bár roppant szórakoztató.
Az első évad novelláit gyűjtöttük most össze ingyenes, születésnapi antológiánkban, és reméljük, hogy mindenki megtalálja benne azokat az írásokat, amelyek meglepik és elgondolkodtatják.
A skót származású Charles Stross egyik legmarkánsabb alakja a kortárs sci-finek. Egyedisége teljesen elborult ötleteiben és jellegzetes, gyakran szarkasztikus stílusában rejlik. A Wireless egy novelláskötet, mely nem rendelkezik semmilyen átfogó koncepcióval, inkább egyfajta bemutató Stross legkedveltebb témáiból, mindenből egy kicsi.
Cat Rambo az elmúlt évtizedben egyre több SF magazinban és antológiában bukkant fel novelláival, amelyek közül egy immár – először magyarul – az SFmagon is olvasható. A sci-fi, a fantasy és a horror területén egyaránt otthon van, és leginkább a toposzok szokatlan kicsavarása, a különös nézőpontok alkalmazása és a lélektani és társadalmi kérdések fantasztikus díszletek közti boncolása foglalkoztatják. Stílusa egyszerre költői és profán, meglátásai jó megfigyelőképességről és tapasztalatról árulkodnak.
Bizonyos írók karrierje során van egy csúcspont, mikor legjobb műveiket alkotják, és utána kiégnek, vagy legalábbis nem tudják már felülmúlni korábbi sikereiket. Más írók művészete idősebb korukra nem romlik, hanem pont ellenkezőleg, kikristályosodik. A The Birthday of the World című novelláskötetet elolvasva biztosan állíthatom, hogy Le Guin a második csoportba tartozik.
Lavie Tidhar első novelláskötete a Hebrewpunk, amiben a szerző újramixeli a mítoszokat, hiedelemvilágot, babonákat. Náci vadász zsidó vámpírok, végtelen életüket a cyberpunk hősökhöz hasonlóan magánzó problémamegoldóként töltő cádikok, és bölcs rabbik elevenednek meg a novellafüzér lapjain.
