Mindent, amit tudni érdemes Fuhurról, A végtelen történet sárkányáról.
Oliver Henkel harmadik regényével nem okozott meglepetést: ismét alternatív történelmi könyvet olvashatunk tőle, de az eddigiek közül ez játszódik a legközelebb a mi jelenünkhöz. A Ragnarök évében egy romokban heverő Európa nemlétbe taszítását kell megakadályoznia a főszereplőknek.
Kurd Laßwitzról a magyar sci-fi kedvelő közönség zöme csak a róla elnevezett, legrangosabb német tudományos-fantasztikus irodalmi díj névadójaként hallott. Pedig több novella és egy regény is megjelent tőle Magyarországon nyomtatásban – igaz ez utóbbi utoljára 1923-ban. Az alábbiakban erről a legismertebb Laßwitz-műről, a Két bolygónról lesz szó.
A dolgok jelentős leegyszerűsítése lenne Andreas Eschbachot Németország legnépszerűbb science fiction szerzőjének nevezni. Nem mintha nem lenne elég népszerű, de távolról sem csak sci-fit ír, hiszen már a 2010-ben Kurd Laßwitz-díjjal jutalmazott Ein König für Deutschland (Németország királya) is csak megkötésekkel tekinthető annak, az Eine Billion Dollar (Egybillió dollár) pedig egyáltalán nem. A Herr aller Dinge (Mindenek ura) viszont a science fiction művekkel szembeni minden elvárásnak eleget tesz. Némelyiket meg is haladja.
Az időutazás kockázatos dolog, egy rossz döntés miatt egész idővonalak kerülhetnek veszélybe. Ugyanakkor az egyik világ halála egyben egy másik születését is jelenti és nem biztos, hogy az rosszabb az eredetinél. Már amennyiben beszélhetünk eredetiről.
Németországban rengetegen foglalkoznak science fictionnel, mégsincs egy nagy, kizárólag a zsánerrel foglalkozó kiadó, mint idehaza. Ez persze távolról sem jelenti azt, hogy nincs publikációs lehetősége a német sci-fi íróknak. Egyik meghatározó fórumuk a Wurdack Verlag nagyjából évente megjelenő antológiája, melyek közül most a 2010-es Die Audienz (A meghallgatás) című kötetet mutatjuk be.
Jakob Schmidt Berlinben élő német sci-fi szerző, fordító. Novelláiban előszeretettel alkalmazza a horror elemeit, számos írást szentelt a Cthulhu-mítosznak. Szüret című novellája az SFmagon olvasható első ízben magyar nyelven.
Manapság nincs új a sci-fi horrorok közt, az ismert sablonokat variálják, már ha a rendezők hajlandóak egyáltalán odafigyelni ezekre a sablonokra. A 2009-es év egyik legjobban várt sci-fije kétség kívül a Pandorum című német-amerikai film volt, mely ugyan megpróbált valami egyedit létrehozni az innen-onnan elcsent sablonokból, sajnos mégsem tudott eléggé ambiciózus lenni egy maradandó alkotáshoz.
Évtizedekig Németország (ez esetben az NSZK) Magyarországon afféle Ígéret Földje volt, napjainkra sokkal inkább divatos lesajnálni a német földet, Sajnálatos módon, míg a német nyelvterületen rengeteg sci-fi jelenik meg, melyek közül nem egy valóban kiváló, csak elvétve jut el egy-egy a magyar piacra.
Egy távoli, névtelen bolygón egy különös hivatás határozza meg az emberek életét. A hajszőnyegszövők életüket egyetlen célnak áldozzák: feleségeik és lányaik hajából csodálatos szőnyegeket készítenek, hogy ezzel adózzanak a távoli Csillagpalotában székelő, isteni hatalommal bíró császáruknak. Ezeknek a tárgyaknak a szövése olyan bonyolult, hogy minden hajszőnyegszövő csak egyet készít élete folyamán, de azért busás vagyont kapnak, ami az öreg mester fiára száll, aki addig ebből él, amíg el nem készíti saját hajszőnyegét.
Andreas Eschbachnak 2010 októberéig két regénye jelent meg magyarul, a Hajszőnyegszövők (eredeti kiadás: 1995.) és A Jézus-videó (e. k.: 1997.). Míg az utóbbi napjainkban játszódik, az előbbi feltehetően sokezer év múlva a jövőben. A Hajszőnyegszövők lazán összefüggő novellákból áll, melyek rendkívül érzékletesen jelenítik meg a történetnek otthont adó világot. A Hajszőnyegszövők egyik fontos része a Csillagcsászár bosszúja Gheerh birodalmán és különösen annak uralkodóján. A 2001-es Quest ugyanebben a világban játszódik, csak sokkal korábban: a regény lapjain a Gheerh Birodalom végnapjait kísérhetjük figyelemmel, de a hangsúly nem a nagypolitikán, hanem a címszereplő, Eftalan Quest személyes sorsán van.
