Margaret Atwood: Testamentumok

Küldte fbdbh - Kategória: irodalom - 0 Comment

Amikor néhány évvel ezelőtt kiderült, hogy A szolgálólány meséjé-ből tévésorozatot készítenek, tűnődtem, hogy vajon továbbviszik-e annak a világnak a magyarázatát, értelmezését, amelyet Margaret Atwood teremtett. Nem is kellett sokat várni a válaszra: azóta már második és harmadik évad is született, amelyek a könyv történetét már rég elhagyták. Mégis, érezhetően sovány, repetitív, üres évadok voltak, még  [ More ]

Margaret Atwood életműve itthon jó sokáig elvolt a radar alatt – a sci-fi rajongói féltve őrizték, a szélesebb olvasóközönség viszont óvatosabban szelektált. Igazi, mindent elsöprő sikert csak az elmúlt években aratott, nem kis mértékben A szolgálólány meséje új, pontosabb adaptációjának köszönhetően. Itt ez az életmű, amely rövidebb idő alatt kap nagy figyelmet, mint azt a  [ More ]

Az emberiség pusztulása bekövetkezett. A romokon csak maroknyi túlélő próbál boldogulni, de közben a tájat már meghódították a lila-kék-piros műhajbirkák, vagy az emberi agyszövettel rendelkező, dörzsölt disznók. Hiába a pusztaság és a mindenhol oszló holttestek, az embereknek még mindig ugyanazzal a problémával kell megküzdeniük, mint a világvége előtt: saját természetükkel. A VadÁdám-trilógia első része, a  [ More ]

A Metropolis Media a korábbi években a Galaktika folyóiratot és a Meta- és Hipergalaktikákat leszámítva főleg a regénykiadásra összpontosított. Az elmúlt két évben azonban két, egyformán ígéretes novelláskötetet kaptunk tőlük. A Gaiman-Sarrantonio féle 27 képtelen történetet most a közelmúltban elhunyt Ray Bradbury tiszteletére kiadott novellaválogatás követte.

Margaret Atwood: Guvat és Gazella

Küldte hanna - Kategória: irodalom - 1 Comment

Margaret Atwood Oryx and Crake című regényéről még tavaly áprilisban írtunk, viszont közben az Európa kiadó nemrég magyarul is megjelentette, így ezúttal újra olvashatjátok az immár „magyarított” ismertetőt erről a nagyszerű regényről.

Hóember, a vadember (egykor Jimmy, reklámszakember) egy fa alatt él, egy szál lepedőbe csavarva. Ő az utolsó ember; rajta kívül már csak Crake gyermekei élnek a Földön, különös, múlttal és mitológiával nem rendelkező új-emberek, akik Hóember elbeszéléseiből raknak össze maguknak egy bizarr teremtésmítoszt. Hóember emlékszik még a régi civilizációra, Gazella, az állatok anyját és Crake-et, a teremtőt szerepeltető meséi mégsem a valóságból táplálkoznak, új társadalom és hitvilág alapjait vetik meg.

Margaret Atwood regénye állítása dacára vérbeli sci-fi, ugyanakkor nem csak az, hanem kordokumentum, társadalom- és technológiakritika és modern teremtésmítosz is egyben.



Keresés az oldalon