„Sajnálatos, hogy az ellenségeinknek dolgozik. Szentül hiszem, hogy Superman és én a legjobb barátok lennénk, ha Amerikában tűnt volna fel.” (Lex Luthor)
Mi történt volna, ha Superman Kansas helyett Ukrajnában landol, és Superman felnőve a vasfüggöny másik oldalán küzdene az igazságért? Erre ad választ Mark Millar Red son című képregénye.
Mi történik azután, hogy egy zombifilm befejeződött? Robert Kirkman és Tony Moore képregénye a túlélőket követi a világvége után, és sokkal inkább koncentrál a drámára és az emberi sorsokra, mint a belsőségekre.
Gondolom, sokan emlékeznek még a Szövetség című filmre, amelyet 2003-ban vetítettek a mozik Sir Sean Connery főszereplésével? Helyes, akkor felejtsük el is olyan gyorsan és alaposan, amennyire lehetséges! A szóban forgó alkotásnak ugyanis vajmi kevés erénye volt – ezek közül is a legfőbb az, hogy szélesebb közönségnek nyílt alkalma megismerni a film alapjául szolgáló képregényt.
Lassan elmondhatjuk, hogy a hazai képregénypiac kezd felzárkózni a tőlünk nyugatabbra lévő más országokéhoz – persze nem számokban, hanem arányaiban. Ez nem csak azt jelenti, hogy klasszikus külföldi munkák jelennek meg magyarul, hanem hazai alkotók, rajzolók, írók képregényei is eljutnak a boltokba. Csordás Dánielre mindenképpen érdemes figyelni. Akárcsak 2008-as Nocturne című kötetére.
Földöntúli erejű harcosok, akik inkább ölik meg saját ivadékukat, majd végeznek önmagukkal, semmint hogy hagyják nemes klánjuk elsatnyulását. Pszionikus képességekkel megáldott boszorkányok, akik évszázados lefolyású intrikákat szövögetnek. A technopapok, akik a technikát vallásos áhítattal imádják és őrzik. És a galaktikus birodalom császári párjának gyermeke, a szent a hermafrodita. Üdvözöllek a metabárók világában!
Egy évvel a Watchmen sikere után, amikor a vasfüggönyön innen még senki nem ismerte a nevét, Alan Moore megírta A gyilkos tréfa című kultikus Batman képregényt, ami aztán 1990 elején, a rendszerváltást követő nyugati kulturális áradat első hullámain lovagolva megérkezett hazánkba is.
Mi történik, ha Manhattanből demilitarizált zóna válik egy polgárháború kellős közepén? Mi lesz azokkal, akik nem hajlandók elhagyni otthonukat, s ebben a földi pokolban próbálják élni mindennapjaikat? Ebből az alaphelyzetből indul ki Brian Wood és Riccardo Burchielli Vertigós képregényfolyama, a 2005-ben elkezdődött DMZ.
Neil Gaiman, aki akkor még nem számított olyan nagy névnek, Karen Bergertől, a DC Comics szerkesztőjétől megbízást kapott egy új képregény-sorozat megírására, ami korábbi DC-s karaktereket értelmezne át. Gaiman elő is állt egy történettel az Álmok Uráról, akit a halandók világában foglyul ejtenek, majd kiszabadulása után varázstárgyai felkutatásába kezd. A kiadó rábólintott a tervre, és 1989-ben meg is jelent a Sandman első száma.
|