SFmag

Kilenc regény, jópár novella és egy terjedelmes esszé. Negyed század. Több százezer eladott könyv, sok száz internetes oldal, népes rajongói bázis, és egy megújított, felfrissült irodalmi zsáner. Ez Iain M. Banks (1954-2013) Kultúra-sorozata, az egyik legérdekesebb, legjellegzetesebb és legmegosztóbb sci-fi univerzum. (Hogy mi a Kultúra-univerzum, arról itt olvashattok egy hosszabb áttekintést.) A nagyszerű Nézz a  [ More ]

A júniusi Könyvhétre a hazai kiadók ismét apait-anyait beleadnak, szóval nem maradunk olvasnivaló nélkül. Többek között új Banksnek, Coreynak és Bacigalupinak is örülhetünk. Könyvajánlónk szubjektív a teljesség igénye nélkül készült, az alábbiakon túl is rengeteg izgalmas fantasztikus címmel találkozhattok a Könyvhéten. N. K. Jemisin: Az ötödik évszak Az eredetiben tavaly megjelent fantasyt Locusra, Hugóra és  [ More ]

Kilenc regény, jópár novella és egy terjedelmes esszé. Negyed század. Több százezer eladott könyv, sok száz internetes oldal, népes rajongói bázis, és egy megújított, felfrissült irodalmi zsáner. Ez nem más, mint Iain M. Banks Kultúra-sorozata, az egyik legérdekesebb, legjellegzetesebb és legmegosztóbb sci-fi univerzum… Nemrég az Agave Kiadónál megjelent magyarul az utolsó előtti Kultúra-regény, a Közelkép  [ More ]

Június 9-én, vasárnap érkezett a hír, amire a science fiction közönség már szorongva várt: Iain M. Banks elhunyt. Az író nemrégiben jelentette be, hogy előrehaladott rákot diagnosztizáltak nála, és nem valószínű, hogy megéli az év végét. Mindenki számított tehát a halálhírre – de a halálhír mindig szomorú, legyen az híres emberé vagy bárkié, akit ismertünk.  [ More ]

Bár Iain M. Banks neve a Kultúra világával forrt össze, a skót sci-fi író néha kipróbálja, milyen új világot teremteni és az ismert keretek nélkül elmondani egy történetet. Ilyen regénye volt az 1993-as Sötét háttér előtt, ami egy űrkorszaki Odüsszeia egy nyüzsgő naprendszerben, vagy a 2004-es A száműző, ami egy űroperába bújtatott könnyed kalandregény. És ilyen a Félemmetes géjpezet (Feersum Endjinn) is 1994-ből.

Kilenc regény, jópár novella és egy terjedelmes esszé. Negyed század. Több százezer eladott könyv, sok száz internetes oldal, népes rajongói bázis, és egy megújított, felfrissült irodalmi zsáner. Itt „tart” jelenleg Iain M. Banks Kultúra-sorozata, napjaink egyik legérdekesebb, legjellegzetesebb és legmegosztóbb sci-fi univerzuma… Így kezdődött volna a cikkünk, de sajnos azt kell ehelyett írnunk, hogy itt  [ More ]

Kilenc regény, jópár novella és egy terjedelmes esszé. Negyed század. Több százezer eladott könyv, sok száz internetes oldal, népes rajongói bázis, és egy megújított, felfrissült irodalmi zsáner (… és 2 SFmag cikk… ) Itt „tart” jelenleg Iain M. Banks Kultúra-sorozata, napjaink egyik legérdekesebb, legjellegzetesebb és legmegosztóbb sci-fi univerzuma. A nagyszerű Nézz a szélbe után Banks hét évig pihentette a Kultúra-könyvek írását, de szerencsére azóta újra felvette a korábbi tempót: 2008-ban kijött a középszerűnél némileg jobb Anyag, ami már nálunk is megjelent, természetesen az Agave gondozásában. Ezt követte 2010-ben a jól sikerült Surface Detail, majd idén októberben a legújabb, a Hydrogen sonata. A regény kellően sok olyan ismertetőjeggyel bír, ami egészében is jellemzi a Kultúra sorozatot, ezért ezek taglalása mellett a Kultúra univerzumra is vethetünk egy hosszabb pillantást.

A modern űropera egyik legjobb brit művelője csalóka művet írt. Sci-fi keretek közé szorított fantasyt, ahol a Nagy Buta Objektumok látszólag jól megférnek a középkori fantázia világgal. Az Agave jóvoltából most már magyarul is olvasható, Anyag címmel.

Nincs mese, valahogy túl kell tennünk magunkat azon a tényen, hogy A száműző egy helyenként túlírt, vaskos regény. Csak az 533. oldalon érnek véget a kalandok. Ha ezzel a ténnyel megbarátkoztunk, máris könnyebb felfedezni benne a pozitívumokat. A negatívumokról sezlony már elmondta a véleményét, következzen hát egy barátságosabb megközelítés.

Van itt minden, mint a búcsúban: galaktikus birodalmak évmilliárdokon átívelő történelme, idegen fajok százai, barokkos politikai berendezkedések, csillagflották, egy készülő háború – minden adott egy epikus ívű űroperához. Sajnos nem is lett több, pedig Bankstől több puskaport várna az ember.

A transzhumanista jövőkép gyakorlatilag minden eleme ismert science fiction-toposz is egyben. Felületesen szemlélve azt is mondhatnánk, hogy a transzhumanisták egy olyan közeljövő bekövetkeztét valószínűsítik, várják és – amennyire eszközeikből telik – siettetik, amit a science fictionből már ismerhetünk. Fordítva ez azonban nem feltétlenül igaz. A közeljövőben játszódó, az említett technológiákat tartalmazó novellák, regények filozófiája ettől még nem címkézhető automatikusan transzhumanistának. Sőt, a science fiction – ha úgy tetszik – élen jár a lehetséges kedvezőtlen következmények feltárásában. A magyarul megjelent science fiction művek között is találunk mind pozitív, mind inkább negatív végkicsengésűeket.

Saját világukba alkotó írók esetében előfordul, hogy a szerző előbb-utóbb belefárad az önmaga által teremtett univerzum szabályaiba, ugyanazon történet sokadik újramesélésébe. Iain M Banks egyelőre nem látszik fáradni, és képzeletének gyermeke, a Kultúra is köszöni szépen, jól van. Szerencsénkre, mert a skót író legújabb regénye, a Surface Detail, ismét itt játszódik.