„Úgy szeretnék most szólni hozzátok, mint egyik halott a másikhoz.” Azt, hogy mi lesz az atomháború után, már sokszor láthattuk. Lerombolt városok, pusztaság, radioaktív hamu, betegségtől eltorzult, élelemért és vízért harcoló emberek. Különös, hogy a posztapokaliptikus víziók a nyolcvanas években kaptak szárnyra, a pusztulás végórája mintha olyan közel lett volna az emberek gondolataiban, mint a [ More ]
Steven Spielberg egyik legnagyszerűbb filmje még húsz év után is állja a helyét, a 3D-s újrakiadás lazán veri a mozik mai műsorának nagy részét.
A magyar keresztségben Star Trek – Sötétségben (kicsit bugyuta) címen futó második „új” trek film minden kis hibája ellenére egy nagyon is szórakoztató, látványos, élvezetes és érdekes film, amit nem csak trekkie-k élvezhetnek. Spoilermentes írás!
Tom Cruise legújabb posztapokaliptikus filmje (ezúttal elkésett a teljes világmegmentéssel) azonban nem fogott meg annyira, mint az Eredet vagy a Különvélemény. Sőt. Ha tömören akarnám összefoglalni, azt mondanám: a Feledés nem volt rossz – de jó sem.
Valamikor középiskola végén, egyetem elején jöhetett velem szembe a Sárkány és papucs, ha jól emlékszem, talán a Duna tévén. Őszinte lelkesedéssel néztem: akkoriban még hittem annyira saját végtelen okosságomban, hogy nagyon jókat tudtam röhögni mások szerencsétlen hülyeségén. Azóta aztán csináltam ahhoz én is épp elég szerencsétlen hülyeséget, hogy mások gyarlósága ne szórakoztasson annyira, de az [ More ]
Elmúlt 2012, itt az ideje a szokásos fantasztikus filmes visszatekintőnknek. Tavaly azt írtam, hogy gyengére sikeredett az év, és majd jövőre érkeznek a jobbnál jobb filmek. Nos, ugyanezt a mondatot idén is leírhatnám, mert a tervezet szerint 2013 ígéretesnek tűnik… ahogy 2012 is annak tűnt. Leginkább a Prometheus-t, a Batman záró epizódját és a Hobbitot várta a [ More ]
Decemberben A hobbit premierjének örömére Tolkien hónapot tartunk, film- és könyvismertetőkkel, Tolkien forrásait és örökségét vizsgáló cikkekkel, valamint azt is megtudjuk, milyen az, amikor valakinek a hobbitok a hobbija. Tolkien érdekes író volt, alapos és sokoldalú ember, és még a fanyalgóknak is be kell ismerniük, hogy a fantasztikum meghatározó alakja, műveit, módszereit még ötven-hatvan évvel A Gyűrűk Ura megjelenése után is nehéz megkerülni. Nem csak a fantasy műfajára hatott, de egyesek szerint még a Greenpeace létrejöttét is ő ihlette – szóval ha Tolkienről van szó, mindig sok érdekességre lehet számítani. Tartsatok velünk!
Az elmúlt évek egyik legjobban várt filmje kétségkívül A hobbit. A sikeres A Gyűrűk Ura filmtrilógia után sokan örülnek, hogy a végül szintén háromrészesre duzzadt előzményt is Peter Jackson rendezi. Az SFmag szerkesztőség vajon mit vár A hobbit filmektől?
Darren Aronofsky formabontóan izgalmas filmje, a 2006-os A forrás csak DVD-n jutott el Magyarországra. Ismertetőnkből kiderül, miért egy különlegesen eredeti, kihagyhatatlan filmről van szó.
A Holló rendezőjének mára már szinte elfeledett 1998-as filmje az emlékekről, az emberi természetről és egy különös városról szól, ahol meglehet, sosem kel fel a nap és éjfélkor mindenki elalszik. Különös hangvétele és a város egyedi atmoszférája mellett a film cselekménye is emlékezetes marad.
A Total Recall idei remake-je egy átgondolatlan, átlagos akciófilmmé degradálta az eredeti, sokkal gazdagabb filmet.
A disztópia-hónap keretein belül olyan filmeket is szeretnénk bemutatni, amikről mostanság kevés szó esik. Ezek az alkotások elkerülték a reflektorfényt, a korabeli nézők értetlenül álltak előtte, mára pedig szinte megfeledkeztünk róluk. Az egyik ilyen film H. G. Wells segélykiáltása, aki a válságtól meggyötört és a fegyverkezési verseny lázában égő Európa fülébe suttogja próféciáját. A prédikációt [ More ]
Fergeteges humorú brit sci-fi (akciófilm? horror? vígjáték? mindhárom együttvéve), melyben egy csapat dél-londoni utcagyerek egy lepukkant lakótelepen móresre tanítja az űrből aláhulló idegeneket.
A kis költségvetésű, független sci-fi filmek büszke csapatába egy új angol alkotás jelentkezik, de vajon felvételt nyer-e?
Tarsem Singh egészen pontosan ott rontotta el a dolgot, hogy azt hitte, ő a múlt nélküli ember, és nem kötelezi például a Zuhanás; de persze az is lehet, hogy azt hitte, úgy varázsol a látvánnyal, hogy nincs szüksége épkézláb forgatókönyvre. – Tapsi kritikája a Halhatatlanokról
Annyira erős (és persze a sci-fi olvasó számára annyira ismerős) témát dolgoz föl a Lopott idő című film, hogy csak reménykedhetünk: a maga által magasra feldobott labdát erővel csapja majd le. Fájdalom, de nem így történik. Andrew Niccol hatodik filmje megmarad az átlagfilmek szintjén, pedig a néző érzi, hogy azért ebből illett volna sokkal többet kihozni. Hogy miért, azt elolvashatjátok sfinsider kritikájából.
Kezdjük a legfontosabbal: az továbbra sem derül ki, hogy a csúcstechnológiával rendelkező, több mint hatmilliárdos emberiséget hogyan gyűri le egy horda – igaz, megokosodott – emberszabású. A bolygónk feletti hatalomátvétel krónikáját feltehetőleg a következő részből tudjuk meg. De érdemes lesz megvárni, A majmok bolygója: Lázadás ugyanis nagyon jó film lett, és a mozinéző jogosan várja a következő adagot a sikeresen újraindított franchise-ból.
Egy több évtizede futó, minden földrészre eljutó, és mindenhol népszerű sorozat vajon mekkora hullámokat vet a populáris kultúra turbulens vizeiben? Mennyire könnyű tetten érni hatásait, észrevenni nyomait? Nyomozzunk tehát, eszközünk legyen az internet és saját szerény kútfőnk. Tegyük mindezt a teljesség minden igénye nélkül, filozófiai fejtegetésekben szegényen, de képekben gazdagon, saját magunk és az olvasó szórakoztatására.
A Super 8 humoros, izgalmas nyáresti szórakozás, ami nem akar többet markolni, mint amennyivel elbír, azt viszont maradéktalanul teljesíti, és egyben bizonyítja, hogy a régi sikerfilmek receptje mindmáig érvényes lehet.
Arjen „Anthony” Lucassen nem hétköznapi jelenség – persze melyik rockzenész az? Nem csak az teszi érdekessé, hogy egyidejűleg öt bandát irányít, hanem az is, hogy időről időre egy-egy konceptlemez erejéig kiváló zenészeket és énekeseket trombitál össze. A mi szemünkben pedig a legizgalmasabb tény, hogy Star One nevű együttesének valamennyi száma a sci-fi filmtörténet egy-egy klasszikusát dolgozza fel.
Nehéz a cikkíró dolga, amikor olyan könyvet szeretne ajánlani a nagyérdemű figyelmébe, ami hivatalosan nem is létezik. Pontosan ez a helyzet a Fade In-nel, amiben Michael Piller a kilencedik Star Trek film, az Insurrection megszületéséről mesél.
|