Amikor már szinte természetesnek veszi mindenki, hogy Dan Simmons leginkább a Hyperion-ciklus szerzője, akkor érdemes elgondolkozni, hogy mi van még ott, ahol e modern űreposz magvait elültették. A válasz kicsit meghökkentő: sötétség, halál, szenvedés. A hatalmas tiszteletet kivívó író arzenáljának jelentős hányada merít hátborzongató érzésekből és benyomásokból: első regénye, a World Fantasy-díjas Káli dala eleve kényelmetlen [ More ]
Dan Simmonst idehaza nem kell bemutatni, a Hyperion-ciklus és az Ilium-Olümpusz duológia science fiction regényei, valamint a Káli dala című horrorja után végre újabb könyve jelent meg pár napja magyarul az Agave kiadónál: ezúttal egy történelmi elemeken alapuló természetfeletti horror, a The Terror. A regény angol nyelven 2007-ben jelent meg, és az AMC csatorna most 10 [ More ]
Dan Simmons mára szinte klasszikussá vált 1989-es Hyperion-ciklusa egy irodalmi utalásokkal és áthallásokkal teli science fiction, de író az Ílion című, angolul 2003-ban megjelent sci-fijében még ennél is messzebbre merészkedett. A regény 12 év után magyarul is olvasható az Agave kiadó jóvoltából, de vigyázat, ahogy a Hyperion, ez is egy fél regény, a a könyv [ More ]
A regény, amit a hazai sci-fi olvasók már több, mint tíz éve várnak. Szerencsére az Agave Kiadó felkarolta Simmonst, új fordításban kiadták a klasszikus köteteket, tavaly pedig megkaptuk az Endymiont, ahol három évszázaddal később vehettük fel a fonalat, a Hegemónia bukása után, amikor a látszat ellenére kiderül, hogy a gigászi, az egész emberi faj jövőjét meghatározó harcnak még koránt sincs vége. Az Endymion felemelkedése ott veszi fel a fonalat, amikor megindul az egész Galaxist megváltoztató ütközet utolsó nagy csatája.
Dan Simmons a ma is élő legnépszerűbb science fiction-szerzők egyike. Neve a hazai olvasók körében elsősorban a Hyperion Cantos kapcsán ismert, amely már több magyar kiadást is megért.
Mi most azonban egy másik sci-fi duológiájával foglalkozunk, ami valami egészen egyedi módon keveri össze Trója ostromát a Shakespeare szonettekkel, poszthumán társadalmakkal, jupiteri robotokkal és sok minden mással. Cikkünk második részét olvashatjátok.
Dan Simmons a ma is élő legnépszerűbb science fiction-szerzők egyike. Neve a hazai olvasók körében elsősorban a Hyperion Cantos kapcsán ismert, amely már több magyar kiadást is megért.
Mi most azonban egy két részes cikkben egy másik sci-fi duológiájával foglalkozunk, ami valami egészen egyedi módon keveri össze Trója ostromát a Shakespeare szonettekkel, poszthumán társadalmakkal, jupiteri robotokkal és sok minden mással.
nehéz megítélni Dan Simmons 1996-os Endymion című regényét, ami a nagy sikerű Hyperion-ciklus harmadik darabja – ugyanis a két Hyperion regénnyel és a folytatással, a The Rise of Endymionnal valójában egy nagy történetet kapunk. Az Endymion egyszerre új regény és folytatás, ismerős és ismeretlen komponensekkel. Ráadásul az események nem kapnak lezárást a kötet végén, csak a folytatással együtt lesz kerek Raul Endymion története.
Dan Simmons második regénye a horrorirodalom egyik legambiciózusabb és leghosszabb regénye, évtizedeken átívelő hajsza az elme-vámpírok és az emberi természet sötét oldala után.
Az SFmag szerkesztősége összegyűjtötte azokat a sci-fi és fantasy könyvcímeket, amelyeknek megjelenésére némi bennfentes információmorzsákra vagy a logikánkra hagyatkozva látunk esélyt 2012-ben, vagy pedig mindössze nagyon szeretnénk, ha valamelyik kiadó megjelentetné végre magyarul.
A tavalyi évhez hasonlóan ismét szeretnénk veletek megosztani, hogy az SFmag szerkesztőinek, cikkíróinak melyek voltak idén a legkedvesebb olvasmányai. Most ráadásul bővítettünk, úgyhogy filmes toplistákkal is találkozhattok. Ha kedvet éreztek megírni a ti kedvenceiteket, várjuk hozzászólásban a listátokat! Négyrészes sorozatunk első részét olvashatjátok.
Tavaly novemberi indulás óta az SFmag.hu-n a mostanival együtt kereken 400 cikket, ismertetőt, esszét és hírt olvashattok. A Mesék az archívumban sorozatban időnként kutakodunk egy kicsit az archívumunkban, és felelevenítjük néhány régebbi, érdekes cikkünket, akár valamilyen aktualitás miatt, akár csak azért, mert szerintünk több figyelmet érdemel.
Ezúttal többünk kedvencére, a tavaly novemberben közölt Dan Simmons: Hyperionjáról írt cikkre a esett a választásunk, mégpedig annak apropóján, hogy a múlt héten megjelent a folytatás, a Hyperion bukása.
Dan Simmons első regénye legalább annyira útleírás India (Kalkutta) sötét oldaláról, a szegénységről és az erőszakról, a legmélyebb kilátástalanságról, mint amennyire fantasy (horror). Valószínűleg emiatt ítélték 1986-ban a Káli dalának a World Fantasy Díjat.
Békési József (Béka) és Huszár András (Gaines) a Hyperion újrafordításáról, régi verslistákról és arról, hogy a Google a fordítónak is a barátja
Peter F. Hamilton írói pályáját még a ’80-as évek végén kezdte, de igazán ismertté a ’90-es évek második felében vált a Night’s Dawn trilógia, más néven a Confederation saga révén. Ez a sok szálon futó, monumentális űropera 3*1200 oldalon át sodorja magával az olvasót, és hozta meg Hamilton számára a sikert világszerte. Ma ő Anglia legnagyobb példányszámban fogyó sci-fi írója (igen, úgy tűnik, még Iain M. Banksnél és Alastair Reynoldsnál is népszerűbb), és a modern űropera kiemelkedő egyénisége. Ezúttal a Pandora’s star című kétkötetes ciklusának első regényét mutatjuk be.
A mára már alapműnek számító regényciklus Dan Simmons legismertebb munkája, mely viszonyítási ponttá vált a modern SF-ben. A Hyperion óriási kaland térben is időben, Simmons pedig egy óriási fantáziával megáldott szerző, aki otthonosan mozog az irodalomban és a tudományban egyaránt. A ciklus első kötete újbóli megjelenésének apropóján most górcső alá vesszük, mitől is olyan különleges ez a mű.
|