Archívum: tudomány kategória

Transhumanism_2_250150

A transzhumanista jövőkép kiindulópontja szerint a közeljövő technológiai környezetét a ma emergens technológiáknak tartott informatikai és mesterségesintelligencia-kutatások, robotika, nanotechnológia, genetika és biotechnológia, valamint a kognitív tudományok alakítják ki. A fúziós erőművek (vagy még egzotikusabb energiaforrások), a molekuláris nanotechnológia és a génmérnökség elterjedése, valamint az űrbéli gyarmatosítás az energetikai és termelési technológiák gyökeres átalakulásával jár, a jelenlegi pénzügyi és gazdasági berendezkedés gyökeresen átalakul. A termelési lehetőségek korlátai lecsökkennek vagy eltűnnek, új fogyasztói igények és új gazdasági ágak jelennek meg. A lehetséges technológiai változások és következményeik már ma is beláthatatlanok. Akár egyetlen nagy jelentőségű találmány elég ahhoz, hogy érvénytelenítse világunk ortodox jövőképeit, együttes bekövetkeztük pedig felismerhetetlen és megjósolhatatlan jövőt jelent.

anyagtud

Dr. Balogh Zoltán anyagmérnök az évezredeken át működő űrhajókról és egyéb sci-fi szerkezetekről

A jövő házastársa

Küldte galantai - Kategória: tudomány - 26 Comments
[Galantai]_Jovo_hazastarsa_main

A házasság jelenleg átalakulóban van, és a jövőben még nagyobb változások várhatóak – vagy legalábbis képzelhetőek el…

Starships_by_Balsavor

Napunk ötmilliárd év múlva vörös óriássá válik és elemészti Földünket. Legkésőbb addig találnunk kell valami módot a Naprendszer elhagyására, ha nem akarjuk, hogy civilizációnk a lángok martaléka legyen1. Egyelőre nem sürgető probléma (bár egy üstökös vagy aszteroida bármikor belénk ütközhet, nem is beszélve az emberiség saját önpusztító törekvéseiről), az embert azonban vonzza az ismeretlen, és akkor is a végtelen felé nyújtózik, ha az nem létkérdés. Képzeletben ezerszer is benépesítettük már a környező naprendszereket, galaxisokat; csillagközi birodalmakat építettünk és taszítottunk ismét a barbárság korába – és mindennek a kulcsa az űrutazás fejlődése.

GDP-vel a Holdra

Küldte galantai - Kategória: tudomány - 15 Comments
GDP_holdraszallas

A több, mint 50 éve tartó „űrkorszak” kevesebb, mint egytizedére volt igaz, hogy az ember legalább a hozzánk legközelebbi égitestre: Holdra képes eljutni. Az azóta eltelt közel negyven évben viszont még csak komolyabb kísérlet sem történt holdutazásra. A kérdés, hogy mi tette lehetővé akkor, és miért nem megyünk most, két részre bontható…

Alapitvany_main

  Villanások és pszichohistória Barabási Albert-László Villanások – A jövő kiszámítható c. könyvében (Nyitott Könyvműhely, 2010) megmutatja, hogy az emberi viselkedés – minden ember viselkedése – matematikai módszerekkel leírható sémát követ. A múltbéli cselekedetekre vonatkozó adatokra alapozva előrejelzések tehetők a jövőbeli viselkedésre, ezen előrejelzések azonban sosem lehetnek egzaktak, csak valamekkora valószínűséggel becsülhetők. Az, hogy mennyire  [ More ]

Testszkenner képe

Cory Doctorow most megjelent Kis testvér című regényében Marcussal, a jóeszű, de kissé különc, a fegyelmet rosszul tűrő, az iskolai biztonsági rendszereket rutinszerűen hekkelő kamasz srác nagy bajba kerül, mikor ellóg az iskolából, hogy barátaival egy részben on-line, részben valós világba helyezett játékban vegyen részt. Pechjére rosszkor van rossz helyen – San Franciscót terrortámadás éri, ő pedig barátaival a közelben tartózkodik –, az elvárt mintázattól eltérő viselkedése pedig elég ok arra, hogy az USA belbiztonsági szolgálata terrorgyanúval fogva tartsa. Marcust börtönbe zárják, megkínozzák, nem kap ügyvédet, szülei pedig halottnak hiszik. A kínzások hatására teljes hozzáférést ad jelszavakkal védett kamaszos titkaihoz, és miután kiderül, hogy korántsem terrorista, elengedik.

[Galantai]_mesterseges-nyelvek_Babel

Hollandiában klingon nyelvű operát mutattak be nemrég. Ez nem csupán azt jelenti, hogy a Star Trek mesterséges nyelve sokak számára érdekes, de azt is, hogy általában véve a mesterséges nyelvek is egzotikusnak számítanak. De vajon érdemes-e manapság mesterséges nyelveket tanulni?

villanások250150

Barabási Albert-László nem csak kiváló kutató és tudós, de túlzás nélkül állítható, hogy remek tollú ismeretterjesztő író is. Behálózva című könyvében (Magyar Könyvklub, 2003) az önszerveződő hálózatok matematikai jellegzetességeit írta le (hogy ti. az ilyen hálózatok kapcsolódásai skálafüggetlen elosztást mutatnak), megmutatva, hogy a biológiai rendszerektől az egymásra hivatkozó internetes oldalakon keresztül az emberek személyes kapcsolataiig terjedően mindenhol ilyen hálózatokat találunk. Megmutatta azt is, hogy az önszerveződő hálózatok matematikai tulajdonságai miként alkalmazhatók sikeresebb üzleti kapcsolatok, jobb mobiltelefon-szolgáltatások vagy éppen hatékonyabb járványvédelmi intézkedések érdekében. A Behálózva alcíme „A hálózatok tudománya” jól kifejezi, hogy a téma egészen új paradigmájáról van szó. A most megjelent Villanások című könyvének (Nyitott Könyvműhely, 2010) alcíme még ambiciózusabb: „A jövő kiszámítható”.

bacteria-wolfesimon3HR

Már néhány nappal korábban elkezdődött a találgatás, hogy a NASA magyar idő szerint csütörtökön, este nyolcra időzített sajtótájékoztatóján mit fognak bejelenteni, ami az ígéretek szerint alapvető fontosságú lesz a földönkívüli élet kutatásának szempontjából. Az első, végül hibásnak bizonyuló tippek a Titánnal, a Szaturnusz egyik holdjával és az esetleg ott található élettel voltak kapcsolatosak, azonban a tényleges eredmények is igen izgalmasak és fontosak, habár az űrkutatáshoz közvetlenül nem kapcsolódnak.

Space_LP_by_bry5012

Vajon képesek leszünk egy napon fénynél gyorsabb űrhajókkal utazni? Lebegő taxit hívunk, ha haza akarunk menni egy buli után? Véd-e majd bennünket személyes erőtér, mint Asimov Alapítványában? Ezek a sci-fi toposzok egyszerre fantasztikusak, mivel lehetetlennek gondoljuk őket, és közönségesek, mivel már visszaköszöntek ezer meg ezer sci-fi könyvben és filmben. Ám ismét érdekessé válnának, ha tudnánk, mi és miként működteti őket.

galantai_kardasov_galaxis

Nikolaj Kardasov szovjet csillagász az 1960-es évek elején alkotta meg azt a később róla elnevezett skálát, amely a lehetséges civilizációkat a lehetséges energiafelhasználás alapján osztályozta. A cél nyilvánvalóan az lett volna, hogy ugyanúgy „rangsorba” tudjuk állítani a civilizációkat fejlettségük vagy gazdagságuk (illetve esetünkben energiafelhasználásuk) alapján, mint ahogyan közgazdászok annak a GDP-nek az alapján sorolják be az egyes országokat, amelynek a koncepcióját Simon Kuznets mintegy húsz évvel Kardasov előtt tette közzé.



Keresés az oldalon