Ha még nem találkoztál a kanadai művészfilmesek (és filmkritikusaik) az abszolút ismeretlenséget felváltva frusztrációként és művészi kitüntetésként megélő közösségével, akkor az Experimental Film elég jól bemutatja, ez miért lehet. Főszereplőjét, Lois Cairnst éppen akkor teszik lapátra a főiskolán (ahol a kanadai kísérleti filmek történetéről tartott előadásokat a semmit nem érő diplomáért güriző diákjainak), amikor a [ More ]
A novelláival ismertté vált és Theodore Sturgeon és Locus jelölést kapott koreai–amerikai matematikusról, Yoon Ha Lee-ről Gardner Dozois, az egyik legnevesebb SF szerkesztő azt írta, hogy Lee egyike azoknak, akik a science fictiont a huszonegyedik századba segítik. Első regényét sokan az év legígéretesebb sci-fi könyveként várták. A Ninefox Gambit egy korábbi novellájában (The Battle of [ More ]
Nicole Kornher-Stace második regényének világa kietlen és kegyetlen hely: az egykori civilizáció romjain nyomorban tengődő emberek között szellemek járnak, amelyek sem beszélni, és sokszor még alakot ölteni sem tudnak. A vadászatukra és tanulmányozásukra kiképzett archivisták fiatal nők, akik véres küzdelem után váltják egymást a poszton, hogy így szolgálják Catchkeep istennőt és papját, aki egyben tanítója, [ More ]
Volt egyszer egy boszorkány, aki a világ fölötti uralom megszerzésére törekedve semmitől nem riadt vissza. Volt egyszer egy ikerpár, akik meg akarták állítani, és a tündérek segítségével, hatalmas áldozatok árán sikerült is megmenteniük a világot. Ez a regény arról szól, mi történt aztán. És a sci-firől és a könyvtári könyvek illatáról, a vonaton olvasásról, a [ More ]
Egy idegen bolygó. Egy ismeretlen eredetű rom. Egy emberi kolónia, amely dacol a viszontagságokkal, és lassan felderíti a város titkát. Ismerős alaphelyzet sci-fiben, de a Planetfall nem arról a titokról szól, amelyet a kihalt és végtelenül idegen, organikus város rejt, és amikor a telepre kívülről egy soha nem látott ember érkezik, aki valami nem földi [ More ]
Silvia Moreno-García mexikói származású kanadai írónő, akivel először egy antológiában találkoztam, és már akkor megtetszett a novellája, így, amikor megjelent tavaly az első regénye, megvásároltam. A Signal to Noise kiváló debütálás: épp csak annyit markol, amennyit elegánsan és hitelesen ki is tud bontani, és éppen ezért tökéletes egésznek hat, egy már érett író munkájának. Már [ More ]
Egy Dennis, a komisz és a Sátán keresztezésének tűnő gyerek, aki azzal szórakozik, hogy mások orráról lelövi a szemüveget, és életveszélyes csapdákat fabrikál. Egy festő, aki semmi mást nem fest (azzal, ami épp a keze ügyébe kerül: pattogatott kukoricával, üvegszilánkokkal, vérrel, hányással), csak ugyanazt a néhány képet. Egy ballonkabátos igazságszolgáltató, aki a semmiből felbukkanva lövi [ More ]
Szögezzük le már az elején: a Hild nem sci-fi és nem fantasy – hogy mégis helye van az SFmagon, az részben a szerző személyének, részben a történet szövésében felfedezhető zsánerhagyományoknak köszönhető. Hild ugyanis különleges kislány. Anyja, Breguswith születése előtt megjósolta, hogy ő lesz a „világ fénye”, és zsenge korától kezdve megmutatkozik szokatlansága: kiolvassa az időjárást [ More ]
Nemrégiben elolvastam a Shirley Jackson-díjas (és Nebula-, Locus- és World fantasy díjakra is jelölt) kisregényt, a We Are Completely Fine-t, amelyben csoportterápián vesz részt egy rakás szörnyeket és beteg gyilkosokat túlélt ember. A történet egyik főszereplője a féllábú Harrison Harrison, becenevén Harrison A Négyzeten, akiről annyi derül ki, hogy ő a dunnsmouthi túlélő, a fiú, [ More ]
Amikor a Tor.com-on először megláttam a címet és a borítót, nagyot dobbant a szívem. Lovagos fantasy dinoszauruszokkal? Ez annyira eszelős ötletnek tűnt, hogy biztosra vettem: vagy valami nagyon jó sül ki belőle, vagy valami nagyon ciki dolog. Victor Milán régi motoros, még ha nem is ezen a néven (Richard Austin, Robert Baron és S. L. [ More ]
Shirley Jackson az egyik legnagyobb huszadik századi amerikai írók egyike, aki a magyar közönség számára egyetlen megjelent novelláskötetet leszámítva sajnos ismeretlen, pedig olyan remek regényeket írt, mint a The Sundial és a We Have Always Lived in the Castle. A feszültségteremtés, az amerikai kisvárosi élet bizarr árnyoldalának bemutatása voltak a mesterjegyei, és The Haunting of [ More ]
A 2006-ban elhunyt Octavia E. Butler idehaza lényegében ismeretlen, holott az egyik legfontosabb afroamerikai sci-fi írónő volt, aki több Hugo- és Nebula-díjat is elnyert. A Parable of the Sower egy duológia első kötete (szó volt ugyan harmadik kötetről is, ám azt végül nem írta meg), mely azonban önmagában is kerek, és riasztóan hihető apokalipszist vázol [ More ]
Emily St. John Mandel tavaly megjelent regénye, a Station Eleven rendhagyó apokalipszisregény volt, amely épp ott billegett a szépirodalom és zsáner határán, ahol Cormac McCarthy Az útja, ám annál sokkal eklektikusabban. George R. R. Martin azt írta róla, hogy számára a tavalyi év legjobb regénye volt, de nem gondolta volna az alkotóelemei alapján, hogy működni [ More ]
Becky Chambers magánkiadású sci-fijével a The Kitschies díj jelöltjei között találkoztam. A könyvet azóta megvette a Hodder & Stoughton, ezért hamarosan hagyományos kiadásban is kapható lesz – de hogy a díjat megnyeri-e, nyitott kérdés. A történet lényegében az, amit a cím mond: egy hosszú utazás krónikája a Wayfarer nevű térlyukasztó űrhajó fedélzetén. A hajó stabil [ More ]
Katherine Addison tavaly megjelent regénye rögtön jó visszhangot kapott, sorra tűntek fel a mérvadó oldalakon a pozitív kritikák, és idén jelölték a Nebula-díjra is. A látszólag debütáló regény valójában egy profi, évek óta a zsánerben munkálkodó szerző, Sarah Monette munkája, aki álnéven indította újra karrierjét. Nem véletlenül, a The Goblin Emperor ugyanis teljesen más, mint [ More ]
Elizabeth Bear minden egyes könyve a SFF új szegletébe kalandozik, a Jacob’s Ladder barokkos űroperai világa, a Promethean Age trilógia kelta tündérei és az Eternal Sky sztyeppei epikus fantasyje után a steampunk Vadnyugatra látogatott el – és nem is akárhogy. Őszintén nem gondoltam volna, hogy ennyire élvezni fogom ezt a regényt, hiába ismertem már Bear írói [ More ]
Ugyan a méhektől, akárcsak más fullánkos rovaroktól, tartok, mindig is lenyűgözött félelmetesen jól szervezett életük, az összhang, amellyel a kaptár dolgozói együttműködnek a munkák megosztásától kezdve az eltáncolt térképekig. Valószínűleg egy Fekete István szellemiségét követő, közönséges méheket bemutató regényt is szívesen olvastam volna, Laline Paull azonban ennél tovább ment: miközben nem mond ellent mindannak, amit [ More ]
Ian McDonald sokoldalú és jó tollú író, aki nemcsak jól megalapozott, de érdekes ötleteiről, hanem emberséges látásmódjáról, kiváló hangulatteremtő képességéről ismert, a kortárs sci-fi egyik nagy alakja. Nemrég a Gabo Kiadónál megjelent magyarul a Síkvándor című sci-fije, az Örökkévaló-sorozat első kötete. Ezúttal a fiatalabb közönséget szólítja meg, de már az első kötetnél, a Síkvándornál látható, [ More ]
Peter Jackson 1997-ben kezdett el dolgozni A Gyűrű Szövetsége storyboardján, így mondhatjuk, hogy most egy tizenhét éves, filmtörténeti jelentőségű projekt zárult le Az öt sereg csatájának bemutatójával. A film rögtön az események sűrűjébe visz, érezhető a szándék, hogy majd egyszer egy maratoni A hobbit filmnézés keretében egyszerre letoljuk a három részt, mert A Smaug pusztasága [ More ]
Naomi Novikot itthon jelenleg nyolckötetes, de még mindig lezáratlan (és magyarul talán lezáratlanul is maradó) Temeraire-ciklusáról ismerhetjük, amelyben egy alternatív Földön sárkányokkal vívják a napóleoni háborúkat. Az Uprooted világa teljesen új, és folytatásért sem kiált: önmagában is teljes kis gyöngyszem, amelynek mesevilágát egy gonosszal átitatott rengeteg árnyékolja be. Novik erdeje nem csupán ismeretlen, hanem maga [ More ]
|