Planescape: Torment

Közzétette: Soltesz_Tamas 2 hozzászólás

A Black Isle Studios fejlesztette ki, majd az Interplay Entertainment adta ki 1999-ben a mára kultikussá vált Planescape: Torment című szerepjátékot, amely az AD&D (Advanced Dungeons & Dragons) rendszer alapjain nyugszik, és a Baldur’s Gate különc testvéreként is lehetne emlegetni.

A Planescape: Torment egy igazi unicum a szerepjátékok között. A misztikus fantasy találkozása a lágy horrorral és a szürreálissal, amelyben a karakterközpontú történetmesélésé a főszerep. Az akkori PC-gamek között nagyon különlegesnek számít a Planescape, mivel abban az időben a Diablo és a Nox vitte a prímet; aki ezekhez az akció-RPG-khez szokott hozzá, az készüljön fel egy egészen más típusú élményre, amely már-már spirituális lesz az előbb említettekhez képest. Ezúttal abszolút nem a harci jelenetek vagy az ínhüvelygyulladásig tartó klikkelgetés a játékmenet központi eleme, hanem a párbeszédek sokasága, becslések szerint ebben a játékban egy 300-400 oldalas regénynek felelnek meg a dialógusok összeadva (!).

De a furcsaságok sora itt nem ér véget. A zombi kinézetű főhősünk, kinek neve nemes egyszerűséggel csak Névtelen (ezen nem változtathatunk a játék során), ténylegesen halhatatlan; ha lemegy minimumra az életerő csíkja, egy kis idő elteltével felébred, majd újrakezdheti a küzdelmet. Nem hangzik ez rosszul, csak éppen van egy kis bökkenő: ahányszor meghal a Névtelen, amnéziája lesz, elfelejti a saját kilétét, a személyisége torzuláson megy át minden egyes halál után, kínok kínját éli át a reinkarnációk végtelen ismétlődése által. Értelmezhetjük úgyis a történetet, hogy tulajdonképpen a főszereplő halhatatlanság béklyójából akar szabadulni a lelki üdvösségbe, amelyhez elengedhetetlen, hogy megtudja kicsoda ő és mi történt vele a múltban, amitől a létezés abszurd kelepcéjébe esett. A halhatatlan karakter ténye egy hagyományos akció-RPG-ben túl könnyűvé tenné a játékmenetet, semmi kihívással nem kéne szembenéznünk, ahogy megöljük a szembejövő démonokat, de ez esetben a homályos múlt kiderítése a cél. Ki kell derítenünk, hogy a főhősünk hogyan vált hallhatatlanná, illetve miért felejtett el mindent önmagával kapcsolatban. Természetesen nem kell attól tartani, hogy a Névtelen elhunyta után elölről kell kezdeni az összes küldetést, inkább a Torment cselekménye előtti történesekre utal a halandóság nélküli állapot; izgalmasabbnál izgalmasabb tények derülnek ki az általunk irányított élőhalottról, kinek múltja misztikus ködbe burkolózik.

Mind a világépítés, mind a karakter megformálása rendkívül ötletesre és eredetire sikerült a Planescape: Torment univerzumban, ahol a különböző létsíkok/dimenziók összekötő területe Sigil, a kapuk városa, itt kezdődik a történetünk is. A térképre ránézve is kiderül, hogy a maga bizarr módján még érdekesek is ezek a fantasy helyszínek; a térkép tetovált, összevart bőrdarabokból áll, amely mindegyik darabkája egy-egy dimenzió/világ/létsík. Talán a létsík a legjobb kifejezés rájuk, amire az angol „plane” szó is utal. A térkapuhasználat gyakori ebben az univerzumban, több alkalommal is át kell majd mennünk vibráló, kék örvényeken, azért, hogy a multiverzum egy másik pontján kutassunk a Névtelen feledésbe merült múltja után. Próbáltam többször is rákeresni szótárakban, hogy mit jelent Planescape kifejezés, de nem kaptam választ a kérdésemre. Gyanítom, hogy egyszerűen csak a „plane” és az „escape” szavak összerántásáról van szó, de aki tud pontosabbat, az nyugodtan írja le kommentben.

A PC játék világában sok az élőhalott lény, de természetesen nem mindenki az. A csapattársaink válogatott szörnyszülöttek/démonok és más entitások, akikkel a névtelen főhősünk előző életei során már találkozott valamilyen úton-módon. A Sigilben és más városokban lakó civilek zombiszerűek, de az ellenfeleink is démoniak; legyen szó Baator sivatagi ördögeiről vagy a titokzatos sötét árnyakról. Lehangolónak, illetve depresszívnek is lehet nevezni a légkört, de ez az atmoszféra élesen elkülöníthető a mai erőszakos, lélekgyilkos horroroktól. Mondhatnám azt is, hogy a halál témája központi szerepet foglal el a történetben, sőt a világépítésben is, és teszi ezt a mostanság annyira elterjedt jump scare-k nélkül, lágy horror körítésben. Visszatérve a csapattársakra, akiket az előbb említettem; lesz itt lebegő koponya, folyamatosan lángoló mágus, démonivadék tolvajnő, páncélba zárt baltás szellem, kétlábonjáró modron kocka és más furcsaságok.

A Planescape: Torment nagyon eltér az akkoriban divatos RPG-ktől; itt pont az összecsapások vannak leegyszerűsítve, és a választható párbeszédek által megismerhető történet az, ami magával ragadó és páratlanul részletgazdag. A Planescape élvezetessé tudja tenni az egyórás párbeszédeket is, mivel a karakterünk beszélgetéséről is nagymértékben dönthetünk, ezáltal változó, hogy mennyit ismerünk meg a bonyolult háttérsztoriból. A játék egyik különlegessége, hogy itt a történet során a cselekedeteinkkel és a választott párbeszédekkel dönthetünk a karakterünk kasztjáról (harcos, varázsló, tolvaj) és jelleméről (jó, rossz, semleges) is.

A játékhoz javaslom a magyar nyelvű honosítást, kezdő vagy közepesen angolul tudóknak mindenképp, mert sok angol szöveggel fognak találkozni a játék során, melyeket érteni is kell, hogy tudjuk, mit válaszolunk a beszédet értő humanoidoknak. 2017-ben a Beamdog fejlesztő csapata kiadta a grafikailag feljavított Planescape: Torment: Enhanced Edition-t, ajánlom a mai kor követelményeihez igazított változatot a régi és új játékosoknak egyaránt, 4K ultra HD minőségben.

Szintén 2017-ben megjelent a Torment: Tides of Numenera, ami a Planescape: Torment szellemi örökösének tekinti magát, bár nem közvetlen folytatása az eredeti fantasy sztorinak. Ezúttal egy érdekes sci-fi-fantasy környezetben járunk, hasonló játékmenettel, rengeteg párbeszéddel, valamint gyönyörű grafikával. A szellemi utóddal egyelőre még nem játszottam, ha kipróbálom, fogok írni arról is egy jó kis összesítést nektek.

Összességében ajánlom minden fantasy rajongónak a Planescape-t az érdekes helyszínek, hangulatos zene, magával ragadó történet miatt, amely legalább 60-70, de szerintem akár 100 órára magába tudja szippantani a játékost.

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: játék, videójáték

Eddig 2 hozzászólás.

  1. Thirlen szerint:

    Jujj.

    “A Planescape: Torment univerzumban (egész pontosan a Forgotten Realms D&D világának egy kis szeletében kalandozunk”
    Meg a Greyhawk-éban és az összes többiben. A Forgotten Realms-hez pont ugyanannyi köze van, mint azoknak.

    “Ebben a világban mindenki valamilyen módon élőhalott”
    Ez így konkrétan nem igaz.

    “Baator sivatagi gyíkemberei”
    Akik igazából ördögök. De gondolom egy vasárnapi istentiszteletet is feldobna egy ilyen megfogalmazás.

    “Torment: Tides of Numenera, […] Egymilliárd év elteltével – és immár sci-fi elemekkel kiegészítve – bővítették ki az AD&D világát”
    Igazából az ég világon semmi köze nincs “az AD&D világához” (melyikhez?), teljesen újat teremtettek. A Tides… konkrétan a Földön játszódik, egy tudtommal nem számszerűsített jövőben.

    A Planescape: Torment szerintem az egyik legjobb valaha készített játék, de ne irkáljunk már mindenfélét össze róla utánanézés nélkül.

  2. Soltész Tamás szerint:

    A pontatlanságokat kijavítottam

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon