Időutazás, térugrás, multiverzumok és nyomozás – mi mehet félre? Egy avatatlanabb író kezében sok minden, de Thomas Sweterlitsch érintése nyomán ezek a már ismert science fiction sablonelemek arannyá változtak. Az Agave Könyvek jóvoltából ez a 2018-as regény már magyarul is olvasható, és érdemes is: a könyv bőségesen meghálálja a rá fordított időt.

A Letűnt világok egy rémisztő jelenettel indul: a főszereplő Shannon Moss, az NCIS egyik nyomozója saját magát látja fejjel lefelé keresztre feszítve egy erdő mélyén – 2199-ben. A történet mégis 1997-ben játszódik, vagyis egy olyan múltban, amelyben az emberiség már ismeri a párhuzamos Univerzumokba, más valóságokba, a jövőbe utazás technológiáját. Ez természetesen az amerikai katonaság egy különleges egységének a kiváltsága, nem az átlagemberé. Szükség is van a tudásra, hiszen az emberiség alternatív jövőjében egyre közelebb ér a mához a Terminusnak nevezett jelenség, egy Fehér Lyuk megjelenése az égen, amely kollektív őrületbe és testmódosulásba fogja kergetni az emberiséget, fajunk totális pusztulását okozva.

Eközben, az 1997-es világban egy brutális családgyilkosság utáni nyomozással indul a történet. Moss hamarosan megtudja, hogy a gyilkossághoz egy, a Mélyidőben eltűnt űrhajó, a Libra legénységének van köze, az egész pedig összefügg a Terminusszal. A regény szerkezete oda-visszaugrálás 1997 és 2015-16 között. Az író, pontosabban az ötletének a trükkje az, hogy a regény jelenéből a lehetséges egyik jövőbe érkező nyomozónő meg tudja ismerni az adott nyomozás végeredményét – hiszen a jövőben már megvan a keresett holttest, az eltűnt ember, a vágyott bűnügyi információ – és amikor visszatér a saját jelenébe, a terra firmába, akkor szinte azonnal választ kaphatnak a rejtélyekre.

Thomas Sweterlitsch regényének az az egyik erőssége, hogy több alzsánert vegyít: a világvége apokaliptikus fenyegetésű, a gyilkosságok véresek és naturálisak, a nyomozás pedig sok kérdezz-feleleken át vezet a vég felé, eközben pedig időhurkok és kvantummechanikai kérdések is sűrűn előkerülnek. Nagy meglepetések, fordulatok tarkítják a lapokat, egy pillanatra sem lehet letenni a könyvet.

A szerző jól ír. Élettel teliek a leírásai, a főszereplő és a fontosabb alakok lélegeznek, hihetőek. Végig izgalomban tart minket, a már belátható időn belül biztosan megjelenő Fehér Lyuk, a Terminus katalizátora már a nyakunkba liheg. A regény vége is fantasztikusan jól eltalált.

Ez egy rövid ismertető, és nem véletlenül: nem szabad sokat elmondani a regényről, mert annyi minden történik Shannon Moss-szal, aki már az első oldalakon elnyeri a szimpátiánkat, pedig nem túl tökéletes főhős. De az, amin keresztülmegy, amivé válik, amit azután a végén tesz, az egyik legmaradandóbb science fiction hőssé avatja. Ez igaz az egész regényre: a Letűnt világok emlékezetes, eredeti, mély, sokoldalú és rendkívül lebilincselő olvasmány, mégha a világképe hideg, mint a világűr, és nem a Világegyetemet maga alá gyűrő fajként ábrázol minket.

Jön a film is a regényből (Neill Blomkamp fogja rendezni), szóval tényleg érdemes még előtte elolvasni.

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Eddig 3 hozzászólás.

  1. tetsuo szerint:

    (Ööö, a hajó Libra, nem Libri 🙂 )

  2. solymosgyu szerint:

    Izgalmasabb mint a holtvágány?

  3. ice99 szerint:

    Hu, ez nagyon jonak tunik!

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon