Az alternatív történelem eléggé kedvelt téma a steampunk és hasonló világokban, többé-kevésbé automatikus velejárója egy közelebbi/távolabbi múltban játszódó történetnek. A legtöbbször csak háttérfestményként járul a cselekmény hangulatához, emiatt aztán többnyire nem is szokták szőrszálhasogatóan részletezni. Persze akadnak azért kivételek is, ahol a szerzőnek (és az elszántabb olvasóknak) komoly orgazmust okoz a társadalmi-történelmi kuszaságokban és fonadékokban való vájkálás, ekapcsán talán Jean-Christophe Valtat: Aurorarama című művét és már-már groteszkbe hajló folytatását (Luminous chaos) említeném meg.

Persze steampunk ide vagy oda, minden átlagemberben felmerülhet a „mi lett volna, ha… ez vagy az pont fordítva alakul?” kérdés egy-egy közel- vagy régmúltbeli megtörtént eseménnyel kapcsolatban. „Mi lett volna, ha valamelyik Hitler-ellenes merénylet sikerül?” stb. Az alternatív történelem könyvespolcára tartozik a minap a kezembe került két könyv, a Company of the Dead és az Elleander Morning, azonban sietve leszögezem, hogy az „igazi” steampunkkal (jó, ebbe most ne menjünk bele) való kapcsolatuk eléggé vékony szálon lóg.

Jerry Yulsman: Elleander Morning

A néhány éve elhunyt szerző könyve elég régen, 1984-ben jelent meg, több díjat is kapott, és valahogy elkerülte a magyar könyvkiadók érdeklődését. Az előző Kowalski-könyvvel párhuzamba állítva jó példa arra, hogy ugyanazt az ötletet hogyan lehet egész másféleképpen megírni (nem mintha ilyen még nem fordult volna elő a világirodalomban). Míg a Company of the Dead-re a keresztbe-kasul fonódó, sokszereplős, többszálas és bonyolult akciódús cselekményfonal a jellemző (olvasás közben kezdetben muszáj volt mankót használnom: egy cetlire felírni, ki kicsoda és hová tartozik), ez a könyv az ellentéte: egyszerűbb vonalvezetésű, a főhősnő, vagyis a két főhősnő kicsit bizonytalanul, de biztosan halad a végkifejlet felé, és a két idővonal ellenére sem fogjuk a fonalat elveszteni. Míg az előző könyvben a főhősök céltudatosan tudják, hogy hol és mint kell megtenniük a megteendőt, itt a főhősnő Lesley Bauman szül. Morning, a címadó szereplő unokája, valamint néhány társa csak sokára és fokozatosan jön rá, hogy mintha lenne/lett volna egy alternatív történelem, ami valóságos is lehet és nem csupán egy könyvben leírt fantazmagória.

A sorsdöntő lényeg itt is ugyanaz, mint a Company of the Dead-ben: az elmaradt  II. világháború miatt a világ, az államok és a hatalmi viszonyok, a technikai fejlődés alaposan megváltozott. Itt ugyan nincsenek léghajók, de járnak még a ráérő gazdagabb utasok számára a hatalmas személyszállító hajók Európa és Amerika között. Vannak azért modern repülők is, sőt az országokon belül, a nagyvárosok között a villámnál is gyorsabb mágneses csővasutak száguldanak. Az író itt sem foglalkozik túlzottan a technikával, politikából pedig kevesebb részletezést kapunk, mint a másik könyvben, cserébe kissé több helyet kaptak a romantikus mozzanatok. Azért megtudjuk, hogy a Szovjetunió fennállása jóval rövidebb volt, Oroszországot meg Japán alaposan meggyötörte. Németország vezető nagyhatalom, német űrhajó szállt le először a Holdra (a Holdra lépő első ember első mondata itt: Deutschland über Alles), az első kísérleti atombombát is a németek robbantották az Antarktiszon.

1913-ban Bécsben egy fiatal nő, Elleander Morning látszólag minden ok nélkül lelő egy fiatal Adolf Hitler nevű festő-grafikust, s emiatt később halálra ítélik. 1983-ban az USA-ban Lesley Morning megelégelvén addigi életét, otthagyja férjét és anyját, lakását, egzisztenciáját és Londonba utazik az apjához. Vele kisgyerekkora óta nincs kapcsolata, mióta anyjával Amerikába költözött. Felmenőiről, a család történetéről sem tud sokat. De az érkezése előtti napon apja hirtelen meghalt. Így már csak az ügyvédjétől tudja meg, hogy a nem kevés anyagi javak mellett egy londoni palota örököse, s kap még pár, eddig páncélszekrényben őrzött könyvet: egy bizonyos B. úr naplóját, és egy kétkötetes könyvet, A második világháború történeté-t.

Adva van még két idős hölgy, egy 90 év körüli ikerpár, régi családi barátok állítólag. Apja temetésén botlik az első furcsaságba: a családi sírhelyen 3 hely van, az egyikben a nagyanyja, Elleander Morning fekszik, a másikba az apja került most, és a harmadik üres kire vár? A temetői hatóságok szerint valaha két sírhelyet vásároltak a nagymama, Elleander Morning számára… Főhősnő beletemetkezik a naplóba, s a két öreg hölgy is mesél egyet s mást – egyre több csontváz kerül elő a családi komódból. Nagyanyja egykoron a legősíbb mesterséggel kezdte, majd madám lett, s igen jó gazdasági érzékkel is meg volt áldva, innen ered a család nem kis vagyona, aminek most ő az örököse. Hamarosan kiderül az is, hogy apja a titokzatos B. úr jóvoltából egy bérkocsi ülésén fogant. Aztán jött az érthetetlen bécsi gyilkosság és nagyanyja halálra ítélése…

De a legizgalmasabb a Második világháború története könyv, amit a kolofon szerint 1970-ben publikált a Time kiadó. A kiadó azonban 1983-ban nem tud arról, hogy valaha is megjelentetett volna egy ilyen könyvet egy sosem volt háborúról. Lesley először titokban több szakértőnek, német diplomatának is megmutatja a könyvet: mindenki tréfára és átverésre gyanakszik, de a könyv tökéletesnek látszik, a fényképek nem tűnnek hamisítványnak, manipuláltnak – egyszóval nem tudják hová tenni a dolgot. Bár egyes német politikai körök hamarosan érdekes megfontolnivalókat találnak a könyvben leírt nácizmussal kapcsolatban, s lassan beindulnak bizonyos nyugtalanító folyamatok, gondosan ügyelve, hogy a könyvben olvasott politikai, stb. hibákat elkerüljék…

Elleander nagymama a 20. század elején sok egyéb mellett a művészeket is támogatja, de egyúttal jövendő családjára is gondol. Jellemző rész erre, mikor Párizsban barátjával együtt háromszoros árat fizetnek egy Picasso nevű ismeretlen festő művéért:

“– A párizsi művészek fele éhezik.

– Te egy szent vagy ­– nyújtotta ki a kezét feléje a férfi.

– Nem csak, Bertie – a szabad kezével kávét töltött mindkettőjüknek. – Bármennyit is fizettem, haszonszerzésért tettem ­– kis szünetet tartott a férfi tekintetét keresve. – Ez a mű, amit ma vettél, tízezerszeresét fogja érni az imént kifizetett árának.”

De más valaha élt személyek is üde foltként megjelennek, Elleander anyja például az író H. G. Wells szeretője volt. (Nem, Wells nem adott kölcsön semmiféle időgépet, az túl triviális megoldás lenne.) Barátai egyébként nem egyszer csodálkoznak, honnan tud előre meghökkentő dolgokat?

Nos, a két szál egyikén Lesley és néhány társa, barátja a 80-as években tapogatózik a sötétben, hogy minél többet megtudjanak a II. világháborút megakadályozó misztikus nagymamáról és megállítsák a megint rossz irányba fordulni akaró történelmet. Közben a másik szálon kibontakozik Elleander nagymama élete is. Összességében nagyon kellemes, helyenként cseppnyi erotikával fűszerezett időutazós történetben lehet részünk.

És a lényeges különbség a két könyv között: míg Kowalsky művében az „eredeti”, általunk ismert valóság, történelem visszaállítása a cél, még ha ez egy pusztító háborúval is jár, egy ismeretlen még rosszabb elkerülése végett, addig Yulsman könyvében fordítva van: mindenképpen meggátolni a II. világháború létrejöttét, vagy egy hasonlóhoz vezető politikai folyamat beindulását a 1980-as években.

Elleander nagymama hosszú élete végén egy időhurok jóvoltából lehetőséget kap arra, hogy saját lemenői életét s legfőképpen az emberiség sorsát alapvetően pozitív irányba fordítsa a Hitler nevű festő lelövésével. A megváltoztatott valóság azonban nem hagyja magát s unokája, Lesley feladata, hogy gátat vessen az eredeti irányba való visszatérítő húzóerőnek, egyfajta (idő? történelmi?) tehetetlenségi nyomatéknak. Óhatatlanul előjön itt Asimov A halhatatlanság halálá-nak egyik központi tézise: az idő szálai rugalmasak és a valóság megváltoztatása által okozott pillangóeffektus nem növekszik a végtelenségig, hanem a történelemben okozott hullámok idővel lecsillapodnak, hatásuk eltűnik, ezért újra meg újra be kell avatkozni a kívánt irány fenntartása érdekében.

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon