Az előző részek tartalmából: N. K. Jemisin regénye, Az ötödik évszak 2015-ben, itthon 2016-ban megjelenik, majd bravúros narratívájával, szuggesztív nyelvezetével, eredeti világával és különleges, lélektanra és emlékezésre építő karakterábrázolásaival elnyeri az olvasók tetszését és csodálatát, meg biztos ami biztos, bezsebeli érte a Hugo-díjat.

Napjainkban: N. K. Jemisin regényének folytatása, Az obeliszkkapu egy évvel az első rész után megjelenik, a magyar kiadás szintúgy. Bravúros narra… tívájával, szuggesztív nyelvezetével, eredeti világával, és… na jó, ez ugyanaz. A Hugo-díjat is megkapta érte még egyszer – ez az egész ugyanaz! Unalmasan ugyanaz? Nem. Úgy ugyanaz, hogy most bizonyságot szerezhetünk arról, hogy N. K. Jemisin tehetsége valódi, nem egyszeri csoda az, amit az Az ötödik évszakkal elért.

Az obeliszkkapu érdemi cselekménye olyan hamar kezdődik, hogy alig lehet spoilermentesen nyilatkozni róla, ezért aki nem kér infót róla, az ugorjon egy bekezdést. Ebben a részben Essun a menetelést befejezve egy olyan köz tagjává válik, ahol képességét hasznosnak ítélik, helyet biztosítanak neki. Eközben a gyengélkedő Alabástromtól próbálja megszerezni az obeliszkekkel kapcsolatos tudnivalókat, ám a férfi állapota és a mindezzel párhuzamosan beinduló (szó szerinti és átvitt értelemben is) földalatti folyamatok felgyorsulása miatt szorítja az idő, reagálnia kell. Egy másik szálon elveszettnek hitt lányát, Nassunt követjük attól a pillanattól, hogy meglátta apját öccse holtteste fölött. A későbbiekben aktív és jelentős szerephez jut egy visszatérő ismerős oldalán.

Az első részben olvasottakkal ellentétben a szereplők nem mozognak olyan sokat térben, ideiglenesen letelepszenek, de ettől nincs nyugalomérzetünk, a feszültség tapintható, ahogy a karakterek lelki hullámvölgyei is. A történet fenntartja az érdeklődést: megismerjük a háttérben készülődő konfliktust, új távlatok nyílnak meg a szereplők előtt, akik folyamatosan reflektálnak az eddig felük történt és a körülöttük zajló eseményekre. A könyvnek célja felkészíteni a harmadik részre, de nem fél elidőzni a jelenben sem, a középrészen talán túlságosan is, de ekkor sem unalmat érzünk: a türelmetlenség oka, hogy akarunk már valami kézzelfoghatót, valamit, ami közelebb visz ahhoz, mi történik, mi indult el. Ez azért nem számít hibának, mert Essun alaphangulata ezen a ponton ugyanez, és hát Jemisin az olvasót Essunként kezeli.

A szerző továbbra is megdolgozik azért, hogy az olvasó figyeljen és együtt éljen a szöveggel. Az első részben volt egy klassz narratív megoldása, ezt ügyesen, vasmarokkal tartotta végig, de ez a fogás nem újrahasznosítható. Keressük benne, egyszer-kétszer meg is zavar azzal, hogy nem mond nevet, de akkora csavar nem lesz, mint az első részben volt. Inkább a finomságokat, az apró fortélyokat használja tovább nagy eredménnyel: előre-hátra utalások, a többnézőpontúság, a szinte hipnotikus E/2 eléri, hogy belevesszünk a szövegbe.

A konfliktus, mármint a Nagy Konfliktus lehetne egyszerű világmegmentős sztori, de az a setting és eszköztár, amibe A megtört föld-sorozaté van már most burkolva, különleges, és ha kicsit félve is, de csak-csak él az a remény, hogy a végkifejlet valami katartikus lesz. Az “ellenség” még kicsit ködösen van kezelve, a megoldás is képlékeny, nem tudjuk biztosan megfogalmazni, mi a következő lépés, minek mekkora a jelentősége, de ennek a tisztázása már a harmadik rész feladata lesz, a második hozzátette, amit hozzá kellett.

A karaktereiről adott, kínzóan őszinte és közeli képekkel Jemisin emberivé, személyessé, olykor intimmé teszi Az obeliszkkaput (is), és ugyanazzal a tollal, amellyel ezeket írja, képes megrajzolni egy világméretű konfliktust komoly társadalomkritikai felhangokkal. Nála a tartalom és a forma egyaránt A-kategória, ezért a harmadik részre és a későbbiekre nézve sem várunk ennél kevesebbet.

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Eddig egy hozzászólás érkezett.

  1. solymosgyu szerint:

    A 3. része várós. Meg kell tudni hogy mit hoz ki egy entitás-bol.

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon