Egy sötétebb mágiaA Könyvfesztiválon az Egy sötétebb mágiát a Harry Potter rajongók figyelmébe ajánlották a Kossuth Kiadói Csoport molinóján. Nos, tényleg mindkét történet alapköve a varázslat, erőssége az izgalmas háttérvilág, London mindkettőben fontos helyszín, de itt nagyjából véget is érnek a hasonlóságok.

Fontos tisztázni, hogy a kiadói molinón young adult megjelenésként harangozták be a regényt, pedig a szerző egyértelmű az elsődleges célcsoportokat illetően: V.E. Schwab szerzői név alatt jelenteti meg a felnőtteknek szánt regényeit, Victoria Schwab név alatt pedig a middle grade és young adult regényei jelennek meg.

Az Egy sötétebb mágiában a négy párhuzamos világbeli London úgy rétegződik egymásra, mint négy papírlap. Az egyik szélén a szinte mágiamentes Szürke London, amely leginkább a kosztümös filmekből/könyvekből ismerős 1819-beli Londonhoz hasonlatos. Mellette a virágzó Vörös London a mágia melegágya; a haldokló Fehér Londonban a varázslat a hatalmasoké, és a tömegek csak ácsingóznak utána. Fekete London bukása pedig már csak tanmese arról, hogy a mágia leigázhatja a mohó embereket.

A Vörös London uralkodó párjának örökbefogadott fia, Kell az utolsó vérmágusok, vagyis antarik egyike, aki képes az egymástól elzárt Londonok között utazni. A „szomszédos” Londonok uralkodóinak levelezését hozza-viszi, emellett hobbiból piti csempész ügyleteket bonyolít a különböző világokból származó tárgyakkal. A gond akkor kezdődik, amikor felültetik az egyik átkelése előtt, és egy Fekete Londonból származó ereklye miatt majdnem megölik, aztán pedig egy tökös szürke londoni tolvajlány, Lina, ráadásul kizsebeli. Ahogy az események követik egymást, Kell és Lina arra kényszerülnek, hogy együtt próbáljanak meg megszabadulni a kőtől, sarkukban gyilkosokkal és hatalomra éhes zsarnokokkal.

Schwab  a The Near Witch-ben egy mocsár szélén tengődő faluról írt, az Archívumban egy régi épületet és egy alagútrendszert vázolt fel, az Egy sötétebb mágiában pedig végre grandiózus háttérvilágot teremtett. Azt az érzetet keltette, hogy a négy London a leírt sorokon túl is létezik, tele van további felfedezésre váró titkokkal, zugokkal (és ugyanez valóban elmondható Rowling varázslóvilágáról is). Schwab végig következetesen megkülönböztette a mágia jellegét az egyes világokban; például Vörös Londonban az épületeket a divat szerint módosítják, bontják és újjáépítik; Fehér Londonban kannibalizmusra vetemednek az elkeseredettek, ha varázslatot neszelnek valakiben. És rengeteg apró mágikus részlettel gazdagította a képet, mint például Kell csodakabátjával, amely tulajdonképpen bizonytalan számú és kinézetű kabát egybeolvasztva, és ki-be fordítással lehet váltogatni közöttük. Ötlet, ötlet hátán, és alig vártam, hogy a következő oldalon valami új és meglepő varázslatról olvassak.

A regénynek abszolút a háttérvilág az erőssége, és ez ellensúlyoz kisebb hiányosságokat. A karakterek többször erőltetett döntéseket hoznak (de most komolyan, sorra megállapítják, hogy hülyeség, amit tenni készülnek, de csak azért is megteszik, és bebizonyosodik, hogy tényleg hülyeség volt), túlságosan éreztem az írói kéz terelgetését. Másrészről az előre borítékolt kimenetelek helyett Schwab többször is meglepetést okoz. A romantika végig takaréklángon marad, de Kell és Lina között azért a vonzalom csírája bőven megvan.

victoria-schwabNéhány oldal erejéig egy-egy „red shirt” szereplő szemszögére váltottunk, akik – mint ezen szereplők általában –, előbb-utóbb meghaltak. Miután nyilvánvalóvá vált a minta, annak ellenére, hogy infót csepegtettek az olvasónak, zsákutcának bizonyultak ezek a részek vagy történetvonalak, lelassították a történetet. Nem tudom, hogy a fordítás vagy az eredeti szöveg rovására kell írnom, de egy 19. század eleji tolvaj, szerintem nem ejti ki azt a száján, hogy okés, semmilyen körülmények között, itt azonban nagy bánatomra a nyelvezet egyáltalán nem volt korhű (vagy legalább olyan hatást keltő).

Összességében az Egy sötétebb mágia kellemes, pergő olvasmány, csodás háttérvilággal, akciódús történettel. A könyv vége felé Schwab bedob néhány rejtélyes kérdést, amelyekre már a folytatásokban kell majd választ keresnie az olvasónak. A magyar kiadás végén a második részbe, a Gyülekező árnyakba rögtön bele is olvashatunk. A tengerentúlon a trilógia további két része már megjelent.

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom, Uncategorized

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.



Keresés az oldalon