C.S.A._The_Confederate_States_of_America_posterAz itthon is fogható Sundance TV jóvoltából láthattam – igaz, már nem először – a 2004-ben készült bravúros áldokumentumfilmet, a C. S. A.: The Confederate States of Americát. Valahogy így képzelem el a jó alternatív történelmi filmet, még ha nem is fikció, hanem doku jellegű.

Mi kell a hatásos alternatív történelmi meséhez? Először is egy eltérés a valódi történelmi tényektől – persze el kell felejteni a “nácik nyerték a második világháborút”-féle ezerszer lerágott csontokat. A C. S. A. esetében ez a gettysburgi csata, ahol a rabszolgafelszabadítás mellett harcoló északiak vereséget szenvednek. Az Egyesült Amerikai Államok helyett így jön létre az Amerikai Konföderációs Államok nevű ország. A kiváló alternatív történelem másik ismérve, hogy részletekig kidolgozza az eltéréseket. Ebben a filmben például a rabszolgaság fennmaradása, sőt, természetes megléte olyan tévéreklámokhoz vezet, mint az elektromos bilincset bemutató TV Shop-etűd, amelyben az egyik aggódó fehér háziasszony örömmel tudja meg, hogy többet nem kell tartania fekete rabszolgája szökésétől, hiszen a bilincs ebben a tulajdonát megakadályozza. Még azt is megtudjuk, hogy ez az új termék kapható gyerekméretben is. Az alternatív történelem harmadik fontos velejárója, hogy ügyesen reflektál a korunkra. Ebben tökéletes a film, hiszen az amerikai elnökválasztás előtti amerikai belpolitika az afro-amerikaiak ellen elkövetett rendőri túlkapásoktól volt hangos, és általánosságban az egyenlőség kérdése (a filmben például a nők nem szavazhatnak!) még mintha mindig téma lenne.

C.S.A._The_Confederate_States_of_America_commercialA C. S. A. egyenes vonalban halad a 2000-es évek felé, két narrátora, egy fehér déli és egy Kanadába szökött színes bőrű polgárjogi harcos kommentálja az eseményeket. A híradóbetétek egyrészt létező filmek más felkonffal, másrészt direkt a film kedvéért forgatott jelenetek, mint például az északi katonába beleszerető déli lányról szóló álmusical zenei betétje.

A történelem meglehetősen másképp alakul a világ legerősebb hatalmában: a rabszolgatartásra épülő állam egyesíti a két polgárháborús részt, az ezzel egyet nem értők és a hatóságok által üldözött kisebbségek Kanadába szöknek. Az ország harminc évig tartó háborúban legyőzi az indiánokat, rabszolgává teszi a kínai emigránsokat és kiűzi a zsidókat, akik közül néhányan rezervátumban élhetnek tovább. Természetesen a kereszténységen kívüli vallásokat betiltják (és egy kis vita van abból, hogy a római katolicizmus keresztény-e, de végül annak ismerik el). A Konföderáció meghódít néhány karibi államot, majd elfoglalja és annektálja Mexikót is. Az uralkodó eszme szerint ők csak visszaveszik, ami nekik adatott, ahogy egy álfilm részletéből megtudjuk.

C.S.A._The_Confederate_States_of_America_commercial2A nagy gazdasági világválság megtépázza a hatalmas országot, és ők ki is maradnak a második világháborúból. Hitlert szimpátiával figyelik, de nem mindenben értenek vele egyet – viszont ez nem akadályozza meg őket, hogy a náci kancellárt vendégül ne lássák Washingtonban. Inkább a – testi adottságuk miatt – lenézett Japánnal háborúznak, de a veszteségeik szertefoszlatják a könnyű győzelem lehetőségét. Ahogy a valóságban is, itt is az atombomba vet véget a második világháborúnak.

A fiatal szenátor, Kennedy emancipációt ígér, de a merénylettel a rabszolgafelszabadítás is csak vágy marad. A 2002-ben befejeződő film egy szellemes fricskával zárul.

Kevin Wilmott filmje valójában a déi életforma keserű, néha igazságtalanul elnagyolt bírálata. De a túlzás jogos, enélkül nem születnek maradandó gondolatok, képek. A dokumentumforma ebből a szempontból nagyon a helyén van, az álreklámok, az álfilmrészletek, a fekete-fehér és nyolcvanas évekbeli vizualitás egy filmen belüli megléte izgalmassá teszi az alapvetően beszélő fejes filmet. A legkreatívabbak és legbrutálisabbak éppen a reklámok, hiszen mit mondjunk arra hirdetésre, amelyben két cowboy rágyújt egy… Niggerhair nevű cigire? Vagy hogyan reagálnánk a faji tisztaságot felügyelő hivatal társadalmi célú reklámjára?

C.S.A._The_Confederate_States_of_America_commercial3Így kell kevés pénzből és sok ötletből figyelemreméltót alkotni, és így kell jól átgondolt alternatív történelmet készíteni. Arról nem is beszélve, hogy mindez mennyire aktuális üzenetet hordoz még mindig, pedig már 13 év telt el a bemutatója óta. (A film magyar feliratos vetítési időpontjai itt olvashatóak.)

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: film

Eddig 3 hozzászólás érkezett.

  1. kétszeres vuvuzelaművész szerint:

    Megkockáztatom, hogy a fenti téma se sokkal ritkább, mint a nácik győztek típusú könyvek, legfeljebb ilyen nálunk – sajnos – még amannál is ritkábban jelenik meg. Pedig abból sincs sok.

  2. Attila szerint:

    ” 2004-ben készült bravúros áldokumentumfilmet”

    Bravúros. Ehe.

    Öreg, te nem csak a scifihez nem értesz…

  3. sfinsider szerint:

    Attila: érdemi, a cikket érintő hozzászólásod nincs? Van valami gondolatod esetleg a szimpla trollkodáson túl, vagy csak a Muppet Show öregemberes páholyában keltél?

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon