Egyre inkább azt érzem, hogy a science fiction regények megúszásra törekednek. A nagy sablon-újrakeverésben valahogy elsikkad az eredetiségre való törekvés, és a legtöbb könyv mintha légüres térben születne. A szerzők félnek a jelennel szembenézni és kreatívan felvillantani, hogy mifelé megy ez az egyre jobban összekapcsolódó, magáról sokat gondoló emberiség. A sci-fi, ami egykor a jövőről való gondolkodás kohója volt, utánérzésekbe, eszképista űroperákba és langyos kalandokba menekül.

De nem így a rövidebb műfajban! Az elbeszélések, amelyekkel valaha a science fiction elkezdődött, ma is remek állapotban van, írói csak úgy ontják magukból a hiteles, ízig-vérig mai történeteiket.

9781250098993Pontosan emiatt sikerült egész jól az amerikai Alexander Weinstein első kötete, a saját írásait tartalmazó Children of the New World című novellagyűjtemény. Az ebben lévő rövid elbeszélések megmutatják a közeljövőről szóló lamentálások erejét, és végre valaki úgy tesz, mintha lenne véleménye erről a korról, amelyben él. Néhány novellával idézem meg a könyv szellemét:

Saying Goodbye to Yang. A főszereplő pár örökbefogadott kínai kislánya mellé vásárol egy borsos árú Yang fiúrobotot is, aki “nagy testvére” lesz a lánynak, a család teljes jogú tagjaként él velük. Azonban egy közös étkezésnél Yang meghibásodik, és az apa kénytelen szembesülni a szörnyű valósággal: a robot nem javítható. Mivel a beszédéről gondoskodó egység még működik, a kislány elbúcsúzhat tőle.

The Cartographers. A főhős saját cége memóriákat készít és ad el a klienseinek. A gond csak az, hogy a besugárzott élmények egy idő után összezavarják a felhasználót: akkor pontosan mi is az, ami igaz az életében, és mi az, ami csak mesterséges? Ehhez a kérdéshez kapcsolódik, hogy a főszereplő egy Cynthia nevű lánnyal is összejön, de másként ítélik meg a mesterséges memória használatát, miközben igazi függő válik a férfiből. Ez a novella egyrészt az addikcióról, másrészt az emlékekhez való hozzáállásunkról szól.

A Heartland a talajerózió által tönkretett amerikai vidéken játszódik, ahol már állást sem találni, csak a kiabálás és a békétlenség marad a házastársak között. De a hiteleket vissza kell fizetni és a kölyöknek meg kajára van szüksége. A főhős dilemmája: vajon felvegye és eladja-e jó pénzért a gyerekéről készült, ártatlan, mégis, olyan emberek számára perverz élvezetet okozó felvételt? Egy amorális, de senkinek sem ártó tettel érdemes-e megmenteni saját családját a széthullástól?

Az EXCERPTS FROM The New World Authorized Dictionary a 2026-28-as évek popkulturális trendjeibe avat bele – ahogy a címe is mondja, lexikonbejegyzések formájában.

A kötet címadó novellája, a Children of the New World közeljövője a virtuális valóságban gyereket vállaló házaspárt mutat be. A gyerek meg is születik és él a VR-ben, amikor is hároméves korában szülei döntése megpecsételi a sorsát. Az történik ugyanis, hogy a szülők a virtuális szexnegyedbe látogatnak, és ott egy számítógépes vírus elkezdi megfertőzni mesterséges világukat. Sajnos szörnyű dilemmával szembesülnek: újra kell indítaniuk az egész rendszert, és ez gyerekük elvesztésével jár.

Az egyik legrémisztőbb (mert az alapja jól be van ágyazva a mostani világunkba) a Migration című írás. Ebben az emberek már ki sem mzdulnak az otthonaikból: a neten át tanulnak, dolgoznak, élnek, vásárolnak. Baj csak akkor van, amikor az egyébként sem könnyű természetű fiú lelép a házból, és az apának utána kell mennie az offline világba. Gyönyörű és megindító a novella vége, az ok, hogy a gyerek miért és hova ment.

A Rocket Nightban a közösség minden évben a legjobban utált gyereket egy rakétába rakja és kilövi a világűrbe, a retúr lehetősége nélkül.

Openness: amikor a közeljövőben már alig beszélnek az emberek, és személyiségük rétegeit szinte számítógépes védelemben részesítik, egy pár úgy dönt, hogy fokozatosan beavatják egymást a másik életébe. Ez azonban nem azzal jár, amire gondoltak, nem kerülnek egymáshoz közelebb. Ez a rövid párkapcsolati írás bekerült a híres Rich Horton szerkesztette Best Science Fiction & Fantasy 2017-es válogatásába.

Ismertetőm végére hagytam a legkülönösebb elbeszélést. A már címében sem mindennapi The Pyramid and the Ass (vagyis A piramis és a segg) egy olyan világban játszódik, ahol a Soul Co. cég csúcstechnológiával terelgeti a lelkeket a következő inkarnációk felé. A dalai láma, aki ellenzi az egészet, terrorista, aki egy barlangrendszerbe húzódik vissza. A főhős kristályokban szállít lelkeket egyfajta Johnny Mnemonicként, de olyan emlékképei törnek felszínre egy piramisról, ami megkérdőjelezi jelenlegi identitását. Itt a fájdalomcsillapítót letöltjük, a szex szerepét az Innercourse, vagyis nagy méretű fájlok fogadása-átküldése jelenti. Ez az írás vibráló, eleven és rendkívül eredeti hangvételű.

weinsteinAlexander Weinstein jól ír: novellái nem egyhangúak, különböző stílusokat használ. Történetei nem is igazi sztorik, hanem leginkább életképek a közeljövőből. Sokszor nincs is rendes lezárásuk, megállnak a nagy csúcspont előtt, de így is működnek, még inkább elgondolkodtatnak. Weinstein vizsgálódása középpontjában az ember áll, aki egyre nagyobb elánnal használja a technológiát – főképp a netet, a bioinformatikát és a virtuális valóságot – de eközben fogalma sincs, hogyan küzdjön meg az őt körülvevő ellenséges világgal. Inkább pesszimista novellák ezek, de nagyon akar hinni a tradicionális értékekben, a férj-feleség, az apa-fia viszonyban. Amikor ezeket az írásokat olvassuk, a technológiai fejlődést nem valami progresszíven fogjuk fel, hanem fenyegetésként: gőzünk sincs, felnövünk-e valaha az előttünk álló, szép új világhoz.

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Eddig 3 hozzászólás érkezett.

  1. Belánszky István szerint:

    Csupán egy zsigeri reakció – a Rocket Night a szinopszisa alapján a Marsbéli krónikákat idézi fel bennem. Maga az alaptéma persze többször, több szerzőnél előkerült, és a minap láttam egy új mozifilmet is ugyanerről, de a fenti kurta cselekményváz mégis egy sajátosabb ízű, Bradburys írást sugall.

  2. SFinsider szerint:

    A cím kétségtelen brandurys, de a téma egyértelműen Shirley Jackson The Lottery című, 1948-as elbeszélésének egy változata.

  3. SFinsider szerint:

    bradburys

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon