Campbell_RendithetetlenJack Geary sorhajókapitány nem egy James T. Kirk, nála sokkal precízebb, merevebb és szakmaibb figura, aki inkább hasonlít a Battlestar Galactica Adama kapitányára. Ezen felül 100 éve halott és legendává vált figura, aki azonban pechjére és a Szövetség szerencséjére mégsem halt meg.

100 év elteltével ugyanis a Szövetségi Flotta rátalál a sodródó mentőkapszulájára. Geary a Rendíthetetlen zászlóshajón éppen csak ismerkedik a kimaradt 100 évvel, a Szövetség és a Szindikátusi Világok immár több mint száz éve tartó folyamatos háborújával, az új technikákkal, amikor is a Szövetségi flottát, amely azért hatolt be a Szindikátus mélyére, hogy végső csapást mérjen az ellenségre, csapdába csalják és rommá verik. A flottát vezető Bloch admirális, mielőtt elindulna, hogy a megadásuk feltételeiről tárgyaljon az ellenséggel, átmenetileg Gearyre bízza a parancsnokságot.

Az admirálist azonban a Szindikátusi ügyvezetés rövid úton kivégzi, és ebben a pillanatban Jack Geary nyakába szakad az irányítás hatalmas felelőssége. A katonái motiválatlanok, a flotta kapitányainak jelentős része nem veszi őt komolyan, és hiteles vezető hiányában mindenki a saját bőrét igyekezne menteni. 100 év alatt rengeteget romlott a taktikai képzettség, és a személye köré épülő hőskultusz is ellene dolgozik. Geary azonban nem vakmerő hős, hanem egy okos katonatiszt, és makacsul elkezd dolgozni azon, hogy kihozza a maximumot a megtépázott, széthullott egységeiből, és kijuttassa a flottát a szindikátusiak csapdájából. Ez amiatt is életbevágóan fontos, mert  az egyik hajón található a szindikátusi űr hiperhálókulcsa, amely révén a Szindikátus bármely világa elérhető, és ez egy olyan információ, amely véget vethet a háborúnak.

Jack Campbell, alias John G. Hemry, az amerikai haditengerészet nyugalmazott tisztje katonai sci-fi regényeket ír már vagy másfél évtizede, és az évi két-három regényével meglepően termékeny szerzőnek számít. Az elveszett flotta sorozata, amelynek első része, a Gabo kiadónál 2015-ben magyarul is megjelent Rendíthetetlen, immár hat kötetre rúg, de emellett létezik egy ötkötetes spin-off (Beyond the Frontier), valamint egy egyelőre 4 regénynél tartó folytatás is (The Lost Stars).

Katonai sci-fit már rengeteget olvashattunk Robert Heinlein Csillagközi inváziójától John Scalzi Vének háborújáig, és Campbell sorozata is  hasonló színvonalat képvisel. Ezúttal nem a közlegények, hanem a flottairányítás és a valósághű űrcsaták állnak a középpontban, így senki ne keressen lézerpuskával rohangászó gyalogosokat, a regény ennél jóval komolyabb. Ritkán látni ilyen okos és “hihető” űrmanőverezést, taktikázást és egyáltalán, űrbéli gondolkodást. Geary és kapitányai nem bocsátkoznak közelharcokba, a nagy távolságok és a fény terjedési sebességének (egyúttal az észlelés) korlátja miatt szinte sosem tudják, éppen hol van az ellenfél, és többnyire csak percekkel, néha órákkal korábban történt eseményekre reagálnak, illetve használják ki az ebből fakadó előnyöket.Campbell

A regény lelke maga Jack Geary, és Campbell ügyesen ragadja meg a karakter belső vívódásait, és azt, ahogy megtanul bánni az embereivel, ahogy kényszerű szövetségeket köt, ahogy igyekszik megnyerni az emberi tiszteletét és kikövetelni az engedelmességet. Nagyon érdekes a kontraszt a Geary-féle régies, de sokkal mélyebb navigációs tudásra épülő stílus valamint az egyénieskedésre és hősködésre alapuló jelenkori kapitányok taktikája között, nem beszélve az ebből fakadó állandó szakmai és hatalmi vitákról. Néha nem is az űrcsata jelenti a legkomolyabb feszültségforrást, hanem valamelyik fegyelmezetlen tiszt engedetlensége, amelynek nagyon komolyan meg kell fizetni az árát. Geary annyira a központi alakja a regénynek, hogy a többi szereplő kidolgozására, mélyebb megismerésére nem nagyon marad lehetőség, de ez itt még nem annyira zavaró, ráadásul a hátralévő kötetekben remélhetőleg ez majd változni fog.

Egy izgalmas sorozat kezdete a Rendíthetetlen, ajánlom minden sci-fi olvasónak, és remélhetőleg gyorsan érkezik a következő rész, mert éppen csak belemelegedtünk, és a regény inkább tűnik egy tévésorozat nyitóepizódjának, mint egy önálló regénynek, szóval, jó lenne mielőbb tovább olvasni.

Gabo Kiadó, 2015
356 oldal
Fordította: Tamás Gábor

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Eddig egy hozzászólás érkezett.

  1. solymosgyu szerint:

    sok benne a párbeszéd.

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon