Mit tehet egy fiatal leányzó, akinek apja egy fontos küldetésben tűnt el, országát pedig élőholtak fenyegetik a szomszéd királyságból? Először is, nem árt, ha szétnéz, megállapítja, hogy igen, egy ifjúsági regényben van, tehát kizárólag csak ő mentheti meg a világot, punktum. A többi már jönni fog magától.

sabriel-extra-kulccsalPersze, Sabrielt nem különös anyajegy vagy ősi jóslat emeli ki a többiek közül, hanem édesapja foglalkozása, amit ő is megörököl. Az Abhorsen feladata visszaűzni a rosszindulatú élőholtakat a halál birodalmába, illetve visszahozni azokat, akiknek még van esélye az életre. Ez utóbbi persze rengeteg morális dilemmával jár, így legtöbbször inkább a különböző rusnyaságokkal számolnak le.

Ez a hivatás egyébként egy család kiváltsága, mindig egyetlen Abhorsen létezik, aki egyébként meg is válik korábbi nevétől. Ebben nincs semmi meglepő, elvégre az emberek oldalán harcoló varázstudók sosem közösködtek szívesen másokkal, elég csak Gandalfra vagy Merlinre gondolni. Hogy ennek azonban megvan a böjtje, arra maga Sabriel az ékes bizonyíték, aki egy bentlakásos iskolában cseperedett fel, távol az élőholtaktól, így csak az eszére meg az apja által ráhagyott ereklyékre támaszkodhat, semmint a tapasztalatára.

Szerencséjére hamar segítségére siet Mogget, a macskaalakba kényszerített famulus, illetve a rabságából kiszabadított királyi testőr, Harlekin. Nem mintha nagy segítséget jelentenének, Mogget megveti az őt szolgaságba taszító vérvonal minden képviselőjét, Harlekin meg előszeretettel menekül búskomorságba és önsajnálatba. Nélkülük azonban Sabrielnek semmi esélye nem lenne megmenteni a világot, ugyanis semmit nem tud a Régi Királyságokról, amit egy gonosz halálontúli mágus, Kerrigor akar leigázni.

Sabriel_Book_CoverA történet igazából egyszerű, mint a faék: meg kell találni Sabriel apját, megállítani Kerrigort, illetve elpusztítani az útjukba kerülő élőholtakat. Ugyanígy csak Sabrielt és segítőit van alkalmunk igazán megismerni, a többi szereplő inkább csak a háttérből asszisztál. Ugyanakkor a történet során bárki meghalhat, és hullanak is a különböző karakterek, mint az őszi legyek. Ez persze a Harry Potter után cseppet sem meglepő, viszont a Sabriel két évvel jelent meg az első Harry Potter regény előtt.

Talán ennek is köszönhető a viszonylagos rövidsége, elvégre az ifjúsági féltéglákat J. K. Rowling vezette be, és hát pont emiatt nincs is hova bonyolítani a történetet, mert nincs elég hely rá. Garth Nix csak a lényegre szorítkozik, ugyanakkor nem nézi ostobának olvasóközönségét, és nem óvja őket az élet kegyetlenségétől. Ennek megfelelően találkozhatunk gyerekeket élőholt csalinak használó rabszolgavadászokkal, falujukból elűzött halászokkal, lemészárol ártatlanok tucatjaival. Persze nem kell Trónok harca-szintű szadizmusra sem számítani, Nix meglehetősen szikáran, visszafogottan kezeli az élőholtakkal folytatott harc árnyoldalát, és pont ebben rejlik az ereje. Nem egy ifjúsági regény szerzője egyébként a szóban forgó alkotást említette ihlető forrásként.

Garth Nix

Garth Nix

A világalkotásban kimondottan tetszett a különböző harangok szerepe, illetve a túlvilági folyó, amit kilenc kapu választ el. Ezeket egyébként még a prológusban megismerhetjük, elvégre Sabrielt csecsemőkorában apja hozza vissza a halálból. Szintén érdekes ötlet, hogy Ancelstierre a huszadik század eleji Angliát idézi, míg a Régi Királyság egy fantasy-birodalom mágusokkal, élőholtakkal, bonyolult történetű királyi családdal. Egyetlen bánatom, hogy szívesen tudtam meg volna kicsit többet mindkét oldalról, mert Ancelstierre-ben nem időzünk sokat, a Régi Királyságban meg jóformán csak élőholtakkal van alkalmunk találkozni. Kimondottan jópofa viszont, hogy a két országot elválasztó fal az első világháború lövészárkait idézi stílusában. Ez ad egy csavart annak a fantasy-elemnek, amit azóta már többször is láthattunk (A trónok harca, egy évvel később, illetve Csillagpor, két évvel később).

A Sabrielt elsősorban tehát azoknak ajánlom, akik szeretik a komor ifjúsági regényeket, akik kortól függetlenül elvárják az őszinteséget, és akik el szeretnék olvasni azt az alkotást, ami egy egész zsáner íróira hatással volt.

Érdekesség:

- Garth Nix 1961-ben született az ausztráliai Melbourne-ben. Az 1995-ben megjelent Sabriellel futott be, amit 2001-ben követett a Lirael, majd 2003-ban az Abhorsen, végül 2014-ben a Clariel: The Lost Abhorsen. További információ olvasható az író honlapján.

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon