covers_307432Isaac Asimov egy bálvány. Egy legenda, egy név – talán a legismertebb még a sci-fi berkein kívül is – egy csaknem kikezdhetetlen életművel, amelyet csak a legszigorúbb ítész tudott megtépázni: az idő. És mégis, ahogy a legnagyobb vihar után is maradnak fák egyenesen a földben, úgy Asimov írásai közül is jó néhány túléli korát. A novellák közül rengeteg ilyennel találkozhatunk, azoknak a mestere volt, a rövid formákban sokkal jobban érvényesülhetett szikár, kikezdhetetlen logikája és pengeéles látomása. A regények sokkal inkább áldozatai az újabb hullámoknak, az írni tényleg mesterien tudó írók konkurenciájának. De számomra az eredeti Alapítvány-trilógia, és a (kicsit béna szerkezetben, de nagy ésszel megírt) Az istenek is… mellett A halhatatlanság halála az a könyve, amelyet időről időre leveszek a polcról.

Ikonikus ez a könyv, több okból is. Egyrészt ezzel indult meg 1969-ben a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozat, amely tulajdonképpen a hivatalos, rendszeres hazai sci-fi könyvkiadás kezdetének is tekinthető. Nem mellékesen, a Metropolis kiadó által újra-, de az akkori fordítással megjelentetett A halhatatlanság halála a legendás író talán legjobb önálló sci-fi regénye, és egyben az időutazásos könyvek megkerülhetetlen darabja.

Az 1955-ös regény szerint a 24. században egy Viktor Mallansohn nevű, titokzatos fizikus felfedezi az Időmezőket, és ezzel megalapozza a 27. századi Halhatatlanság létrejöttét. Ez a szervezet a normál időszámításon kívül él, és fő célja az úgynevezett Valóságváltoztatás: ezzel az eljárással finoman beavatkoznak a történelembe, hogy az kedvezőbb fordulatot vegyen akár társadalmi, akár technológiai szempontból. Főhősünk Andrew Harlan (nem nehéz kitalálni, ki után kapta a nevét), akit a többiekhez hasonlóan fiatalon hívtak meg Halhatatlannak. Ez a titulus nem örökéletű embereket jelöl, hanem azt a kasztot, amely a történelmet formálja.

Harlan először Megfigyelő, majd Főmegfigyelővé nevezik ki. Precíz, jól végzi a munkáját, és még egy különleges hobbija is van: a Primitív Századokat, vagyis az Időmező felfedezése előtti időket tanulmányozza. Egy nap élete fordulatot vesz, mivel közvetlen felettese bemutatja Twissel Főkalkulátornak, a Halhatatlanság legfontosabb emberének, a kiváló tudósnak és vezetőnek. A nagy ember egy furcsa feladattal bízza meg Harlant: legyen mentora a Brinsley Sheridan Cooper nevű Növendéknek, és oktassa őt a Primitív Történelemre. Hamarosan kiderül, hogy új küldetése nem más, mint az egész Halhatatlanság rendszerének a megmentése.

Asimov jól felépítette a fehér köpenyes mérnök férfiak utópiáját, ami a meritokráciára épül. A Halhatatlanságról a földi történelem egyszerű polgárai nem tudnak, titkos háttérszervezetként dolgoznak azon, amit úgy foglalnak össze: “A többség java a legfőbb jó”. De mint minden szuperhatékony és olajozottan működő szervezetet, ezt is eléri a végzet, méghozzá a szerelmes férfi formájában. Amilyen banálisan is hangzik mindez, ennyire felemelő és fantasztikus az utolsó fejezet, amely teljesen más megvilágításba helyezi az addig olvasottakat. Bravúr ez a pár oldal: csak az igazán jó sci-fi képesek kitágítani a perspektívánkat, hogy másképp lássuk a világunkat, helyünket és célunkat. A regény utolsó mondata talán a legfrappánsabb és legköltőibb utolsó mondat, amely valaha is lezárt egy regényt.

A_Halhatatlanság_halálaIsaac Asimov – igazi aranykori íróhoz híven – nem sokat teketóriázott a jellemekkel: ilyenek úgy szolván nincsenek is. A főszereplő vízszínű, karakteresség nélküli figura, ahogy a többiek is. Megmosolyogtató és retró szagú a Kibernetikus Agy, a mikrofilmszerű adattároló, a sugárpisztoly.

Viszont tud valamit, amit a mai, stilisztikailag sokkal jobban megírt science fiction történetekből a legtöbbször hiányzik. Ez az intellektuális él, az elgondolkodtatás, a nagy ívű kitekintés, hogy valaki kíváncsi az emberi faj lehetséges jövőjére. Az ehhez vezető út pedig nem akcióval és látványos képekkel van kikövezve, hanem az Asimovra olyannyira jellemző párbeszédekkel és filozofálásokkal (jóformán csak egy erőszakos esemény található a regényben).

A halhatatlanság halála kötelező olvasmány minden rajongónak. Lassan cammogó veteránautó abból a korból, amikor még nem a száguldás, hanem a táj szépsége nyűgözött le minket.

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Eddig 11 hozzászólás érkezett.

  1. somogyib szerint:

    Nekem a GBK-s verzió van meg, a kilencvenes évek elején adták ki másodszor. Zsenge ifjúkorom nagy könyvélményeinek egyike, bátran ajánlom.

    Egyetértek a cikkben foglaltakkal, az idő vasfoga ugyan kicsit tényleg rágcsált rajta, de egy cseppet sem érzem ma sem elavultnak vagy dohosnak. Ezt pedig sajnos elég kevés “klasszikus” magyarul is megjelent amerikai SF regénynél éreztem mostanában.

  2. dbl szerint:

    Mielőtt a cikkbéli gondolatokra reflektálnék, valamit az ott említett egyik könyvcímről…

    Az Istenek is… című műve a sci-fi irodalom egyik legkülönösebb alkotása. Többféle szempontból is. Maga a sci-fi egyike azon kevés kirándulásoknak, amelyet író tett a nem emberi dimenziók és geometriák világába. Egy másik univerzumban, egy másik lehetőséghalmazban játszódik. Az egyetlen összekötő kapocs az elektronpumpa, amellyel az ember energiát nyer…elvonva ezzel a másik világ életerejét. A sci-fi részben ezt kell megérteni, és megállítani. A történet másik különlegessége a szépen elrejtett társadalomkritika. Minden lény be tud tartani a másiknak, mindkét világban… Úgy látszik nem létezik élet intellektuális konfliktus nélkül. Ezért van az a bizonyos cím…
    Brian Aldiss a Trillió éves dáridóban azt írta erről a könyvről, hogy “ez egy friss, és okos mű”. Nagy szó, mert Aldiss sokat kritizálta Asimovot kései írásai amitt, lévén szerinte prosoak, bőbeszédűek és túlírtak… :)

    Akkor a cikkbéli könyvről…
    Mindíg elbűvölt, ha olyan valaki ír egy alkotásról, amelynek eleve nem igazán tematikus, vagy terminatikus (sic!)rajongója.
    Volt már konfliktusom az aranykor miatt fiatalabb korosztályú itészekkel. Érthető és élő probléma. Van köztetek olyan évjáratú, akinek nagyapja lehetnék. Teljesen tiszta sor, ha eltér a véleményünk bizonyos dolgokról. Ez a korbéli része. Aztán ott van az ízlésé, ami ugyebár nem korfüggő. EWz is kemény eltéréseket produkál.
    Viszont Sfinsider a legkorrektebb és legjobb kritikusok közé tartozik ezen a felületen. Szeretem az írásait, mert ragyogó intelligenciát, és ami majdnem ennyire fontos, minőségi ízlést tartalmaznak. A fenti Asimov könyvről írt gondolatai is ezt tükrözik.
    A könyvről írtakkal döntően egyetértek, mert én is ilyennek láttam, mint alkotást.
    Egy-két apróság…
    A Halhatatlanság halála az elágazások lehetőségét bemutatva, utal a Galaktikus Birodalom létrejöttének lehetőségére. Amikor Harlan rájön, hogy a halhatatlanság (illetve az a koncepció, amit a halhatatlanok képviselnek) megöli az űrhajózást, akkor az a lehetőség is felmerül, hogy a halhatatlanság elutasítása esetén, a jövőben ott rejlik a galaktikus terjeszkedés lehetősége. Amit ugyebár a Robotok és Birodalom könyvei be is mutatnak. Illetve, a még ez előtt a könyv előtt megalkotott Alapítvány saga és Trantor világát.
    A könyv tudományos részének legragyogóbb része maga az idő, amely valamiféle mezőként van jelen. Aki valaha foglalkozott az idő fizikájával, tudja, hogy a legnehezebben érthető fogalmak közé tartozik. Ez még most, a könyv megalkotása után, majd` hatvan évvel is igaz. Illetve még igazabb… Asimov már akkor is tudott annyit róla, hogy koncepcióját hihetővé tegye. Az elképzelés annyiból nagyon jó, hogy ma sem tudunk annyival többet az időről, hogy az időmező fogalmát eleve elvessük, mint hibás gondolatot.
    Keményen kimondja, hogy a hatalom minél nagyobb, annál rombolóbb hatással van az emberi pszichére. Harlan “Technikus” a hierarchiában elfoglalt helyzete miatt egyszerre kiváltságos és kitaszított személy. Ez jó lehetőséget kínál arra, hogy ugyanolyan hatalomőrülté váljon, mint
    Twissell Főkalkulátor. Szerencsére asimov nem csak mint író, hanem mint ember is jól tudta, hogy az elmebaj ellen az egyik legjobb megelőző és gyógyító hatás a szerelem. A főhőst is ez menti meg, segít meghozni a helyes döntést.
    A halhatatlanságot képviselő vonal legnagyobb bűne ugyanis nem a gonoszság. A döntés képességének elvesztése az emberek számára.
    Ezt veszik ki a kezükbők a halhatatlanok. Helyébe megakpják azt a langyos aranykort, amelynek a végén talán az orchideák bolygójának mása van… Ezt utasítja el egyértelműen Asimov a történet megoldásával.
    Örülök, hogy egy fiatal, izig-vérig mai gondolkodású irodalmár értékeli ezt a “poros”, dinoszauruszok korából itt maradt művet… :)

  3. Sam Reed szerint:

    Tényleg nagyon jó cikk. Örülök, hogy megcáfoltatok :-)

  4. solymosgyu szerint:

    Miskolcon fogok hozzá.

  5. 5 o'clock tea szerint:

    nahát, dbl, eddig kell vándorolni, h megbizonyosodjak: van értelmes élet az ig-n túl?
    bevallom, tizenévesen olvastam, alig emlékszem rá, de az érzetek, amiket keltett, még bennem élnek. egyáltalán nem lassú, ennyi filozófia muszáj, h benne legyen, mert mikor leül az ember lelkére a történet, erre emlékszik szívesen, nem a csitt-csattra.
    Első-utolsó mondathoz: ezt valahol tanítani kellene, mert hihetetlenül fontos! Az első mondat, mint az indítómotor az autóban, az utolsó mondat pedig előkészíti az ember agyát arra az állapotra, h amikor eltűnik a sztori, helyette maradjon valami végtelenbe vezető örök gondolat.

  6. Balfake szerint:

    Van belőle magyar tévéjáték:

    https://www.youtube.com/watch?v=Bpv5wdeYPXQ

  7. setni szerint:

    Pedig dbl megtalálható az IG-n….csak oda kell járni…:)

  8. Attila szerint:

    Ez a tévéjáték kiváló lehetett arra, hogy mindenkit messzire riasszon az eredetitől. Pont, mint a Pirx sorozat.

    A szerzőnek meg jótanács: az ajánlókat érdemes némi eufóriaszűrőn átengedni, mert az első bekezdésed után kábé egy pontosvessződet se fogja elhinni az ember. Főleg, hogy a könyvvel nagyon elbánt az idő, a technoblablája mára már lapos és fájdalmasan hiányzik legalább egy kevés emberi vonás az un szereplőkből. Lem, Bradbury vagy éppen Rod Sterling cuccai sokkal jobban öregedtek Asimovénál.

    Nem hiszem, hogy ennél nem volt aktuálisabb anyag újrakiadásra…

  9. dbl szerint:

    Kedves Lord of Nihil!
    Engedelmeddel teljes hozzászólásodhoz hozzászólok (sic!)… Olyan ragyogóan pesszimista ürességet tartalmaz, hogy érdemes részletesen áttekinteni… :)

    “Ez a tévéjáték kiváló lehetett arra, hogy mindenkit messzire riasszon az eredetitől. Pont, mint a Pirx sorozat.”
    Mindannyian tudjuk, akik a maga korában láttuk Rajnai elektronikus meséit, hogy milyen kategóriértéket képvisseltek. Most már derűs nosztalgiával tekintünk rájuk vissza…

    “A szerzőnek meg jótanács: az ajánlókat érdemes némi eufóriaszűrőn átengedni, mert az első bekezdésed után kábé egy pontosvessződet se fogja elhinni az ember.”
    Képzeld én eléggé elhiszem Sfinsidernek, amit mond, vagy ír. Egyszerűen azért, mert jókat mond, vagy ír… Akkor még képzeld hozzá, hogy gyakran akasztjuk össze virtuális bajszunkat, mert éppen fele annyi idős, mint én, és ez bizony forrása a konfliktusoknak. Ami neki poros, az nekem talán nem…

    “Főleg, hogy a könyvvel nagyon elbánt az idő, a technoblablája mára már lapos és fájdalmasan hiányzik legalább egy kevés emberi vonás az un szereplőkből.”
    Ízlése válogatja. Abba pedig nem iagzán szerencsés, és elegáns belekötni…

    “Lem, Bradbury vagy éppen Rod Sterling cuccai sokkal jobban öregedtek Asimovénál.”
    Ez is ízlés dolga. Ráadásul sikerült a sci-fi két igazán szinvonalas gondolatvilágú alakjába bé`kötnöd…
    Rod Sterling helyett esetleg nem Bruce Sterlingről van szó, mint alapvetően sci-fi íróról?

    “Nem hiszem, hogy ennél nem volt aktuálisabb anyag újrakiadásra…”
    Jogod van hozzá. Tamás is így cselekedett, aztán megváltoztatta a véleményét, néhány seb láttán…

  10. Balfake szerint:

    Miért, megverted?

  11. Joe szerint:

    Itt az 1987-es szovjet filmváltozat, ami teljesen ismeretlen Magyarországon, pedig kitűnő. Persze oroszul kell tudni hozzá..

    https://www.youtube.com/watch?v=BP7ORg6ACFI

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon