Mira Grant (alias Seanan McGuire) neve az elmúlt 3 évben mindig felbukkan a Hugo-díjra jelölt regények listáján, a Feed (Etetés – az első regény kapható magyarul is) zombiregény trilógiája mindhárom könyve jelölésre került, és idén ugyanez történt a Parasite című regényével is (szintén egy trilógia nyitókötete).

Igazi szörnyetegek a zsánerolvasók. Egyfelől elvárják, hogy benne legyenek a regényben a zsánerre jellemző elemek, sablonok és klisék, másrészt pedig igenis követelik az újdonságot. Ha úgy tetszik, mi, rajongók egyszerre keressük a jól ismertet és az ismeretlent, a megszokottat és a nagy ötletet. Egy igazi zsáneríró mestere az előbbinek és géniusza a másodiknak.

parasiteDe mi van, ha egy regény csak annyira jó, hogy hozza a kötelező elemeket különösebb nagy ötlet nélkül?

Az efféle könyvre mondjuk, hogy egynek elmegy. Na, pont ilyen a kint rendkívül népszerű Mira Grant tavaly októberben az USA-ban megjelent sci-fi regénye, a Parasite.

A 2027-ben játszódó könyv világában szinte minden ember testében megtalálható a SymboGen cég által gyártott Intestinal BodyguardÔ, amely egyfajta genetikailag módosított galandféreg. Olyan parazita, amely az emberi gazdatestben felerősíti az immunrendszert, hogy a legkülönfélébb krónikus betegségeket leküzdje. A tabletta formájában lenyelhető orvosi csodaszer milliókon segít, haszna felmérhetetlen, a SymboGen pedig hatalmas gazdagságra és befolyásra tesz szert.

Történetünk főszereplője a fiatal lány, Sally Mitchell, aki hat évvel ezelőtt majdnem halálos kimenetelű autóbalesetet szenvedett. Azonban hihetetlen módon, a benne is megtalálható parazitának köszönhetően felébredt a kómából. Mivel mással nem történt még ilyen, a lány azóta az óriáscég reklámarca és féltve óvott befektetése, időnként be kell mennie a SymboGen központjába, hogy egy sereg vizsgálatot végezzenek rajta.

De nem ez a legkellemetlenebb, ami Sallyvel történt. Amikor felébredt a kómából, amnéziás lett, és teljesen megváltozott a személyisége. Sally Mitchell nem ugyanaz a lány, aki a baleset előtt volt – ő maga is csodálkozva hallgatja szüleitől a valamikori Sally kalandjait. Jó kislány lett.

Csak a világgal történik valami nagyon-nagyon rossz. Emberek kezdenek el egyik pillanatról a másikra megőrülni, alvajárókká válni, vagyis szép magyar kifejezéssel élve bezombulni. A kérdés csak az: mi köze van ehhez a Symbogennek, a csodaszernek, a bélféregnek, és miféle összeesküvés lappang a háttérben, melynek következtében Sally hirtelen egyszerre többféle nagy hatalmú szervezet számára válik nagyon fontossá?Mira_Grant1

Igen, jól olvasod: genetikai-medikus-orvosi sci-fi thriller ez, némi zombibeütéssel. De sajnos semmivel sem több.

Nézzük a pozitívumokat! Mira Grant – vagyis az álnév mögül író Seanan McGuire – gördülékenyen ír. A történetet keretes szerkezetben meséli el, bemutatva a nagy horderejű találmány megszületését. A főszereplő egy ártatlan, fiatal lány, akivel gyorsan azonosulunk. A thriller szabályai szerint McGuire jól adagolja az információkat, és meglepetést is elhelyez a regényben, a szerző megdolgozik a pénzünkért, nem unatkozunk, magával sodor a történet.

És az égvilágon semmi, de semmi újat nem hoz.

Talán a túlságosan hamvas, árnyalatlan főhős teszi, vagy a csúnya, rossz megacég? Amikor az első zombivá lett ember feltűnt a regény lapjain, akkor már sejtettem: ahogy a Parasite regényt könnyű volt elolvasni, úgy könnyű is lesz elfelejteni. Az 1985-ös Greg Bear-regény, A vér zenéje köröket ver rá erre az iparosmunkára.

Semmi egyedi szín nem volt Mira Grant regényében; ez csak egy becsületes, de kis fantáziájú író nagyjából rendesen összerakott története. Könnyű strandolvasmány, de egy sci-finek ennél többnek illene lennie.

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon