SFmag

Egyszerű kérdés: mi lenne, ha egy nap az internet végleg leállna?

A válasz egy hosszú című, humoros és egyben szomorkás regény, a Notes from the Internet Apocalypse. (Éppen címének hossza miatt rövidítettem NFTIA-ra.)

Az író, Wayne Gladstone majdnem kiváló munkát végzett: idén márciusban (az USA-ban) megjelent könyve szórakoztató, spekulatív, szembesít minket a világgal és saját magunkkal – de mégis, a végét mintha elrontotta volna.

A jelenben játszódó regény a Wayne Gladstone nevű főhős memoárja az internet megszűnését követő zavaros hetekből. A terjedelemre viszonylag rövid NFTIA elején rögtön megtudjuk, mi történik az onlinefüggésben élő new yorkiakkal. Itt a könyv sziporkázik: zseniális ötleteket olvasunk arról, hogyan próbálják meg a való világban pótolni az e-mail, a YouTube, a Facebook és a kedvenc honlapok hiányát, nem is beszélve a netes pornóról, amelyre az író a Rule 34 nevű klubbal elég merész és vicces megoldást kínál.

Kedves olvasó, ironikus, hogy most éppen egy online felületen olvashatsz egy könyvről, amelyben a világ véglegesen offline marad. Ezért amilyen egyértelműnek tűnik, hogy persze, ilyen esetben valószínűleg visszatérnénk a nyolcvanas évekhez, éppenhogy nem így történne. Hiszen az életünket teljesen átalakította az egész közösségi média: még az erről szóló közhely-sirámokat is Mark Zuckerberg felületén osztjuk meg egymással.

Szóval, az internet elvesztésével a férfiak kétségbeesetten próbálnak élőben udvarolni (nem sikerül), a Google-t pedig a Kongresszusi Könyvtár próbálja pótolni (egy dollárért cserébe elfaxolják a kérdésedre a választ). Ez így persze nem tehet tovább. A főszereplő, a felesége halála után alkoholba és rossz poénokba menekülő kisember életébe becsöppen eddig személyesen csak egyszer látott, celebpletykákkal foglalkozó blogot üzemeltető barátja, Tobey, és fantasztikus hírt hoz: állítólag New Yorkban valahol még működik az internet! Hamarosan felkerekednek, és egy Oz nevű ausztrál lánnyal is megismerkednek, aki a nettel elvesztette munkáját is, hiszen addig pénzért zuhanyzott webkamera előtt. Nincs mit csinálniuk, az Internet Apokalipszis tettekre sarkallja az eddig monitor előtt élő három embert: lakásukon kívül nyomozni kezdenek. Az izgalmak viszont fokozódnak, amikor egy ötvenéves egykori könyvtáros, aki egyszemélyes Yahoo Answerként – fotografikus memóriájának köszönhetően – ad választ a net nélküli userek kérdéseire, kijelenti, hogy eljön az Internet Messiás, és visszaállítja az Internetet.

Sajnos tökéletlen hősünkre, Gladstone-ra gondol, ami megnehezíti a mindenre elszánt és nagyon hülye trió nyomozását, valamint nem kívánt (szó szerinti) követőkkel is elárasztja őket.

A regény igazi geek Paradicsom. Itt mindenki megkapja a magáét: bon mote-ok szólnak az Appleről, a Redditről és a Diggről, a pop-up hirdetésekről, és a legerősebb jelenet a 4Chan főhadiszállásán játszódik. A net utáni világot ártalmatlan őrültek lepik el, akik kiszabadultak ritkán takarított szobáikból a napfényre: internet zombik, akik érdekes dolgokra merednek, vagy ilyenek a Twatterek is, akik továbbra is 140 karakterben beszélnek. Alig akad itt normális ember, a vallásosok és a szövetségi kormány is retardáltakból áll, az ember offline sárkányfog-vetemény.

A sok szellemesség és a nyomozás a Szabadságszobor tetjén ér véget, és olyan megdöbbentő csavart mutat be az író, hogy csak nézünk: MEGALOL, ill. WTF?!

Wayne Gladstone

De ez a meglepetés keserű és lehangoló, dramaturgiailag pedig teljesen előkészítetlen. Nem is hisszük el, hogy ez a regény lezárása, nem illik az egészbe. A Notes from the Internet Apocalypse végén mást kapunk, mint vártuk, teljesen más sztori kerekedik ki. Egy abszolút triviális történet. A regény üzenete ennek megfelelően nagyon fapados, de azt szellemesen, és irodalmi áthallásoktól (különösen: Dosztojevszkijtől és Kafkától ihletve) adja elő: kezdj el élni végre, és gyere le a netről.

Egy egzaltált világban is élhetsz normálisan, dude.

Hozzászólások

hozzászólás