SFmag

Egy nap idegen érkezik az álmos városkába.

A westernfilmeknek hála, ez az alaphelyzet annyira ismerős, annyira lerágott csont, klisé, sablon és közhely, hogy elsőre csak legyintünk, ha ilyennel találkozunk. Az igazi írói bravúr abban áll, ha ezt a szerző új, meglepő tartalommal tölti meg. Mert ugyan milyen is lehetne egy nem mindennapi álmos városka? És ugyan ki lehetne az az idegen, akiért bátran lemondanánk szabadidőnk egy tetemes részéről?

A spekulatív fikció egyik új csillaga, az amerikai Robert Jackson Benett tavaly megjelent negyedik regényében, az American Elsewhere-ben bizony rengeteget kihozott a szituációból. Részben sci-fi, részben horror, részben amerikai példabeszéd ez a regény. Vagy máshogy: a korai Stephen King, az Amerikai isteneket alkotó Neil Gaiman tehetsége köszön vissza ebben a vaskos, majdnem 700 oldalas könyvben.

Mona Bright, a kiégett exzsaru (hopp, még egy átgondolásra érdemes klisé!) váratlanul megtudja, hogy apja halálával egy ingatlant örökölt Új-Mexikóban, a távoli Wink nevű városban. Nagy csodálkozására kiderül, hogy a ház valójában a kiskorában váratlanul őt elhagyó, azóta már halott anyja tulajdonában állt. Sietnie kell, mert a jogszabályok szerint csupán tizenegy napja van, hogy örökségéhez hozzájusson. Utánanéz Winknek: a település valójában egy állami intézmény, az azóta már megszűnt Coburn Nemzeti Laboratórium és Obszervatórium köré épült; tulajdonképpen város az odaköltöző tudósoknak és családtagjaik, valamint a kiszolgálószemélyzet számára.

Amikor Mona végre odaérkezik, csupa furcsaságot tapasztal. Furcsák a helyiek, furcsa az égbolt, furcsa élményekben van része, furcsa bűntények történnek, és a hely fölé magasodik a fennsíkra épített Obszervatórium, minden misztérium valószínűsíthető forrása.

Spoiler nélkül sajnos csak annyit írhatok: másmilyen a valóság ebben a kisvárosban.

A regény körülbelüli fele azzal telik, hogy Mona Bright lassan megismeri az igazságot. Miközben világrengető rejtélyre akad, saját sorsában is felfedezi azokat a titokzatos fekete lyukakat, amelyeket ideje lenne végre értelmes magyarázattal eltüntetnie. Nem véletlen, hogy pont ő és pont most érkezik Winkbe. A regény második fele a nyomozás után átcsap sodró lendületű kalandregénybe. A regény mégis nagyon egységes, nem szakad el egymástól a két rész, remekül kiegészíti egymást.

Ha eddig eljutva azt gondolnád, hogy hohó, könnyű kitalálni, hiszen: laboratórium, furcsa város, horror – el kell hogy keserítselek. Vagy felvidítsalak: eredeti, szívbemarkoló és sokkoló történettel van dolgunk.

Robert Jackson Bennett piszok jó író. Az még rendben van, hogy összerak egy hosszú, de nem mesterségesen bő lére eresztett történetet. Stílusában annyira pezsgő a regény, hogy a csaknem 700 oldal hamar elfogy. A mondatok sokfélék, változatosak, ízesek, tele vannak élettel, a szöveg érzékletes és pontos. A regény vizualitása, emlékezes képei a memóriába égnek. Külön jó pont a dramaturgia. A legtöbb regénynél körülbelül a kétharmad tájékán az olvasó már szinte mindent tud, csak a nagy fináléra vár. Itt még az utolsó oldalakra is jut újabb leleplezendő rejtély, és ezt nagyon ügyesen építi fel Bennett, nem érezzük azt, hogy becsapott volna.

Ritka az is, hogy egy alapvetően sci-fi horror regény ennyi emóciót keltsen az olvasóban, és itt nem a félelemre vagy az izgalomra gondolok elsősorban.

Minden igazi nagy regény több síkon fejti ki hatását. Az American Elsewhere a felületén egy nagy ívű, világokat átszelő, vérpezsdítő és megindító sztori. A második szintjén azonban ennél mélyebbre hatol: az amerikai álomról beszél, az elérhető és elérhetetlen boldogságról, az összetartozásról és annak hiányáról, a kisvárosi idill mögött meghúzódó törött életekről és a kétségbeesett kísérletről, ami ezeket az életeket egyben szeretné tartani. Gyönyörű metafora, és valahol itt rejlik a spekulatív fikció irodalmi ereje. Értő kezekben kincsek jönnek létre – ilyen regények, amelyek egyszerre szórakoztatók és ugyanakkor tudnak is valamit mondani a minket körülvevő világról.

A szerzőről: Robert Jackson Bennett (30) texasi író. Első regénye, a 2010-ben megjelent Mr. Shivers elnyerte a Shirley Jackson-díjat és a Brit Fantasy Szövetség új íróknak adható Sydney J. Bounds díját. Második regénye, a 2011-es The Company Man elnyerte a Philip K. Dick- és az amerikai krimiírók legfontosabb elsimerését, az Edgard-díjat. Harmadik regénye, a 2012-es The Troupe felkerült a rangos Publishers Weekly magazin listájára, mint a 2012-es év egyik legjobb regénye a sci-fi / fantasy / horror kategóriában. Következő regénye idén szeptemberben várható City of Stairs címmel.

Hozzászólások

hozzászólás