A tatár-orosz-ukrán származású Lukjanyenko az Őrség-sorozatával elérte a kult-státuszt, itthon is szép rajongótábora van. Lássuk mit várhatunk új, altertöris-fantasztikus sorozatának első regényétől!

igek_foldjeJézust csecsemőként elteszi láb alól Heródes, Isten pedig rögtönöz: új, fogadott fia a birtokában levő Ige segítségével Róma császára lesz, vallást alapít, de az emberek most sem lelkesednek a megváltásért. Az Üdvözítő keserűen távozik az Ige segítségével megnyitható dimenzióba – csak éppen magával viszi a Föld vasérckészletének jelentős részét.

A világ így aztán visszasüllyed a bronzkorba, és a fejlődés igencsak lelassul: nagyjából napjainkban még mindig csak a kezdetleges gőzgépek, törékeny fa- és vászonrepülők, na meg a földrajzi felfedezések korában járunk. És bár az Üdvözítő azt remélte, vas nélkül a háborúskodás is alábbhagy, az emberiség meglepően találékonynak bizonyul, ezért a világ nem kifejezetten békésebb hely a mi idővonalunknál, legfeljebb más: dicsőségesen áll a Római Birodalom, keleten a Muszkaföldi Kánsággal harcolva, Nyugat-Indiában a rézbőrűekkel; a vagyonok alapja pedig az aranynál is értékesebb acél. Na meg a hátra maradt Igék, melyekkel birtokosuk bármit elrejthet és előhozhat egy másik dimenzióból, a Hidegből.

Remek lehetőségek rejlenek mindebben, de nem mindenhol érzem átgondoltnak. A kereszténység helyébe lépő új vallás kapcsán például nagyon jó gondolatok merülnek fel, ellenben a megváltozott történelemről számos kérdésem megválaszolatlan maradt. Egy továbbélő Róma mellett tényleg ugyanúgy létrejön Varsó vagy Prága ezen a néven? A germánok, gallok, ibérek a mainak látszó németet, franciát vagy spanyolt beszélik? A maga szerepét tölti be Napoleon, Cromwell, Da Vinci, Molière, megszületett Münchausen báró története, Nyugat-Indiában pedig áll egy Boston nevű város?

Persze miért ne, kérdezhetnénk. Engem azért sokszor kizökkentett az efféle hitetlenkedés, ami nem tesz jót az élménynek.

lukjanyenkoMindez azért is fájó, mert sztoriszinten nem teljesít valami nagyot a regény: ez egy kalandtörténet, ahol mindig a megfelelő pillanatban jön a váratlan találkozás vagy egy szerencsés fordulat, ami tovább viszi hősünket, Angolna Ilmart a regény lapjain. Izgulni leginkább azon lehet, hogy tényleg, mi a titka a császári ház szökött hercegének, ami miatt mind a tolvaj Ilmart, mind a herceget egy egész birodalom üldözi? De azt se nagyon nehéz megtippelnie a rutinos fantasztikum-olvasónak, hogy a titoknak köze kell legyen az Igékhez, hiszen lényegében ez az alternatív univerzum alapja.

Ami viszont nagyon jó, az a Nagy Orosz Stílus. A hangulat, a néhol ízes, máshol infantilis becézgetés, az egyszerre naiv és keserű világkép. Ráadásul Lukjanyenko nagyon jó goldolatokat sző a regénybe történelemről, vallásról, egyházakról, amin el lehet mélázni olvasás közben. Gonoszkodva hozzá is tenném, hogy néhol ez a mélázás segít át a történet üresjáratain. A regény egyébként se pörög olyan nagyon: az első kilencven oldal elmegy azzal, hogy hősünk megérkezik a börtönszigetre, majd szinte még aznap meglép onnan: ez a regény majd’ negyede, és még el se kezdődött a történet.  (Ami azt illeti, véget sem ér: a lezárás egy cliffhanger, várhatod a második részt.)

Az Őrség-sztorikat erősebbnek éreztem, de aki ezzel a sorozattal is próbát tesz, az állítólag a második részben az alternatív magyarokkal is találkozni fog.

A szerző hivatalos oldala (angol): http://lukianenko.ru/eng/

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Eddig 5 hozzászólás érkezett.

  1. setni szerint:

    Ezt kaptam Karácsonyra….kicsit megingattad a lelkesedésemet….

  2. solymosgyu szerint:

    Kórházi betegek beszédei alapján írja a történeteit. Ne várjunk tőle alamizsnát.

  3. setni szerint:

    Ne igyál többet, habár ha így kezded az évet akkor kemény egy éved lesz…

  4. Noro szerint:

    Legjobban az irritált, hogy a fülszöveg (ami itt a cikkben a 2. bekezdés) nem a könyvről szól. Valószínűleg a 2. kötet alapján írták, másra nem tudok gondolni, ez ugyanis ebben a regényben nincsen benne!

  5. sezlony szerint:

    Noro: Jézus sorsát én se találtam meg. A többi infó az Üdvözítőről kisebb mozaikokból azért összerakható. De a fülszöveg ezen része szerintem is inkább a világról mesél, és nem a konkrét regényről.

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon