John Badham filmje tökéletes hidegháborús film: átélhetővé teszi a nukleáris fenyegetettséget, és eközben egy szál gonosznak maszkírozott orosz / szovjet katonát sem kell bemutatnia.

271820.1020.AA Háborús játékok úgy nyit, ahogy egy ilyen témájú filmnek illik kezdődnie: egy elhagyatottnak látszó sivatagi házba a légierő két katonája érkezik, leváltani az előttük szolgálókat. Miután megtörténik az ellenőrzésük és elfoglalják helyüket, kellemes csevegésüket váratlan parancs szakítja félbe: ki kell lőniük egy nukleáris robbanófejjel felszerelt rakétát. Meg is teszik az előkészületeket, a jól ismert „fordítsuk el egyszerre a kulcsot” momentummal. Azonban a kilövés előtt néhány másodperccel a rangidősnek kételye támad az egésszel kapcsolatban.

A film már a NORAD colorádói főhadiszállásán folytatódik. Kiderül, hogy az előbbi szituációval csak azt szerették volna tesztelni, hogy az emberek képesek-e kivitelezni egy ilyen horderejű parancsot. Mivel az emberek elbuktak, egy szuperszámítógép veszi át az emberek helyét. A WOPR mozaiknevű komputer fogja ezentúl összegyűjteni és analizálni a NORAD-tól bejövő adatokat, elkészíti a nukleáris háború lehetséges forgatókönyveit;ha pedig kell, meghozza a fájdalmas, visszavonhatatlan döntést.

A film másik szálán megismerjük David Lightmant (a fiatal Matthew Broderick játssza). Ő csak egy majdnem átlagos tinédzser, aki imádja a számítógépes játékokat. 1200 baudos sebességű telefonmodemet és dupla, 8 inches floppylemezt is tartalmazó rendszerével néha belép az iskola számítógépes rendszerébe, hogy átírja iskolai, nem valami fényes osztályzatait. Azonban ennél is jobban foglalkoztatja az új játékok letöltése. Egy automatikus modemes keresés során belebotlik egy ismeretlen cég játékaiba. Felkelti érdeklődését a kilistázott programcímek utolsó darabja: Globális Termonukleáris Háború. Barátnője társaságában elkezd vele játszani – azonban tudtán kívül a WOPR működésébe avatkozik be, amely elkezdi előkészületeit a harmadik világháború kirobbantásához.

Davidet lefüleli az FBI, de nem hiszik el neki, hogy egyszerű, játékmániás tizenéves volna. Mivel a szuperszámítógép nem reagál, és a visszaszámlálás hamarosan véget ér, mindennél fontosabb, hogy hősünk megtalálja a rendszer titokzatos programozóját.

wargames2-jpg_192745A Háborús játékok szinte az első hackerfilm. Hasonlóan Az utolsó csillagharcoshoz, a főszereplő itt is egy fiatal srác, akiből se szülei, se tanárai nem néznek ki sokat – éli az átlagos amerikai fiatalok életét. Képességei, intellektusa miatt azonban sokkal többre hivatott. Természetesen a számítógéphez való hozzáértés az, ami kiemeli nemcsak kortársai, hanem a felnőttek közül is. Jobbak a megérzései, ötletei, mint a hivatásos főprogramozóknak. Csak egy évre vagyunk a Neurománc csúcshackerétől és két évre attól a kisfiútól, aki a sci-fi irodalom egyik legfontosabb regényében (most már filmben is) a hivatásosokon is túltesz. Ők az árnyékból előlépő szemtelenül fiatal hősök, akik képesek egy egész világot megmenteni vagy elpusztítani pusztán gyors gondolkodásuknak és a (számító)gépeknek köszönhetően.

A Háborús játékok volt szinte az első film, amely populárisan bemutatta, hogy mire képesek a hackerek, akik néha iskolás kölykök sok szabadidővel és ambícióval.

A film jól felépített, sallangmentes kalandfilm. Nem az erőszakra és a látványra helyezi a hangsúlyt, hanem a lehetőségre: egyrészt a hackerek kezében rejlő potenciálra, másrészt az emberi közbeavatkozástól mentes számítógép-rendszerek veszélyeire. Nagyon szellemes a film vége és ma is katartikus.

Történelmi film ez, korlenyomat. 1983-ban vagyunk, egy évvel Brezsnyev halála után, és senki sem sejthette, hogy az egy éve regnáló amerikai elnök csúcsra járatja majd a hidegháborús fegyverkezést, államcsődbe hajszolja a Szovjetuniót és véget vet a szellemnek, amely bejárta Európát. A nagy változások kezdetén járunk, amely egybeesik a személyi számítógépek elterjedésével (Atari, Commodore, Sinclair, Apple és társai), és egy új, minden eddiginél fontosabb szubkultúra lassú kialakulásával.

További információk:

  • A film begyűjtőtt 3 Oscar- és egy Hugo-jelölést is.
  • A Háborús játékokból – természetesen – videojáték és remake is készült, sőt, még készül is jövőre.
  • Érdekes egybeesés, hogy a film bemutatásának évében tényleg egy ember közreműködése kellett a III. Világháború elkerüléséhez. Ha a hírek igazak, akkor egy Sztaniszlav Petrov nevű szovjet tiszt volt a hős az év szeptember 26-án, amikor felülbírálta az amerikai nukleáris támadásról szóló hamis riasztást.

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: film

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon