Regényében a főhős, Jethro Knights világ körüli útra indul 500 könyv társaságában. A valóságban Ön 21 évesen körbehajózta a földet 500 könyv társaságában. Mennyire életrajzi regény a The Transhumanist Wager?

Zoltan Istvan BIO PICAmi a regényem első harmadát illeti, részben önéletrajzi. Az egyetemi időszak, a hajózás és a National Geographicnál szerzett újságírói szerzett tapasztalatok (főleg a Kashmirhoz kötődőek) természetesen sok szempontból a saját életemen alapulnak. A könyv többi része ellenben kitaláció.

Miért várt ennyit első regényével?

Írtam már fikciós műveket a The Transhumanist Wager előtt is, de ez volt az első kísérletem arra, hogy ki is adassak egy könyvet. A regény megírása négy teljes évig tartott (úgy napi nyolc munkaórával), úgyhogy leginkább ezért vártam 40 éves koromig a publikálással. Kihívást jelentett megfelelő időszakot találni arra, hogy megírhassak egy ilyen összetett művet. Szerencsére 36 éves korom körül végül sikerült időt szakítanom rá.

Mi volt az, ami végül a regény megírására késztette?

Számos kiváló könyv íródott már a transzhumanizmusról, de legjavuk nem fikciós írás volt. Úgy érzem, hogy a fikció gyakran sokkal mélyebb hatást gyakorolhat az olvasóra, mint a ténykönyvek. Az volt a célom, hogy az emberek érdeklődni kezdjenek a kiterjesztett élet és a transzhumanizmus iránt, és arra jutottam, hogy erre az a legjobb módszer egy izgalmas és elgondolkodtató regény kiadása.

Főszereplőnek egy nyers, kérlelhetetlen figurát választott, aki a regény vége felé már-már diktátorrá válik. Nem gondolja, hogy ez a megoldás ellenszenvet szül még a transzhumanizmussal szimpatizáló olvasókban is?

Valóban, a könyv tényleg elidegenített egyeseket a transzhumanizmustól. De a többi olvasó között sokan voltak, akik épp a főszereplőt övező ellentmondásosság okán tartották nagyra a könyvet. Mindent összevetve szerintem épp azért tartják majd egyre többen érdekes beszédtémának a transzhumanizmust, mert a könyv annyi veszélyes és érdekes kérdést vetett fel bennük.

Sokan azt gondolják, hogy a transzhumanizmusnak volt egy felfutása a kilencvenes-kétezres években, gondoljunk csak Charles Stross Accelerandójára vagy Greg Egan Permutation Cityjére vagy Diaszpórájára. Miért érdekes ma is ez a gondolat?

Az ön által említett transzhumanizmusról szóló regények egy része valóban remek. De ezek igazából megelőzték a korukat. A könyvem talán besorolható a tudományos fantasztikum kategóriájába, de nagyon is a „közeljövő”-ben játszódó olvasmány. Úgy vélem, a transzhumanizmus olyan téma, amely egyre közelebb és közelebb kerül a megvalósuláshoz. Egyszóval olyan dolog, amely hamarosan fősodorbelivé fog válni. Ami azt illeti, szerintem a közeli jövőben több százmillió ember fogja transzhumanistának tartani magát.

Volt-e előképe a regénynek? Mely sci-fi regények hatottak önre?

Nem volt semmi, amely igazán komoly hatást fejtett volna ki a regényemre. De mindig is nagy rajongója voltam a tudományos fantasztikumnak. Az 1984 egyike a kedvenc könyveimnek. Valamint az is sokat jelentett számomra, hogy fiatalkoromban néztem a Star Trek–et és az Alkonyzónát.

Regénye alapján úgy tűnik, hogy a transzhumanizmus legnagyobb ellensége a vallás. Nekem úgy tűnik, hogy a transzhumanizmus is egyfajta vallás. 

Megértem, hogy értelmezheti valaki a transzhumanizmust vallásként. De számomra a vallás egy isteni erőben való hitet és az ahhoz való odaadást jelenti. És az én értelmezésemben effélék nem részei a transzhumanizmusnak – az okozatiságban való hitet, valamint lehetőségeinek fejlesztését jelenti, hogy az ember javíthasson az életén.

Transzhumanista fórumokon nagyon pozitív visszajelzéseket kapott a regény. Milyen kritikák érkeztek a nem transzhumanista körökből?

The Transhumanist Wager coverAz én olvasatomban a regényem értékelései nagyban függtek az olvasók életkorától. A legtöbb 35 alatti olvasó vagy szerette, vagy imádta a könyvet attól függetlenül, hogy transzhumanista körökbe tartoztak-e. Ellenben néhány kritikus – a legtöbben 45 év felettiek – nagyon dühösen és gyűlölködően fogadta a könyv gondolatait. Véleményem szerint a jó és rossz kritikákat elsősorban korcsoportok szerint lehet felosztani, és nincs feltétlenül köze ahhoz, hogy valaki közelinek érzi-e a transzhumanizmus eszméit.

Hogyan tovább? Mi lesz a következő regénye? Lesz-e a regénynek folytatása? Az utolsó mondatból ugyanis ez következhet.

Terveim szerint tovább folytatom a transzhumanizmus népszerűsítését a regényem által. Reménykedem abban, hogy a könyvemnek komoly hatása lesz. És igen, valóban tervezek folytatást. De sok időbe telt az első könyvem megírása, úgyhogy a folytatás leghamarabb néhány év múlva fog napirendre kerülni. Olyan folytatást szeretnék írni, amelyben Jethro Knightsnak olyan spirituális kérdésekkel és dilemmákkal néz szembe, amelyekkel csak egy halhatatlan transzhumán lény képes.

Mivel Zoltan Istvan – magyar neve és származása ellenére – nem beszél magyarul, az angolul készült interjút Benkő Ferenc fordította le.

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: interjú

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon