Mary Robinette Koval is eljutott végre a magyar olvasókhoz, megjelent ugyanis a 2010-ben Nebula díjra jelölt, a gótikus irodalom és a modern fantasy jellegzetességeivel átitatott, mágikus-romantikus történetfolyamának első része, a Tűnékeny illúziók, az I. P. C. Könyvek kiadó jóvoltából. Most egyben olvashattok erről a regényről és a folytatásáról, az egyelőre még csak angolul elérhető Glamour in Glassről.
Jane Ellsworth igazi, Jane Austen-könyvekbe illő hősnő: csúnyácska, harmincas éveihez közeledve vénkisasszonynak számító lány, akinek szelleme azonban megelőzi korát, gondolatai és tehetsége a bűbájhoz pedig kiemelik a többi társaságbeli hölgy közül. Noha ebben az Angliában az illúziók mágiájának űzése éppúgy az általános műveltség része, mint a zongorázás vagy a festészet élvezete, a felsőbb körök élete nagyjából ugyanúgy alakul, ahogyan azt Austen regényeiben megszokhattuk: házasulandó ifjak és hajadonok kerülgetik egymást a bálokon, kertekben és kirándulásokon.
Jane már-már beletörődik, hogy mindörökre csinos húga árnyékában kell maradnia, hiába ért a bűbájhoz mesteri szinten, de egy titokzatos és mogorva bűbájszövőnek és egy szélhámosnak köszönhetően kénytelen előlépni az árnyékból, hogy a családja becsületét megvédje.
Mary Robinette Kowal 2008-ban elnyerte a legjobb új íróknak járó Campbell-díjat, és 2011-ben For Want of a Nail című novellájával a Hugo-díjat, első regénye pedig felkerült a Nebula-díj jelöltlistájára. Nem véletlenül: a Shades of Milk and Honey nem egy Jane Austen-epigon főhajtása a klasszikus írónő felé, és pláne nem utánzás, hanem egy önmagában is teljes, régmúlt időket idéző, ám új gondolatokat és remek szereplőket tartalmazó regény.
Jane Ellsworth nem mindennapi nő: bár kezdetben visszahúzódó, és hajlamos a saját érdekeit másoké mögé helyezni, nagyon is érzi és érti a férfiak és nők, illetve a különböző társadalmi rétegek közti szakadékot, és a maga módján lázad ellene – a második kötetben, a Glamour in Glassban már merészen tesz is a konvenciók ellen, és kockára teszi saját maga és magzata életét is, hogy megmentse azt, akit szeret. Bár férjhez megy, a története nem ér véget a happy enddel, hanem akkor indul el igazán. A két szereplő egyenrangú párosként, vállt vállnak vetve néznek szembe a nehézségekkel, a társadalmi nyomással és a napóleoni Európa veszedelmes politikai viszonyaival.
A könyvek hangulata és folyása erősen idézi Austent, és nem véletlenül: Kowal bevallotta, hogy a két regényhez komoly kutatásokat végzett, és többek között csak olyan szavakat használt, amelyek Austen regényeiben is előfordultak. Ugyanakkor Jane Ellsworth sokkal inkább tudatában van annak, milyen szerepekbe kényszerülnek a nők a társadalmában, és gondolataiban, megnyilvánulásaiban gyakran felszínre bukik ez a felismerés, érdekes például, amikor a Glamour in Glassban megszokott női szerepből kiemelkedve észreveszi magán, milyen nyárspolgári módon reagál a trónörökös férjes szeretőjének terhességére.
Jane erős nő, aki habozás nélkül képes kezébe venni a saját sorsát, ugyanakkor, mint az austeni hősnők, személyes boldogságra is vágyik egy férfi oldalán. A modern és a régi keveredik az alakjában, és teszi érdekes, vibráló karakterré.
A bűbáj (glamour) természete és törvényei mindkét regény történéseit meghatározzák, Kowal pedig szépen kidolgozza a mágikus hátteret, a bűbáj belesimul a mindennapokba, miközben nem borítja fel teljesen a megszokott történelmet.
A Shades of Milk and Honey és a Glamour in Glass olyan regények, amelyeket akár Jane Austen is írhatott volna – ha éppen fantasyhez lett volna kedve. Austen-rajongóknak kötelező!
És talán már a magyar megjelenésre sem kell olyan sokat várni – tudtunkkal egy magyar kiadó már lecsapott a trilógiára.
Linkek:
Hozzászólások
[hanna további írásai]
