Végre magyarul is megjelent Mary Doria Russell 1996-os sci-fi regénye, a Verebecske az I. P. C. kiadó gondozásában. Hanna ismertetőjét olvashatjátok a könyvről.

Rakhat bolygójára két expedíció indult el, ám csak az elsőből tér vissza túlélő: Emilio Sandoz jezsuita pap, aki azonban testileg-lelkileg megtörve képtelen beszámolni arról, ami vele történt. A hivatalos jelentésekből és Földre sugárzott adásokból már érkezése előtt évekkel botrányos kép alakult ki róla és a kapcsolatfelvétel tragédiájában játszott szerepéről, de vannak, akik úgy érzik, több van a történetében, mint amit a felszín mutat: egy rendkívüli ember kálváriája és Istenkeresése egy földönkívüli civilizációhoz vezető utazáson keresztül. A regény két szálon fut: a jövőben Emiliónak el kell mondania egyházi bíráinak, mi történt vele, hogyan tud elszámolni az ellene szóló bizonyítékokkal, a múltban pedig az expedíciót követjük, ahogy felveszik a kapcsolatot Rakhat bennszülöttjeivel.

verebecskeMary Doria Russell negyvenhat évesen írta meg a Verebecskét, bevallottan azért, mert életének abban a szakaszában komolyan foglalkoztatta a vallás, és végül megtért (egyébként zsidó hitre, bár regényében főleg katolikusok szerepelnek), és érdekelte, vajon az Újvilág felfedezésekor hogyan élték meg a misszionáriusok az első találkozást az idegen civilizációval. Ez volt az első regénye, amely 1996-os megjelenése óta a sci-fi irodalom nagy könyvei között tartanak számon. A regény elnyerte a James Tiptree Jr. díjat, a BSFA díjat, az Arthur C. Clarke-díjat, valamint a John W. Campbell díjat.

Emilio Sandez egyetlen túlélője a nyolc fős expedíciónak, amelyet a jezsuiták küldenek Rakhatra, az Alpha Centauri bolygójára, miután onnan egy kórusmű rádióadása érkezett az űrön keresztül a Földre. Az énekeseket keresi – nem véletlen, hogy kórusmű indítja el őket útjukon, még ha az angyali áthallásokra aztán a tapasztalat alaposan rá is cáfol – és egyúttal Isten megtapasztalását is. Társai egyúttal családja is: különböző hátterű, eszes, jó humorú emberek, akiknek gyermekei nincsenek, az út során mégis egymás gyermekei-apja-anyja lesznek: Sofia Mendez, a „szellemi prostituált”, aki mesterséges intelligenciák rendszeréhez gyűjt információkat a világ legnagyobb koponyáitól és szakembereitől; Jimmy, a csillagász, aki a jelet elsőként fejtette meg; Anna és George, egy idősödő házaspár, akik értelmet akarnak adni alkonyi éveiknek és még három jezsuita. Eleven és jól működő a kapcsolat a szereplők között, humor és bölcsesség váltakozik párbeszédeikben, és nagyon megszerettem őket a könyv végére, mint ahogy a „jelen” történetszálának jezsuitáit is, akik az Emilio nevű roncsból próbálják valahogyan felszínre hozni az embert.

thesparrowNagyon sok szeretet és megbocsátó megértés van ebben a könyvben az emberek iránt, aminek éles ellenpontja a visszatért és testileg-lelkileg megtört, Istent meggyűlölt Emilio keserűsége. Ahogy a múltat, az expedíció első hónapjait megismerjük, úgy válik érezhetővé a feszültség a jövőbeli é a múltbeli Emilio között, és a kérdés, hogy mi történt vele, mindvégig fenntartja az érdeklődést: mitől változott meg ennyire, és nem csak testileg, de honnan a csalódottság és a gyűlölet Isten és a vallás iránt?

Az emberek első kapcsolatfelvétele jól alakul, a bennszülöttek barátságosak, jóindulatúak, kíváncsiak, ám végső soron ez veszélyt is rejt magában – az idill békéjéből fakadó tudatlanság pusztulást hoz az expedíciónak, és Rakhat világát is alaposan megbolygatja. Fájdalmas, milyen óvatossággal nyúlnak az emberek a megismert új civilizációhoz, és hogy ez az óvatosság mennyire nem ér semmit, mert a legártatlanabb dolgok felerősödve a kulturális és biológiai különbségek lencséjén, végül így is tüzet szítanak. A két történetszál szinte egymást hajtva halad előre, hogy a könyv végén minden szenvedésre fény derüljön és elhangozzon a kulcskérdés: mindez Isten akaratából történt így, vagy sem – velünk van-e egy kegyetlen hatalom, vagy egyedül vagyunk? És melyik a rosszabb?

Mary Doria Russell

Mary Doria Russell

Nem vagyok vallásos, soha nem is voltam, de ez a könyv megérintett. A szereplők Istenkeresése, tépelődése, kérdéseik a hitről egy mélyen humánus és elgondolkoztató történetbe ágyazva vezetnek végig számos istenképen. Megérteni nem lehet Istent, szándékait felfogni lehetetlen, Emilio Sandoz mégsem hagy fel a kérdezéssel, a törekvéssel, hogy megérinthesse az Urat. Bár a könyvben akadtak egyenetlenségek és naivitások (ahogyan pl. az expedíció összeáll, az elég erősen kívánságteljesítő elem), úgy gondolom, vannak kérdések, amiken egy nem vallásos embernek is érdemes elgondolkoznia. És hogy mindezt sci-fiben kaptam meg – hab a tortán.

Érdekességek:

  • Az írónő honlapja.
  • A Verebecske második kötetében, a Children of Godban Emilio Sandoz visszatér Rakhat világára.
  • A Metaphor nevű progresszív rockbanda 2007-ben concept albumot készített a Verebecske alapján.

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Eddig 3 hozzászólás érkezett.

  1. kwindu szerint:

    Na, ez érdekesen hangzik, kíváncsi vagyok a könyvre. Főleg mivel a vallás kontra idegenek téma nagyon is érdekes SF téma, amiből kevés mű született. Hanna, köszi, az ismertetőt már elő is rendeltem. :-)

  2. solymosgyu szerint:

    Eddig ez nekem nem tetszik. 211. oldalnál járok.

  3. solymosgyu szerint:

    Leteszem unalmas volt. Már olvastam jobbat. baxter harrison mitchell. Kevés tudásanyag van bennne.

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon