Trenka Csaba Gábor a hazai spekulatív fikció egyik különös alakja. Ritkán bukkan fel egy-egy könyvmegjelenés alkalmával, aztán megint nem hallunk róla egy évig, kettőig. Különc figura már csak megjelenésre is. De regényeiben, novelláiban van valami különös íz, ami miatt aki megkedveli, valószínűleg nem egykönnyen felejti el. Ezekért a művekért rajongani lehet, ami nem elhanyagolható tulajdonság. [ More ]
It doesn’t matter what anybody says, fiction and religion have a connection: at least for the outsiders. For it doesn’t matter whether a person believes in either Jesus or Ji King, this belief is natural for the said individual, an organic part of his or her life, part of the truth. If we examine religious matters, this is a fact that we must not forget…
A hét főbűn, amit világalkotáskor elkövethet az ember. *** Hét természeti csapás, mely sci-fi szerzőket ihletett meg. *** Ötszáz új tündérmesét fedeztek fel Németországban. *** Az IBM emberként gondolkodó számítógépet fejleszt. *** A harmadik METAtropolis antológia már előrendelhető. *** Emberméretű óriásmedúza-robotot fejlesztettek a Virginia Tech kutatói. *** Újraindult a legendás OMNI magazin – természetesen ezúttal [ More ]
Az elmúlt évek megtanították a sci-fi olvasókkal, hogy ne higgyenek azonnal annak, ha egy-egy regényt sokan dicsérnek, díjakra terjesztenek fel, vagy nagy rajongótábort tudhatnak maguk mögött. Sokszor hajlamos az ember azt hinni, hogy valami korszakalkotóba botlik ilyenkor, ami meghatározóvá válik a zsáneren belül, vagy éppen a tematika legjobb elemeit ötvözi, mindezt pedig regényként a legmagasabb fokon. Pedig valójában csupán arról van szó ilyenkor, hogy előkerül, mi is alkotja a science fiction jelentős hányadát: szórakoztató irodalom. Példának okáért John Scalzi Vének háborúja-sorozata nem azért óriási siker, mert teljesen megreformálja a háborús sci-fit, hanem mert szórakoztató, könnyen befogadható módon írták meg, és a szerző onnan nyúlt, ahonnan érdemes.
A Fumax kiadó olvasói oldalról roppant dicséretes gyorsasággal magyarul is kiadta James S. A. Corey: Leviatán ébredése sci-fi űroperáját, ami angolszász nyelvterületen nagy sikert aratott, és angolul immár trilógiává bővült.
Az emberiség meghódította a Naprendszert, de dicsőséges utópia helyett szűkös erőforrásokon marakodó bolygók és aszteroidák óvatos egyensúlya alakult ki, amelyet egyetlen lökés is kibillenthet, ezzel elszabadítva a háborút. A Leviatán ébredése a 2012. évi Hugo-díjra jelölt regények között is felbukkant, és ízig-vérig izgalmas, modern űropera, sok-sok főhajtással az elődök felé.
Dan Simmons a ma is élő legnépszerűbb science fiction-szerzők egyike. Neve a hazai olvasók körében elsősorban a Hyperion Cantos kapcsán ismert, amely már több magyar kiadást is megért.
Mi most azonban egy másik sci-fi duológiájával foglalkozunk, ami valami egészen egyedi módon keveri össze Trója ostromát a Shakespeare szonettekkel, poszthumán társadalmakkal, jupiteri robotokkal és sok minden mással. Cikkünk második részét olvashatjátok.
Dan Simmons a ma is élő legnépszerűbb science fiction-szerzők egyike. Neve a hazai olvasók körében elsősorban a Hyperion Cantos kapcsán ismert, amely már több magyar kiadást is megért.
Mi most azonban egy két részes cikkben egy másik sci-fi duológiájával foglalkozunk, ami valami egészen egyedi módon keveri össze Trója ostromát a Shakespeare szonettekkel, poszthumán társadalmakkal, jupiteri robotokkal és sok minden mással.
Három rövid Brandon Sanderson-regény jelent meg az utóbbi időkben a nagyok mellett, az Infinity: Blade Awakening, a Legion és a The Emperor’s Soul. Nem mindegyik éri meg a pénzét.
Brent Weeks, a magyarul is megjelent Éjanygal-trilógia és A Fekete Prizma írója cikkében a kevés és a sok mágiával átitatott fantasy világok megalkotásával kapcsolatos tapasztalatairól ír. *** Interjú Helényi Tibor grafikussal, aki a Csillagok háborúja és több más sci-fi/fantasy film plakátját készítette a ’70-es és ’80-as években. *** Tíz zsarnok, akik voltaképpen nem is tűnnek [ More ]
„A pokol pedig a földön van, és életnek hívják.”
Amikor olvasni kezdtem, nem gondoltam, hogy ennyi problémát vet majd föl a kötet, és ezt most a lehető legpozitívabb értelemben mondom. Először is: melyik „polcra” kerüljön a könyv? A szerzőnő az utószóban kísérletet tesz a műfaji meghatározásra, majd ügyesen lecsapja a kérdést, ám ezzel – talán tudatosan – elbizonytalanít annak a tekintetében, miként is olvasandó a regény. Történelmi/dokumentumregény és/vagy mágikus realizmus/urban fantasy? Sajnos az élet nem élet címkék és skatulyák nélkül. Ez viszont nagyban befolyásolja azt, hogyan nyúlunk a szöveghez, ami alkalomadtán átver minket, és nem azzal szembesülünk, mint amire számítottunk.
|