Új sorozatunkban a ’70-es, ’80-as és ’90-es évek néhány ismert és kevésbé ismert filmjeiről írunk, nosztalgiázás helyett mai szemmel megnézve.

A középkor és az újkor nagy részében az embereknek el kellett hinniük, amit egyházi emberek állítottak. Ezek nagyrészt dogmák, hitbeli dolgok voltak. Azután a 19. századtól kezdve el kellett hinniük azt, amit a tudomány emberei állítanak, de amit a hétköznapi életben nem tudnak minden esetben ellenőrizni. Erre a tényre játszik rá Peter Hyams ügyesen kigondolt konspirációs filmje, a Capricorn One. (Ebben az esetben a cím magyarítása jól sikerült.)

coA Magyar Televízióban 1986-ban bemutatott játékfilmben a három űrhajós az első Mars-utazásra készül. Már bekötötték magukat, amikor váratlanul felnyílik az űrhajó teteje, és magyarázat nélkül kiparancsolják őket a járműből. Átszállítják őket egy elhagyatott katonai létesítménybe, ahol Dr. James Kelloway, a program vezetője eléjük tárja a keserű igazságot: hihetetlen szorításban dolgoznak már 16 éve, hogy megvalósuljon az utazás. Nyomja őket a politika is, és a profit, a költségek leszorítása miatt az életbentartó berendezést selejtesen gyártották le; ha így használnák, akkor az asztronauták három héten belül halottak lennének. Mit lehet hát csinálni? Kelloway átviszi a meglepődött és összezavarodott űrhajósokat egy nagy terembe, ahol reflektorok és kamerák előtt kell eljátszaniuk a marsraszállást.

Eközben az űrhajó az alelnök, a meghívott vendégek és a feleségek figyelő szeme előtt elstartol. Az űrhajósok keserű szájízzel eljátsszák szerepüket, még egy álbeszélgetés is megtörténik a pilóták és feleségeik közt. A főszereplő Charles Brubaker ezredes is mond pár mondatot a feleségének. De csak a nyughatatlan újságírónak, Robert Caulfieldnek tűnik fel, hogy az asszony elcsodálkozik férje egyik üzenetén. Caulfield úgy érzi, valami rejtély van emögött, és elkezd nyomozni.

A felvételek végeztével a három űrhajós megszökik, és elkezdik útjukat a sivatagon át, nyomukban üldözőikkel. Az újságírónak is az életére törnek, az űrhajó pedig visszatérésekor hivatalosan megsemmisül.

A film nagyon jó ötletre épül, de  a mai szemnek szinte hihetetlenül lassú és steril. Hiába játszanak benne a kor neves színészei (Elliot Gould, James Brolin, O. J. Simpson és egy karakteres mellékszerep erejéig Telly Savalas), a figurák háttér nélküliek, egydimenzósak. Párbeszédeik annyira sablonosak, hogy azt várjuk, nemsokára maga Frank Drebin is felbukkan. CGI-n felnőtt ingerküszöbünket nem viszi át az üldözés sem, amely a film talán legfontosabb kalandrésze.

Az ötlet mégis kiemeli a korszak sci-fijei közül, hiszen kimondatlanul is a holdraszállásra asszociálhatunk. A legszörnyűbb az egészben, hogy a Földi űrutazás logikája alapján bárkit megkísérthet az eretnek gondolat: igen, Armstrongék is stúdióban léptek a földi kísérő felszínére. Persze tudjuk, hogy egy ilyen nagy horderejű összeesküvést szinte lehetetlen lenne titokban tartani, józan eszünk tiltakozik még a gondolat ellen is, de. (Ez maga a science fiction veleje: nincs úgy, de úgy lehetne.)

Mindenesetre, amíg mi magunk nem állunk szkafanderben a Holdon, addig bogarat lehet sokak fülébe ültetni az efféle konspirációkkal. Hiszen nem voltunk ott, nem láttuk a saját szemünkkel, csak mások szemén keresztül. A Földi űrutazás ezt a közvetített valóságot kérdőjelezi meg – elavult eszközökkel, de elgondolkodtató módon.

Ráadásul ez a film erős mementó az űrverseny idejéből, amikor még fontosnak számított, hogy meghódítsuk a világűrt.

További információk:

  • A rendező egy másik sci-fi filmét is láthatta már a nyolcvanas években a mozilátogató hazai közönség. Ez az 1981-es Outland volt, amely itthon Gyilkos bolygó címmel futott. A főszereplő Sean Connery volt, a filmet – a Földi űrutazáshoz hasonlóan – maga a rendező írta.
  • Peter Hyams vonzódik a science fictionhöz, hiszen az 1994-es Időzsaru és a 2005-ös, Ray Bradbury híres novellájából készült Mennydörgő robaj is az ő rendezése.
  • Fia rendező lett, többek közt a dicstelen 2009-es Tökéletes katona 3. – Befejezetlen ügy miatt pironkodhat. Peter Hyams egyébként operatőrként vett részt ebben a műalkotásban.

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: film

Eddig 2 hozzászólás érkezett.

  1. DBL szerint:

    Emlékszem erre a filmre. Leginkább az a nyomasztó hangulat maradt meg bennem, ami szinte tapintható volt minden pillanatában.
    Ami a holdraszállást illeti…
    Összeesküvés elméletek mindig voltak, vannak és lesznek.
    Amikor Galilei idejében egyszer megmutatták egy jezsuita papnak távcsövön keresztül a holdat, hogy higgye már el, az ott nem egy anyagtalan fénykör, hanem egy foltokkal teli piszkos anyagcsomó, elutasította azzal, hogy ő nem akarja látni, mert hiába az aminek látszik, akkor a fény anyagtalan jelenléte az, ahogy Isten megteremtette…

  2. acélpatkány szerint:

    Sőt, Hyams rendezte a 2010 A kapcsolat évét is Clarke regényéből.

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon