A science fiction alapvetően angolszász terület. Hogy ez jó, vagy rossz, az más kérdés, de be kell látni, az Egyesült Államokban a XX. század első felében végbemenő változások és az angol mint közvetítő nyelv nélkül a sci-fi ma egyáltalán nem olyan lenne, amilyen: színes. Ugyanakkor bármennyire is angolszász tematikáról beszélünk, mégis mindig fel-felbukkannak olyan alkotók, [ More ]
Körutazás Mordorban – dokumentumfilm készül Jay Lake és családja utolsó útjáról, a film költségeit még négy napig mi is támogathatjuk. *** Új Sandman képregény október 30-án: The Sandman: Overture! *** A héten megjelent James S. A. Corey USA-ban nagyon sikeres űropera ciklusának első kötete, a Leviatán ébredése, mégpedig az eredeti borítóval. A könyvhöz kapcsolódik a [ More ]
Az orosz zsánerirodalom ott a legerősebb, ahol nem próbál megfelelni a nyugati behatásoknak, hanem gazdag irodalmi és kulturális hagyományaiból merít. Az aranykor legismertebb orosz szerzői – mint a Sztrugackij fivérek vagy Jefremov – támaszkodhattak a századfordulón alkotó és sajátosan orosz ízű fikciós irodalmat teremtő Obruscsev és Alexszej Tolsztoj munkásságára, de akár Bulgakov műveit is ide [ More ]
Jessie Lamb egy tizenhat éves lány, aki egy reménytelennek tűnő helyzetben él: a női lakosságot egy olyan vírus támadta meg, amelynek következtében belehalnak a terhességbe, így nem tudnak életképes gyermekeket a világra hozni. Jane Rogers Arthur C. Clarke díjas regényéről írtunk, ami nemrég jelent meg az Ad Astra kiadó gondozásában.
A szerző neve valószínűleg csak a Kozmoszon felnőtt SF fanatikusoknak mond valamit, az alapvetően költő és filozófus író egyetlen magyarul megjelent kötete, A szerény zseni 1976-ban üde színfoltja volt a Kozmosz Fantasztikus Könyvek (KFK) sorozatának. A könnyed formába csomagolt négy kisregény mindegyike morális mondanivalót hordoz, így illeszkedik az évben kiadott többi, a filozofálgatós sci-fi kategóriába [ More ]
A kérdés tulajdonképpen mindig ez: hogyan kell jól kihasználni két órát? A Z világháború alapanyaga rendkívül hálátlan ilyen szempontból. A könyv túl nagy, túl sok szereplőt mozgat, két óra soha nem lenne elég egyetlen filmre. Ha a könyv áldokumentum-stílusát elhagyjuk, és egy szereplőre koncentrálunk, akkor már nem beszélhetünk jó (vagyis inkább „fakszimile”) adaptációról. Ilyenkor kell [ More ]
A következő hetekben új tematikus időszakot indítunk: megkíséreljük röviden, néhány fontos szerzőn, regényen, jelenségen keresztül bemutatni az orosz fantasztikumot. A kialakított kép természetesen közel sem lesz és nem is lehet teljeskörű, hiszen mind az irodalom, mind a filmek, mind pedig más művészeti ágak vizsgálata során találhatunk sok érdekes területet. Fontos továbbá elismerni azt, hogy a [ More ]
|