Múlt heti cikkünk aktuális folytatása.

Hírek reppentek fel a Kepler űrtávcső meghibásodásáról, amely meghatározó szerepet játszik az exobolygók kutatásában, és ezzel a Drake egyenlet pontosításában is.

A távcsövet 2009-ben indították útjára konkrétan azzal a céllal, hogy az úgynevezett fedési módszerrel kutasson exobolygók után. A fedési módszer lényege, hogy a csillag fényében periodikus ingadozás figyelhető meg, ha egy bolygó rendszeresen elhaladt a csillag és a távcső között. A Kepler távcső ezzel a módszerrel négy év alatt eddig százharminckét exobolygót fedezett fel, melyek segíthettek pontosítani Drake egyenletének két tényezőjét. A tapasztalatok tükrében a csillagászok már nem csak találgatásokra, hanem adatokra támaszkodhatnak azt illetően, hogy hány csillagnak van bolygórendszere és ebből mennyi van a lakhatósági zónán belül.

Sara Seager, a Massachusetts Institute of Technology kutatója úgy döntött ideje ezek alapján frissíteni Drake egyenletét, amit május 21-én az „Exoplanets in the post-Kepler Era” (Exobolygók a Kepler korszak után) című csillagászati konferencián mutatott be. A legfontosabb változások, hogy Seager nem általában a csillagok keletkezésének számát veszi alapul, hanem a vörös törpék számát. Emellett nem arra támaszkodik, hogy hány csillagnak van bolygója, hanem hogy hány vörös törpe csillagnak van megfigyelhetően bolygója. Ezt a változtatást az indokolja, hogy a vörös törpék hidegebbek, a lakhatósági zóna közelebb van a csillaghoz, és így a bolygók a fedési módszerrel könnyebben felfedezhetőek.

A Kepler űrtávcső

Ennek a változtatásnak köszönhetően Seager következő két tényezője már teljességgel a Kepler űrtávcső megfigyeléseire hagyatkozik: hány bolygót figyeltek meg áthaladás közben és a színképelemzések alapján mennyi elméletileg lakható kőzetbolygó van a felfedezettek között. Ez esetben már az eredeti Drake formulával ellentétben nem megközelítő tippről, hanem nagyjából megmondható számról van szó. Seager módosított formulája az űr eddig tapasztalt némaságára is reagál, régóta fennálló technikai civilizáció helyett már csak két szempontot határoz meg: van-e valamilyen élet és vannak-e megfigyelhető életjelek. Seager ezek alapján nagyjából 10 bolygót jósol.

A 2014-re tervezett Webb űrtávcső megkapja majd a lehetséges bolygók listáját a további megfigyelésekhez, és talán akkor megszületik a válasz a kérdésre, hogy egyedül vagyunk-e a világűrben.

A cikket Vancsó Éva írta.

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: tudomány

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon