Igen, ez a TE regényed, ha lázba hoz az Electronic Arts nevű cég megalakulásáról szóló hirdetés. Ez a TE regényed, ha tudod, mit jelent az E3, ha felkapod a fejed, amikor ezen a kiállításon elmész a legendás John Carmack mellett. Ha ezek a nevek hidegen hagynak, akkor Austin Grossman második regényében, a Youban csupán egy szórakoztató olvasnivalót találsz, amely a videojátékok hősi időszakába kalauzol el némi titokzatossággal. Kicsi rejtély – nem egy falrengetően izgalmas könyvről van szó, de érdekessé teszi, hogy írója maga is játéktervező, így belülről ismeri azt a világot, amely számtalan fantasy és sci-fi videojátékkal látja el a képernyő előtt ragadó, kontrollert nyomogató réteget.

A regény egyik szála a nyolcvanas években játszódik (ugyan, hol máshol?) – látjuk, amint hősünk, Russel Marsh először ül le a Commodore PET elé, azután mikor a The Legend of Zeldával játszik. Egy nyári táborban négy barátjával, az energikus Darrennel, a hallgatag Lisával, Donnal és Simonnal, a programozó zsenivel elhatározzák, hogy készítenek egy D&D-szerű fantasy számítógépes játékot. A Realms névre keresztelt program egy képzeletbeli világot, Endoriát kelti életre; az egész mögött a WAFFLE nevű, Simon által szinte megfejthetetlennek tűnő motor áll.

Hat évvel és néhány játékkal később a négy barát már a Black Arts keretében gazdagodik, saját cégük – ahogy ők maguk is – legendák a videojátékok rajongói között. Főhősünk, Russel egész más utakra téved: angolt, majd jogot tanul, de 1997-ben úgy dönt, visszamegy a gyerekkori barátai által gründolt vállalkozásba. Designerként helyezkedik el a Black Artsnál. Simon már nem él, a céget Darren vizionárius hozzáállása, energikus fellépése élteti és viszi egyre magasabbra. Egy nap azonban ez az ember kilép a cégből, és Russelt léptetik elő a helyére. A tét nem kicsi: az új befektetőknek be kell bizonyítani, hogy a közelgő Electronic Entertainment Expóra képesek egy új, még ragyogóbb grafikájú és sztorijú játék demójával előállni – Darren nélkül is. Igen ám, de úgy tűnik, hogy a cég adu ászának számító WAFFLE motorban egy csinos kis bug található, amely nemcsak a cég jövőjét, hanem ennél sokkal többet veszélyeztet. Russelre vár a feladat, hogy kibogozza a hibát, ő pedig lelkiismeretesen végigvisz minket a képzeletbeli cég képzeletbeli programjain a nyolcvanas évektől a kilencvenes évek végéig.

A regényt ihlető egyik régi játék.

Austin Grossman regénye nem a rejtélyre teszi a fókuszt, hanem mindarra a hangulatra, amelyet a korai számítógépes és konzoljátékok jelentettek. A kódolás, a papírlapon történő programozás extatikus élményét vegyíti a fantáziavilágok kitalálásának izgalmával. Eközben az olvasó képet kaphat arról is, hogyan működik belülről ez az iparág, amely mára jelentőségében bőven túlhaladja Hollywoodot is. A You narrációjában keveredik a múlt, a közelmúlt és a videojátékok világa, a szerző látszólag véletlenszerűen csapong az egyes síkok között, de valójában ez jó kis játék a figyelmes olvasónak. Elhanyagolja az öt szereplő közötti viszony dramaturgiáját, fejlődését, az ebben rejlő lehetőségeket, és a misztérium se valami nagy szám. Cserébe viszont bebocsáttatást nyerünk abba a világba, ahol a Wolfenstein, a Wing Commander vagy a Mario-sorozat született.

A regény önmagában nem tartalmaz fantasztikus elemet, mégis, a számtalan képzeletbeli fantasy és sci-fi játékon keresztül megtanulhatjuk, milyen fontos a mese: akár filmet nézünk, akár csak egy képernyőre meredünk, hogy más világokban élhessünk. Erről a mesecsinálásról szól a You, nem többről és nem kevesebbről.

Az Electronic Arts már említett hirdetése azzal a fősorral futott, hogy Meg tud-e ríkatni téged egy számítógép? A válasz mára az, hogy igen. A cyberkultúra egyik lényege épp az, hogy a számítógép hideg dobozból és szigorú áramkörökből igazi érző-jutalmazó társsá vált. A számítógépes játékok pedig a távoli játékteremből az otthonos szobába tették át székhelyüket (a Playstation forradalma pont erről szólt). Az ilyen regények, mint a You is, hű krónikásai annak a folyamatnak, mely során az élettelen programsorok élettel, sorsokkal, hősökkel, mesékkel telnek meg, egy új típusú szórakozás csíráit szórják szét: ahol YOU, azaz TE vagy a főhős, és a narráció többé nem monoton, eleve elrendelt sztorik egymásutáni sorrendje.

Ahogy a cikk elején írtam, itt a bennfentesek, a retrokultúrát jobban ismerők – mint a Ready Player One esetében – sóhajtva és csillogó szemmel fedezhetik fel a régmúlt játékokhoz tapadó élményeiket. A többieknek marad egy nem túl fordulatos, de nem mindennapi világban való elmerülés.

A szerzőről: Austin Grossman (1969) játéktervező, többek közt neki is köszönhetjük a legendás, 1994-es System Shockot. 2007-ben debütált íróként a Soon I Will Be Invincible című szuperhősös regényével.

További érdekesség:

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Eddig 2 hozzászólás érkezett.

  1. flynn szerint:

    Ez a könyv annyira unalmasan van megírva, hogy még az Kindle sample-t se bírtam végigolvasni.

  2. stb szerint:

    Az úrnak köze van a Sword & Sworcery [sic] videojátékhoz, vagy mire kell vélni a borítógrafikát?

    Jó, “közben” utánanéztem:
    “YOU: A Novel by Austin Grossman is a book about videogame creation with artwork from the staff at Superbrothers.”

    Beszúrnám ide, hogy őszintén szólva nekem annyira nem tetszett a Ready Player One, hogy zéró kedvem van további témába vágó könyvekhez. (Persze biztosan meg lehet fogni a tárgykört szerencsésebb módon is.)

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon