SFmag

50. heti híreink a sci-fi és a fantasy nagyvilágból.

Napjaink egyik nagyszerű hard-SF írója, sőt SF írója a walesi Alastair Reynolds. Az SFmag szerkesztőségében többen is vagyunk, akik igen sokra értékeljük eddigi munkásságát, és ha nem is lélegzet visszafojtva, de a szokottnál nagyobb érdeklődéssel várjuk az aktuális új műveit, és most megjelent magyarul a 2. Reynolds regény, mégpedig a híres Revelation space, magyarul a Jelenések tere, ami az ismertséget és a sikert hozta meg Reynoldsnak, és egy eddig 5 kötetre rúgó világ első regénye.
Ez alkalomból egy exkluzív interjút készítettünk Reynoldsszal, gyaníthatóan ez az első magyar nyelven.

The english language version of our interview with Alastair Reynolds. / Az Alastair Reynolds interjú angol nyelvű változata

„Közben pedig nem hagy békén egy történet formálódó csírája, amiben a fekete tündérek zeppelinje valóságzátonyra fut egy budapesti lakótelepen.” – Juhász Viktor villámnovellája.

Decemberben A hobbit premierjének örömére Tolkien hónapot tartunk, film- és könyvismertetőkkel, Tolkien forrásait és örökségét vizsgáló cikkekkel, valamint azt is megtudjuk, milyen az, amikor valakinek a hobbitok a hobbija. Tolkien érdekes író volt, alapos és sokoldalú ember, és még a fanyalgóknak is be kell ismerniük, hogy a fantasztikum meghatározó alakja, műveit, módszereit még ötven-hatvan évvel A Gyűrűk Ura megjelenése után is nehéz megkerülni. Nem csak a fantasy műfajára hatott, de egyesek szerint még a Greenpeace létrejöttét is ő ihlette – szóval ha Tolkienről van szó, mindig sok érdekességre lehet számítani. Tartsatok velünk!

Az elmúlt évek egyik legjobban várt filmje kétségkívül A hobbit. A sikeres A Gyűrűk Ura filmtrilógia után sokan örülnek, hogy a végül szintén háromrészesre duzzadt előzményt is Peter Jackson rendezi. Az SFmag szerkesztőség vajon mit vár A hobbit filmektől?

Múlt héten megjelent magyarul Vernor Vinge Tűz lobban a mélyben (eredeti címén A Fire Upon the Deep) című, 1991-es kultikus és Hugo-díjas regénye az Ad Astra kiadónál, a kapcsolódó nyereményjátékunk eredményhirdetése következik:

Alastair Reynolds angol nyelven 2000-ben megjelent első regényének, a Jelenések terének (Revelation Space) fogadtatása elsöprő volt, és újabb írásai Reynoldsot a hard sci-fi elemeket erőteljesen használó modern űropera legnagyobb alakjai, Iain M. Banks és Peter F. Hamilton mellé emelték, és most végre magyarul is megjelent, az Alexandra kiadó egy éven belül már a második kötetet hozza ki ugyanis Reynoldstól a Napok háza után

Dupla nyereményjátékunkban 2 szerencsés 2 FUMAX kiadványt nyerhet, két posztapokaliptikus sci-fit, a Menedéket és a Partials – Részben embert.

Képzeld el, hogy tapasztalt kalandor vagy, több tucat megbízással a hátad mögött. Sokan félik a nevedet és társadét.Most képzeld el, hogy meggyanúsítanak a király meggyilkolásával, tömlöcbe zárnak és kivégzésedre vársz. Egy lehetőséged van, és bármily szokatlanul is hangzik, belekapaszkodsz. Nagyjából így kezdődik a Trónbitorlók című regény története.

Könyvfieszta – steampunk előadás – az év legjobb sci-fijei – mire jó a Norton Award – Scalzi: The Human Division – Hyperpulp 3 – szexizmus és fantasy – Afrika a sci-fiben – Hollókirály és A búra alatt filmsorozatok – interjú Moorcock-kal, Wilsonnal, Gaimannel, Le Guinnel, Ted Kosmatkával – ajándékok SF fanoknak – Star Trek előzetes – Harmónia könyvtrailer

2006-ban A szivárvány tövében (Rainbows End) című regény egy olyan jövőt vizionált, ahol ez a fajta világ, az augmented reality, vagyis a kiterjesztett valóság már teljesen az emberi élet része, legalább is a világ fejlettebb felén. Egy (vagy több) réteg a valóságon. A technológiai szingularitás egyik ma is kézzelfogható jele ez, nem csoda hát, ha pont Vernor Vingenek jutott az eszébe, aki a nyolcvanas évektől kezdve erről prédikál.

Vinge: Tűz lobban a mélyben nyereményjáték. Részletekért kattints a cikkre!

Az utóbbi évtizedek sci-fi irodalma egyre inkább törekszik arra, hogy szorosabban ötvözze a realizmust és a fantáziát. Az űroperák egyre hitelesebbek, mind világábrázolásukban, mind főszereplőik megformálásában. Vernor Vinge második „Zones of Thought” regénye, az A Deepness in the Sky – főleg világát tekintve – kitűnő példája ennek a közeledésnek. Hangulatában és történetében valódi űropera, tudományos szempontból majdnem teljesen hihető háttérrel.

A Tűz lobban a mélyben szerzőjének, Vernor Vinge-nek (1944. október 2.) az első novellája 1966-ban jelent meg, első regénye, a Grimm’s World pedig 1969-ben. Bár több mint negyven éves írói pályafutást tudhat maga mögött, összesen 8 regényt és kb. két tucat rövidebb művet írt, ezek közül többel díjat is nyert. A San Diego State University-n  [ More ]

Vernor Vinge, author of A Fire Upon the Deep, published his first short story in 1966, and his first novel, Grimm’s World, in 1969. Even he has a forty-year-long writing career, he wrote only eight novels and circa two dozen short stories and novellas, and many of them won various awards. He was a professor  [ More ]

Vernon Vinge egyike az SF világ legjobb regényíróinak. Könyveivel nyert már Nebulát, Hugót, Locust, bármit is jelentsenek egy adott mű értékítélete kapcsán ezek a díjak. 1993-ban született nagy hatású futurológiai esszéje nyomán a technológiai szingularitás fogalma bekerült a közgondolkodásba, és SF szerzők hosszú sorát ihlette meg Karl Schroedertől Charles Strossig. Sok tekintetben legfontosabb és legnagyobb hatású műve viszont nem egy regény, hanem egy némiképp rövidebb terjedelmű írás, a True Names című kisregény. Az egykor szebb napokat látott kiberpunk első manifesztációja, látnoki tehetséggel megírt előfutára ez a mű.

Múlt héten megjelent magyarul Vernor Vinge Tűz lobban a mélyben (eredeti címén Fire upon the Deep) című, 1991-es kultikus és Hugo-díjas regénye az Ad Astra kiadónál, ekapcsán összegyűlt néhány Vinge témájú anyagunk, így a héten kicsit alaposabban bemutatjuk az írót, sőt, készítettünk vele egy friss, exkluzív interjú is.